Az egészségügy fizetőssé tétele, a társadalombiztosítási rendszer teljes szétverése és kórházak bezárása – ez történne, ha ismét a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal kerülne hatalomra. Mindezt abból lehet leszűrni, hogy a baloldal 2002-2010 között ezt a programot hajtotta végre, másrészt Gyurcsányék a legújabb nyilatkozataikban is teljesen világosan kiálltak a kórházak bezárása és a fizetős egészségügy bevezetése mellett.
Elindult a „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” aláírásgyűjtés, amelynek célja, hogy az emberekben tudatosuljon: a baloldal nem akar mást, mint visszahozni a 2010 előtti Gyurcsány-korszakot. Ebben az időszakban a bukott miniszterelnök – ahogy megírtuk – rendőrterrort vezényelt békés megemlékezők ellen, és csődbe vitte az ország gazdaságát. Az egyik legtragikusabb intézkedés a külföldi tulajdonú bankok kedvéért szabadjára engedett devizahitelezés volt, amely több százezer családot nyomorított meg. Most pedig nézzük, mi történt az egészségügyben!
Kórházprivatizáció és vizitdíj
A baloldali kormány már 2003-ban elindította a kórházprivatizációt, amely lehetővé
tette, hogy magáncégek (például a Hospinvest) nyerészkedjenek a magyar egészségügyön. Több kórházat is privatizáltak, amit később kellett az államnak visszavennie.
A GYURCSÁNY-KORMÁNY 2007. FEBRUÁR 15-TŐL VEZETTE BE A VIZITDÍJAT ÉS A KÓRHÁZI NAPIDÍJAT.
2007. december 17-én pedig azt az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt is elfogadta a baloldali többségű Országgyűlés, amely teljesen felborította volna a szolidaritáson alapuló
társadalombiztosítási rendszert. Mindezt csak a 2008-as népszavazással lehetett megakadályozni, amikor több mint 3 millió ember mondott nemet a gyurcsányi egészségügyi ámokfutásra.
Kórházbezárások
Mindezek mellett nem szabad elfelejtkezni a kórházbezárásokról sem. Gyurcsány Ferenc és akkori egészségügyi minisztere, Molnár Lajos tervei nyomán kidolgoztak egy kórházbezáratási törvényt, amelyet 2006. december 18-án a Fidesz tiltakozása ellenére megszavaztattak a parlamentben. Ennek alapján 5 KÓRHÁZAT KELLETT VOLNA BEZÁRNI, 8-BAN PEDIG MEGSZŰNTETTÉK VOLNA AZ AKTÍV ÁGYAKAT.
A bezárásra ítélt kórházak a következők voltak: a fővárosi Schöpf-Merei Kórház, a Budai MÁV kórház, a borsodi Dialízis Center, a kecskeméti Repülőkórház és a Parádfürdői Állami Kórház. A bezárásra ítélt kórházak listája nemsokára kibővült az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel (OPNI), amelynek közismert neve Lipótmező volt.
Molnár egyébként 2006. november 17-én – amikor bejelentette, hogy kórházreformot tervez a kormány – azt mondta, hogy a reform miatt egyetlenegy kórházat sem fognak bezárni, csupán átalakítani. HAMAR KIDERÜLT, HOGY GYURCSÁNYÉK EKKOR SEM MONDTAK IGAZAT. Az aktív ágyakat a következő kórházakban szűntették volna meg: a bonyhádiban, a kapuváriban, a szikszóiban, a várpalotaiban, a zirciben, a nagykőrösiben, a soproni szanatóriumban, valamint a fővárosi Szent Rókus Kórházban.
A kórházak bezárása ellen 2007 márciusában és áprilisában heves tüntetések robbantak ki, a Fidesz pedig Alkotmányírósághoz is fordult az ügyben, mindhiába. A kórházbezárási törvény az év áprilisában lépett hatályba,
MOLNÁR LAJOS NÉHÁNY NAP MÚLVA LEMONDOTT.
utódja a szintén SZDSZ-es Horváth Ágnes lett.
Néhány kórházbezáratást az akkori ellenzék, a szakma és a közvélemény tiltakozásának köszönhetően sikerült megakadályozni, azonban más intézmények nem voltak ilyen szerencsések. A SCHÖPF-MEREI ÁGOST KÓRHÁZ ÉS ANYAVÉDELMI KÖZPONTOT, AZ ORSZÁGOS PSZICHIÁTRIAI ÉS NEUROLÓGIAI INTÉZETET (LIPÓTMEZŐ) ÉS A SVÁBHEGYI ÁLLAMI GYERMEKGYÓGYINTÉZETET BEZÁRTÁK, TOVÁBBÁ ÖSSZEVONTÁK, ILLETVE LEÉPÍTETTÉK A MARGIT KÓRHÁZAT, A BUDAI GYERMEKKÓRHÁZAT ÉS A JÁNOS KÓRHÁZAT.
Gyurcsányék orvosokat tartóztattak volna le
Arról, hogy az egészségügyből hogyan vonták ki a forrásokat, Gyurcsány Ferenc egyik egészségügyért felelős minisztere, a már említett Molnár Lajos maga vallott a 2010-ben megjelent, Miért lettem antipatikus? című könyvében.
A MÁSODIK GYURCSÁNY-KORMÁNY 2006-OS MEGALAKULÁSA UTÁN RÖGTÖN NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT, HOGY NINCS PÉNZ, EZÉRT MEGSZORÍTÁSOKRÓL DÖNTÖTTEK, A LEGNAGYOBB ELVONÁS PEDIG AZ EGÉSZSÉGÜGYET ÉRINTETTE.
A volt egészségügyi miniszter könyvéből kiderült, hogy az eskütétele utáni első személyes találkozóján GYURCSÁNNYAL NÉHÁNY NŐGYÓGYÁSZ LETARTÓZTATÁSA IS FELVETŐDÖTT ÖTLETKÉNT, HOGY MEGFÉLEMLÍTSÉK AZ ORVOSOKAT, ÉS LETÖRJÉK A MEGSZORÍTÁSOK MIATTI ELLENÁLLÁST.
Nem kellene példát statuálni, követni a pozsonyi példát? – fordult Molnárhoz Gyurcsány. „Pár nappal korábban a magyar sajtó is közölte a hírt, hogy szülésért előre kért hálapénz átvételekor a rendőrség letartóztatott egy pozsonyi nőgyógyászt a rendelőjében. Én ezt nem tartottam szükségesnek” – írta Molnár.
VAGYIS: AZ ORVOSOK LETARTÓZTATÁSA GYURCSÁNY ÖTLETE VOLT, HOGY ÍGY FÉLEMLÍTSE MEG ŐKET. RÁADÁSUL A MINISZTERELNÖK ÉS A MINISZTER ÚGY TÁRGYALT EGYMÁSSAL A LETARTÓZTATÁSOKRÓL, MINTHA EGY JOGÁLLAMBAN EHHEZ NEKIK BÁRMI KÖZÜK LENNE.
Gyurcsányék ismét bevezetnék a fizetős egészségügyet
Gyurcsány Ferenc 2021. június 7-i parlamenti felszólalásában is kiállt korábbi egészségügyi tervei
mellett, valóságos, progresszív, stratégiai reformnak nevezte azokat.
A DK a saját programja szerint továbbra is fizetős egészségügyet akar, és átalakítaná a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítást. Az kapna jobb ellátást, aki többet fizet.
A párt honlapján is elérhető programból is ez derül ki.
A DK ELLÁTÁSI CSOMAGOKRA BONTANÁ FEL A JELENLEGI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERT.
Lenne egy olyan, amely alanyi jogon járna, ebbe csak a legalapvetőbb dolgok tartoznának bele. A biztosítottaknak járó csomag (ideértve azokat is, akik után a központi költségvetés fizeti a járulékot) mindenkinek egységes ellátást adna, az „egészségügy mindenkori átlagos színvonalának megfelelő orvosi eljárásokkal”. Hogy ebbe mi tartozna bele, az nem szerepel a programban – vagyis bármikor csökkenthető a szolgáltatás.
A harmadik elem lenne az úgynevezett tb extra csomag. Ez annak járna, aki tud többet fizetni. Mindez azt jelenti, hogy aki nem tud vagy nem akar rendszeresen nagyobb összeget fizetni, annak marad az alapcsomag. Nem új keletű elképzelésről van szó: Gyurcsány Ferenc 2015. december 17-én már nyilatkozott erről.
Karácsony Gergely 2018-as egészségügyiminiszter-jelöltje az a Gyurcsány-közeli Komáromi Zoltán volt, aki elkötelezetten támogatta a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését.
Kiderült a baloldal valódi programja
A kórházbezárások is megint napirenden lennének, ha Gyurcsányék kerülnének hatalomra. László Imre még idén júniusban az ATV-ben azt mondta, hogy a baloldal hatalomra kerülése esetén ismételten azt tervezik, hogy KÓRHÁZAKAT ZÁRNAK BE.
László Imre június 11-én, élő adásban szó szerint ezt mondta: Magyarországon jelen tudomásom szerint 164 fekvőbeteg-gyógyintézet van. Ez nagyon sok, ez indokolatlanul sok. […] 90-100 kórház nagyon biztonsággal, magas szakmai színvonalon el tudja látni az országot.
A GYURCSÁNY-PÁRT EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐJE TEHÁT 60-70 KÓRHÁZAT ZÁRNA BE A KÖZELI JÖVŐBEN.
Ha elfogadjuk a kalkulációját, és a terveik szerint megmaradó 90 fekvőbeteg-gyógyintézetet vesszük alapul, akkor ez azt jelenti, hogy A JELENLEG MŰKÖDŐ KÓRHÁZAK 45 SZÁZALÉKÁT FELSZÁMOLNÁ.
(origo.hu)
Add tovább!
