A Washington Post vonatkozó cikke „magyar állampolgárok általi tömeges útlevélcsalásra” hivatkozik, amiért az USA szigorította az utazási feltételeket. Megjegyezték, a lépésre abban az időszakban került sor, amikor Budapest és Washington között az ukrajnai háború miatt egyébként nézeteltérés van, és Nyugaton egyre többen tartanak az oroszok kémkedésétől. Idéztek egy 2018-as belbiztonsági dokumentumot is, amely szerint mintegy hétszáz, nem magyar állampolgárságú ember juthatott hozzá jogosulatlanul magyar útlevélhez és hamis személyazonossághoz, és közülük legalább hatvanöt ember be is jutott az Egyesült Államokba a vízummentességnek köszönhetően.
A Postnak egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy valóban a 2011 és 2020 közti útlevelekkel volt problémájuk. Állítása szerint a magyar kormányzat 2020 után már szigorúbban ellenőrizte azt, hogy kiknek adnak útlevelet, de az amerikai kormányzat ezenkívül még azt is kérte, hogy ellenőrizzék és igazolják azoknak a személyazonosságát, akiknek a megelőző években útlevelet adtak, illetve nagyon komoly biztonsági rések kapcsolódnak több százezer útlevélhez, amelyeket szigorú személyazonosság-ellenőrzési követelmények nélkül állítottak ki.
Hasonló szankciós eljárásként értékelhető, hogy a Biden-kabinet nemrégiben egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződést. Az egyezmény 2024. január 1-jétől nem lesz alkalmazható.
A Belügyminisztérium közleményében rögzítette, hogy az Egyesült Államok a kettős állampolgárságú külhoni magyarok (személyes) adatait követelte, de Magyarország ezt nem adja ki senkinek, miután ennek tétje a külhoni magyarok biztonsága, az ilyen adatok kezelését a törvényi szabályozás szigorú feltételekhez köti. Konkrétan az USA belbiztonsági minisztériuma (Department of Homeland Security) érdeklődött a határon túli magyarok adatai iránt, ezeket pedig az előbbi indokok miatt nem adták ki.
A még Donald Trump elnöki időszakában is számottevően balliberális befolyásoltságú belbiztonsági minisztérium és a külügyminisztérium (Department of State) irányvonala csak tovább erősödött Biden hivatali évei alatt. A vízumszankció egyértelmű nyomásgyakorlás hazánkkal szemben különböző politikai és gazdasági okok miatt: a terrorizmus elleni küzdelem, a határbiztonság, a bevándorlás- és vámügy, a kiberbiztonság területén keményen lépett fel Magyarország az elmúlt évtizedben. 2020-ban szigorított is az állampolgársági honosítás feltételein az általános adatvédelmi rendelet, az EU-jogban az adatvédelemről és a magánélet védelméről szóló jogszabály alapján.
Az sem titok, hogy az amerikai belbiztonsági tárcától nem áll távol az adatbányászat, így az adatbotrányok sem: 2007-ben az Associated Press arról számolt be, hogy a hivatal megszüntette az ADVISE nevű terrorizmusellenes adatbányászati eszközt, miután az ügynökség belső főfelügyelője szerint a rendszer kísérleti tesztelését valós személyek adatainak felhasználásával hajtották végre, anélkül, hogy a szükséges adatvédelmi előírásokat alkalmazták volna. De már 2003-ban megállapították, hogy „az ADVISE eszköz tévesen azonosíthat egy személyt vagy tévesen társíthat egy személyt nem kívánatos tevékenységhez, például csaláshoz, bűnözéshez vagy terrorizmushoz”. Ennek a technikai lehetősége most is fennáll!
Az USA belbiztonsága által évek óta követelt állampolgári adatokkal kapcsolatban tehát okkal merülhettek fel hazánk részéről biztonsági aggályok a magyar és az uniós jogi szabályozás tükrében.
Ami az európai joggyakorlatot illeti, az EU bírósága érvénytelenítette az amerikai Safe Harbor intézményrendszer megbízhatóságát, mivel nem garantált olyan jogokat, amelyek az EU-s állampolgárok által érvényesíthetők voltak. Így ennek hiányában kizárólag a szigorú általános szerződési feltételek alkalmazásával lehetett személyes adatokat az Egyesült Államokba továbbítani. Az EU bírósága a korábbi Safe Harbor intézményrendszerrel sok lényegi hasonlóságot mutató Adatvédelmi Pajzs intézményrendszert is érvénytelennek nyilvánította.
Az Európai Bizottság áthidaló megoldása idén július 10-ig váratott magára, a testület aznap elfogadta az EU–USA adatvédelmi keretre vonatkozó határozatát. A határozat megállapítja, hogy az Egyesült Államok – az Európai Unióhoz mérhető – megfelelő védelmi szintet biztosít az új keret alapján az EU-ból az amerikai vállalatoknak továbbított személyes adatok esetében.
Garanciális rendelkezésnek szánják, hogy az uniós magánszemélyek az újonnan létrehozott Adatvédelmi Felülvizsgálati Bíróságot is magába foglaló független és pártatlan jogorvoslati mechanizmust vehetnek igénybe adataiknak az Egyesült Államok hírszerző ügynökségei általi gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatban. Ez a bíróság függetlenül eljárva vizsgálja ki és rendezi a panaszokat, többek között úgy, hogy kötelező erejű korrekciós intézkedéseket fogad el.
A fentiek alapján változatlanul kijelenthető, hogy az amerikai hatóságok az érintett személyes adatokat – feltéve, de nem megengedve – olyan célokra tudnák felhasználni, amelyek beláthatatlan egzisztenciális veszélyt jelenthetnének a külhoni magyarokra nézve.
Ezzel megszerezhetők lennének azon kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarok adatai, akik az ukrajnai háborúban katonaként besorozhatók; illetve ha esetleg nem teljesítenék az ukrán állam felé fennálló bevonulási kötelezettségüket, úgy egy nemzetközi körözés alapján könnyebben lennének beazonosíthatók. Ellentmondásos ugyanakkor, hogy Amerika korlátozza az összes magyar beutazási lehetőségeit arra az alá nem támasztott állításra hivatkozva, hogy a külhoni magyarok közül sok a bűnelkövető, vagyis a kárpátaljai magyarságot vélelmezett bűnözőknek titulálja.
Az uniós és a magyarországi adatvédelmi szabályozást mindig az egyén személyiségi jogaival való összefüggésben, illetve a magánélet védelmével kapcsolatos észszerű elvárások keretein belül kell figyelembe venni. Ezen alapul a magyar kormány álláspontja már évek óta és a konkrét vízumszankcióval kapcsolatban is, vagyis következetes módon áll ki a külhoni magyar kettős állampolgárok biztonsága, így személyes adataik védelme érdekében.
Magyarország jogszerűen jár el, amennyiben nem hozza nyilvánosságra vagy harmadik félnek nem adja át a honosított állampolgárok adatbázisát, ettől függetlenül persze adott személy(ek)ről törvényileg indokolt esetben, például büntetőeljárás során minden szükséges információt megad az amerikai szerveknek.
A szerző alkotmányjogász
(Ifj. Lomnici Zoltán, magyarnemzet.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
