Azt írja hazánk uniós harangozásban megfáradt képviselője, hogy:
„Azt a döntést hoztam, hogy … – jövőre befejezem brüsszeli pályafutásom ezen szakaszát.”
Képviselő úr! Döntést nem ön hozott, hanem az ellenzéki gittegyletben elfogyott ön körül a levegő. Ez nem az ön, hanem az ő döntésük. Ez némileg árnyalja azt a képet, hogy ki hozott meg és mit. Engedje meg nekem, hogy eddigi pályafutását én inkább zsákban futásnak nevezzem. Ki-ki szakadt az a zsák olykor-olykor és volt, amikor ön ki is esett belőle – gondolok itt az MSZP-ből való távozására, de a mostani döntési pillanatig valahogy toldozta, foltozta azt a zsákot, mert élt a remény önben a folytatásra, azért futotta szorgalmasan saját „Esély köreit” is, hogy hátha.
Azt is írja: „Fél szemmel közben most már arra is figyelek, hogy milyen civil munkát vállalok a jövőben.”
Engedje meg, hogy sok erőt, egészséget kívánjak a konzervatív oldal képviselőinek a nevében is kihívásokkal teli civil életének közelgő éveihez.
Sokunk megelégedésére szolgál politikai ténykedésének csitulása. Civil munkái megtalálásához szeretnék néhány különleges ajánlattal élni ön felé.
1. Valamelyik lakhelyéhez tartozó plébánia harangozói munkakörében bizonyára szívesen látnák, hiszen a szellemi harangozásban már nagy gyakorlatra tett szert.
2. Erősítésként, független státuszban csatlakozhatna a napi szinten kordont bontogató Momentumosokhoz a Karmelitánál, legyen meg a létszámuk tekintetében legalább az egytucat fő.
3. Amennyiben mégis marad a politika varázslatos világában, akkor lehetne esetleg Hadházy Ákos váltótársa. Az éjjeli és a nappali műszakokat majd egymás között megbeszélik.
Még egyszer, nagyon, de nagyon örülünk, hogy fél szemmel már kacsingat. Higgye el, hogy akár a fizikai munka is jó szolgálatot tehet majd egészsége további megőrzéséhez. Jövő ilyenkor elmondhatjuk végre, hogy Isten hozta eddigi vízgereblyézései után a MUNKA világában. Akkor majd mi konzervatívok is elégedetten kacsinthatunk össze.
Bognár Zsolt /Parabolha Fb/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
