A holokauszttagadás törvényi büntethetősége ellen emelt szót még 2009-ben, a TASZ vezetőjeként Dénes Balázs, aki a The Jerusalem Post minapi cikke szerint éppen azért lobbizik a német kormánynál, hogy magyarországi német cégeken keresztül gyakoroljon nyomást hazánkra, a Soros-féle civil szervezetek érdekében. Dénes egy korabeli interjúban azt fejtegette, bár egyeseket sért, nincs különösebb társadalmi hatása annak, ha a jobbikos Magyar Gárda rendezvényén a vészkorszakot tagadó beszédek hangoznak el. Igaz, az akkori balliberális kormányt és sajtót is elmarasztalta, mondván, nincs antidiszkriminációs oktatás az iskolákban.
Úgy fogalmazott, „a holokauszt tagadását nem büntetném, mert az nem csökkentené az előítéleteket”. Azóta egyébként az Orbán-kormány a Btk. részévé tette az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények kétségbe vonásának szankcionálását.
Visszatérve az újabb botrányra: az immár a Civil Liberties Union for Europe, azaz a Polgári Szabadságjogok Szövetsége Európáért nevű berlini szervezetet vezető Dénes ténykedése a kormány szerint magyarországi álláshelyek tízezreit fenyegeti, illetve a jelenleg tárgyalás alatt álló fejlesztéseket. Ezért Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, a tel-avivi nagykövetségen keresztül hivatalosan kikérik a lap főszerkesztőjétől azt a hangfelvételt, amely bizonyítja a Soros-féle lobbimunkát. A spekuláns hálózata európai kormányokat akar egymásnak ugrasztani, hogy az illegális bevándorlók befogadását előmozdíthassa, „soha, senki által meg nem választott NGO-k magyar emberek munkahelyeit sodorják veszélybe”.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint a Liberties próbálkozása nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Megírtuk, a tavaly alakult, Soros által eurómilliókkal dotált nemzetközi szervezet eddig hathatósan lobbizott az Európai Bizottságnál is a kormány ellen. Például követelte, induljon kötelezettségszegési eljárás a civiltörvény miatt, majd pár nappal később Frans Timmermans alelnök be is jelentette a procedúrát.
Legújabb kezdeményezésével pedig az uniós illetékeseket akarja rábírni arra, hogy a 2020 utáni EU-költségvetési ciklusban fel lehessen függeszteni a források kifizetését a „jogállamiságot tönkre tevő kormányok esetében”. Továbbá hozzanak létre egy alapot, mely az „európai értékek előmozdításán és védelmezésén fáradozó nem-kormányzati szervezeteknek, azaz NGO-knak nyújtana támogatást”. A Liberties nem szerénykedik: hét évre kétmilliárd eurót, azaz több mint hatszázmilliárd forintot követel. „Eljött az ideje, hogy az EU latba vesse legfőbb meggyőző erejét, gazdasági hatalmát próbálja meg felhasználni”, például a magyar és a lengyel kormány ellen – írta a szervezet.
(Kacsoh Dániel, magyarhirlap.hu)
