Wesselényi Miklós, az 1838-as dunai árvíz vitathatatlan hőse.
Közel 200 évvel később megjelent a gáton korunk tettre kész, de felettébb vitatható szándékú, úszógumis terminátora, a behízelgő mosolyú főpolgármester, aki ekképpen fújt riadót:
,,Nem engedjük, hogy a kormány kamionokkal ÁRASSZA EL a fővárost!”
Látom a Wesselényire maszkolt ,, török helyett kamionverő” Dugovics Tituszt, amint buszsávokban száguldó motoros rásegítésű vitorlásában a Budapestre vezető összes főút bevezető szakaszán halált megvető bátorsággal az ,,ELÁRASZTÁSRA” készülő ,,kétéltű” kamionokat saját pót-evezőlapátjának hiperpasszív mozdulataival kényszeríti visszafordulásra.
Ha pánikkeltő állításából azzal az információval fogjuk ki a szelet a főpolgi vitorlájából, hogy a főváros továbbra is kitilthatja a kamionokat, egy apró, de nem elhanyagolható megjegyzéssel kiegészítve, miszerint a behajtási engedélyekért viszont nem kérhet pénzt, úgy már egészen más a leányzó ,,víz”fekvése, nem?
Szerintem csupán innen fúj a szél, ami a főpolgármester SZÉLKAKASÁT minden esetben rossz, valótlan állításai irányába forgatja.
Kukurikú!
Bognár Zsolt /Parabolha/