A napokban részben jogerősen elítélt Gyurcsány-párti országgyűlési képviselőtől soha nem állt távol az agresszív viselkedés és a szabályok megkerülése – erre jutottunk Varju László több évtizedes politikai pályafutásának áttekintése után. Összeállításunkból kiderül, hogy a DK alelnökének múltja hemzseg a botrányoktól: a parlamenti és utcai randalírozástól, a trükközéseken át a korrupciógyanús ügyletekig. Tény ugyanakkor, Varju mindig mindent letagadott, a felelősséget soha, semmiért nem vállalta.
A Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) Gyurcsány Ferenccel egy időben indult politikai pályafutása folyamán évtizedekre visszanyúló „bűnlajstromot” halmozott fel Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) egyik meghatározó politikusa, akit a napokban ítélt el a bíróság, részben jogerősen. A DK országgyűlési képviselője a 2022-es választás után három bűncselekmény vádlottjaként vette fel a parlamenti mandátumát.
A Gyurcsány-párti politikus ellen a múlt hét csütörtökön hozott elmarasztaló ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.
Az egyik vádpont szerint Varju, a DK képviselőjelöltjeként, a 2018-as országgyűlési választások előtt, győzelmi esélyeinek növelése érdekében, visszalépésre akart bírni egy független képviselőt, akinek ezért anyagi ellenszolgáltatást ígért.
A másik két vádpont az ellenzék 2018 decemberi, MTVA-székháznál okozott botrányához kapcsolódik, amikor is Varju politikustársaival együtt randalírozott az épületben, összetűzésbe kerülve az ottani biztonsági szolgálattal. A képviselő a vád szerint egy biztonsági őrnek nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott. Az ítélőtábla végül részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, így nem csak választás rendje elleni bűntettben és garázdaságban, hanem testi sértésben is bűnösnek találta Varju Lászlót. Az első fokon kiszabott büntetési tételt, azaz a 900 ezer forintos pénzbírságot ugyanakkor a táblabíróság helyben hagyta. Mivel a testi sértés ügyében első és másodfokon ellentétes ítéletek születtek, a döntés csak részben emelkedett jogerőre. Varjuék ebbe kapaszkodva be is jelentették fellebbezésüket. A részben jogerősen elítélt baloldali képviselő és pártja Gyurcsány Ferenccel az élen vitatja a független bíróság ítéletének jogosságát, és esze ágában sincs lemondani a mandátumáról.
Balhé a parlamentben és az utcán
Amennyire megszokott gyakorlat a baloldalon a következmények nélküliség, annyira jellemző Varju László eddigi politikusi tevékenységére a szabályok be nem tartása, illetve az agresszivitás és a balhézás.
Emlékezetes, hogy nem csak az MTVA székházában okozott botrányt 2018 decemberében, hanem az Országgyűlésben is randalírozott a baloldali képviselőtársaival, amiért később meg is büntette a házelnök.
Varju László évekkel korábban, 2013-ban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy építési területet jelző kordont bontott volna a Blaha Lujza téren. – A kordonok a valóságban csak azt szolgálják, hogy a hajléktalanok ne költözhessenek az aluljárókba – mondta a DK akciója előtt újságíróknak a politikus.
Varju László ezt követően három aktivistával nekiállt elbontani a Blaha Lujza téri aluljáró falfelületei elé helyezett, építkezési területet jelző kordonokat.
Az ott várakozó rendőrök azonban pillanatokon belül hozzájuk léptek és igazoltatták, valamint a szabálysértés abbahagyására szólították fel őket.
Támadás a dohányboltok ellen
Ugyanebben az évben Varju László – büntető törvénybe ütköző módon – összegraffitizte volna a nemzeti dohányboltokat. A tervezett akcióra úgy derült fény, hogy a „Fizess a Fidesznek!” feliratot fújták fel vörös festékkel egy nagytétényi nemzeti dohánybolt falára.
Az eset azért is volt figyelemre méltó, mert a Demokratikus Koalíció angol nyelvű honlapján, a Freehungary.hu-n 2013. június 16-án megjelent egy cikk Tobacco gate – Gyurcsány’s Secret Weapons, azaz Dohányügy – Gyurcsány titkos fegyvere címmel.
Eszerint a DK új fegyvert vet be a trafikügyben: a festékszórót. A Magyar Nemzet akkori beszámolója szerint „a DK aktivistái és szimpatizánsai péntek óta lefestik a nemzeti dohányboltok bejáratát annak érdekében, hogy „a polgárok tudják, ezek a trafikok közvetlenül kötődnek a Fideszhez”. – Van egy szupermarket a Naphegy téren, ahol nemzeti dohánybolt nyílik. A Demokratikus Koalíció szerint ez egy újabb példa a kormány trafikbotrányára. Ezért erre a boltra is teszünk egy kis Fidesz-jelet, és mostantól az egész országban ezt szeretnénk csinálni – mondta a portálnak Varju László, a párt akkori általános igazgatója.
A DK agresszora
Gyurcsányék alelnöke 2021-ben már a saját párttársát is megfenyegette, aki emiatt távozott is a DK-ból. Hoffer Dávid tatabányai önkormányzati képviselő több helyi ügyben úgy ítélte meg, hogy vállalhatatlanul döntött a polgármester vezette baloldali koalíció. Állítása szerint, amikor ezt szóvá tette, a DK-s alpolgármester is fenyegetően beszélt vele, majd miután kiszavazott frakciójából, egyenesen a Gyurcsány-párt alelnöke, Varju László hívta fel. Az országgyűlési képviselő szintén fenyegető hangnemben akarta rávenni, hogy változtassa meg a döntését. Hoffer Dávid felvázolta Varjunak, hogy Szűcsné Posztovics Ilona ezzel a döntésével a várost akarja kifosztani, mire az alelnök annyit reagált:
Na és? Neked az a dolgod, hogy úgy szavazz, ahogy a pártelnököd mondja!
Trükközés a vagyonnyilatkozattal
Az agresszív viselkedésen túl jellemző Varjura, hogy a képviselői tevékenység szabályait nem tekinti magára nézve kötelezőnek. Előfordult, hogy trükközött a vagyonnyilatkozatával és egyszer éppen Lamperth Mónika egykori MSZP-s belügyminiszter buktatta le. Még 2016 áprilisában a Demokratikus Koalíció alelnöke Facebook-oldalán ajánlott egy panziót, majd a posztra Lamperth Mónika ezt írta:
Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót. 🙂
Abban tényleg nem szerepel, de a Direkt36 kiderítette, hogy a taksonyi Zöld Sziget Panzió valóban Varju Lászlóé és családjáé volt. Pontosabban Varju cégének tulajdona, ám ezt nem kell feltüntetni a képviselői vagyonnyilatkozatban, amely így nem adott teljes képet a DK-alelnök valós anyagi helyzetéről. A cégek tulajdonába tartozott a taksonyi panzió mellett két kisebb balatoni üdülő és két autó is.
Az elévülés mentette meg Varjut
Taksonynál maradva, a Duna-menti településen egy korrupciógyanús-ügy kapcsán is felmerült Varju László neve, de az elévülés megmentette a DK-s politikust. A Magyar Nemzet 2014 februárjában írt arról, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség elé került egy feljelentés, amely szerint 2004-ben a Taksonyi Bányászati Kft. önkormányzati üzletrészének eladásakor
Varju László polgármesterként a húszmillió forintos vételáron felül egy hatmillió forintos, úgynevezett ügyvéd munkadíj megfizetését is feltételül szabta.
Az ügyvéd később annak ellenére tagadta a Pataki Gyulával kötött megbízást, hogy a vállalkozónak 2014-ben is birtokában volt a mindkét fél által aláírt egyezség. Varju akkor nevetséges hazugságnak minősítette a feljelentést, a felelősségre vonására pedig elévülés miatt már nem kerülhetett sor.
Jogosulatlanul felvett végkielégítés
A trükközésben jártas Varju László 2014-ben azzal is borzolta a közvélemény kedélyeit, hogy a ciklus végeztével felvette a parlamenti képviselői végkielégítését, majd az Európai Parlamentbe távozó szintén DK-s Molnár Csaba helyére visszaült az Országgyűlésbe. Később a Fidesz követelésére kénytelen volt a végkielégítést visszafizetni.
Összefonódás az uniós pályázatoknál
Korrupciógyanús ügyekben is bővelkedik Varju László pályafutása. Az egyik ilyen botrányra 2009-ben derült fény, ekkor írt a Magyar Nemzet arról, hogy az akkor fejlesztési ügyekért felelős államtitkári pozícióban lévő Varju tanácsadója és egyben korábbi kampányfőnöke, Pálinkás Szilvia az egyik tulajdonosa és ügyvezetője volt egy uniós pályázatírással is foglalkozó cégnek.
Tehát úgy írt uniós pályázatokat Varju László bizalmasa 2009-ben, hogy Varjunak ráhatása lehetett az elbírálásokra.
Lehmann György közbeszerzési ügyekkel foglalkozó ügyvéd a lapnak akkor azt mondta: mindez óhatatlanul felveti a korrupció, a hivatali visszaélés gyanúját.
Megcsapolták az állami vagyont
Varju László szövevényes céghálóját és sokáig titkolt érdekkörét vizsgálva a Mandiner 2021-es tényfeltáró cikke arra jutott, hogy a DK-alelnök és csapata is megcsapolta az állami vagyont a rendszerváltás után.
Érdemes felidézni a kezdeteket: a rendszerváltoztatás idején szinte egy időben indult el Gyurcsány Ferenc és jelenlegi jobbkezének, Varju Lászlónak a politikai, vállalkozói karrierje. Mindketten részt vettek a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, illetve az azt „elviekben” utódló Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) alapításában, majd
a kilencvenes években Varjunak és Gyurcsánynak szinte egyenes út vezetett az egykori állampárt utódszervezetéhez, az MSZP-hez.
Ezek fényében nem meglepő, hogy az egykor a Magyar Úttörők Szövetségének (MÚSZ) tulajdonában lévő csillebérci vadászház privatizációjának ügyében is felbukkant Varju neve, azaz a felesége révén érintett volt az ingatlan bűncselekménygyanús eladásában. Még 2003-ban a Magyar Nemzet a Heti Válasz értesülése alapján azt közölte, hogy
Czeglédi Katalin, Varju László MSZP-s országgyűlési képviselő felesége érdekelt abban a cégben, amelyik 1999-ben áron alul, mindössze 15 millió forintért megvásárolta a MÚSZ-tól az ingatlant.
A Bau-bérc Kft. tulajdonosának, a kínai Shen Zhongqiang kézbesítési megbízottja a szocialisták akkori (2003) frakcióigazgatójának hitvese. Mindez azért is volt érdekes információ, mert egy évvel korábban,2002-ben Varju még cáfolta, hogy valamely rokona érintett lenne a Bau-bérc Kft.-ben. A vadászházat egyébként utóbb visszabérelte az úttörőszövetség. A botrányos ügylet miatt indult eljárás 2007-ben zárult: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Rácz Pétert, a Magyar Úttörők Szövetsége elnökét egy év hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte jogerősen a Fővárosi Bíróság.
(magyarnemzet.hu)
Kérjük a segítségedet!
Példátlan politikai ítélet a magyar bíróságon – Wittinghoff videója miatt a mindenszo.hu-nak több, mint 4 millió forintot kell fizetnie sérelemdíjként! Az ítélet jogerős!
Portálunk szerkesztői bérből és fizetésből élnek, azok pedig nem akkora összegek, hogy több, mint 4 millió forintot ki tudjunk fizetni. Nem tudunk, nincs ennyi pénzünk, sem megtakarításunk, azonban lakásunk van, amit Wittinghoff és a politikai ítélet miatt elárvereznek a fejünk felöl: kvázi a bíróság kitesz minket az utcára.
Csak pár napunk van összegyűjteni valami csoda folytán ezt a 4 millió forintot, megadjuk a számlaszámunkat, ahova várjuk az esetleges támogatásokat, hátha mégis maradt még valami remény….
Számlaszám:
Erste bank
11600006-00000000-43559002
