Aranyigazság!
Magamat sem tekintem kivételnek. Igen, blogomon én is élesen, vitriolosan fogalmazok, kritizálok helyzeteket, embereket.
Szinte az egész országunkról elmondható, hogy mindenki mindenre és mindenki másra tudja a tutit, az egyedül érvényeset, a megfellebbezhetetlent. Mi sem egyszerűbb ennél!
De!
Kis dolgozatomban egyetlen kérdés merül fel bennem, hogy az össznépi mindensz@rozóknak a rajtuk kívüli világ kritikáján túl, a saját szűkebb világukon belül nincs-e javítani, jobbítani valójuk?
Ha nincs, akkor ne vegyék magukra soraimat.
Mindazok, akik teleszájjal durván gyalázkodnak, testszégyenítenek, karaktergyilkolnak és kormánybuktató forradalmasdit játszanak a közélet kulturális és politikai színterein, azoknak családi és szűkebb baráti viszonyaiban minden tökéletes?
A számtalan esetben gyökértelenségüket bizonyító ,,gyökereknek” önnön jellemformálásuk területein nem lenne tennivalójuk?
Nincs kiábrándítóbb a tökéletlenek maguk táplálta tökéletességénél, a magán- és közélet terein fuldokló sikertelen szerencsétlenek taposó önérvényesítésénél, a legfőképpen önmagukkal rendezetlenek népnevelő aktivitásánál.
Írásom címét így módosítanám:
Mindenki elsősorban a saját tüzeit oltogassa, mielőtt a másikéról mondana sommás véleményt.
Ha az sikerült, amihez persze egy teljes élet munkája is kevés, akkor a saját házuk táján elért részleges eredményeik szolgáljanak útmutatóként a még mindig vagdalkozó, mosdatlan szájú siserehaduk anyámasszony katonáinak a számára.
Bognár Zsolt /Parabolha/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
