Fölényes győzelmet aratott a jobbközép-liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) a holland választásokon: az exit pollok szerint Mark Rutte pártja 31 mandátumot szerzett a 150 fős hágai alsóházban. A korábban nagy esélyesnek beharangozott Geert Wilders és a bevándorlóellenes Szabadságpárt (PVV) „mindössze” 19 képviselői hellyel gazdagodhatott, pedig az előzetes felmérések akár 30 mandátumot is kilátásba helyeztek a platinaszőke politikus pártjának. Ugyancsak 19 mandátumot megszerezve, a második helyen futhattak be a kereszténydemokraták (CDA) és a liberális D66, tőlük kicsivel lemaradva, 16 képviselői hellyel pedig a baloldali zöldpárt, a Groen­Links jutott a törvényhozás alsóházába. Ezek alapján a választások igazi nyertese a GroenLinks, amely a 2012-es eredményéhez képest 12 képviselői hellyel szerzett többet.

Mark Rutte kormányfő mindezzel együtt nem lehet boldog az első helyével: a VVD tíz képviselői hellyel elmaradt öt évvel ezelőtti teljesítményétől. Ebből a szempontból beszélhetünk szabadságpárti sikerről, hiszen Wilders és pártja megerősödött, és idén négy hellyel többet szerzett az exit pollok szerint. – Köszönet a PVV-szavazóknak! Újabb mandátumokat nyertünk, itt az első siker. Rutte már nincs túl messze tőlem – értékelte az eredményeket a Twitter mikroblogon Wilders. – Teljesen papírforma eredmény született. Sokkal érdekesebb, hogy miképp gondolkoznak majd a kisebb pártok, Rutte kikkel tud összefogni – magyarázta este tegnap a Magyar Időknek a huszonéves Mark. Szerinte Hollandia büszke lehet az elért eredményekre, hiszen szembementek az árral, és megállították a sokat emlegetett populista erőket. – Mi nem „brexiteltünk” – tette hozzá.

Forrás: Reuters

A kormányfő leadja szavazatát. Biztosan maga mögé utasította Geert Wilders radikálisait

Szinte biztos, hogy hosszas kormányalakításra számíthatunk, hiszen az előzetes eredmények alapján 13 parlamenti párt jutott az alsóházba. A második helyen feltorlódott politikai tömörüléseket látva egyértelmű: a holland politikai paletta talán sosem volt ennyire kiegyensúlyozott. – Egészen példátlan, hogy legalább hat párt rendelkezzen 15-25 mandátummal. Mára nem aranyszabály, hogy a legerősebb párt alakítson kormányt – nyilatkozta lapunknak Benni Leemhuis, a GroenLinks groningeni csoportjának elnöke. A politikus szerint a zöld baloldal sikere részben vezetőjének, Jesse Klavernek köszönhető, aki friss arc a holland politikusok között. Leemhuis szerint a fiatal szavazók szintén a GroenLinkset erősíthették a választások során, hiszen a párt olyan kérdésekre helyezi a hangsúlyt, mint a klímaváltozás vagy az oktatás.

A legnagyobb Benelux államban akár a választásra jogosultak 80 százaléka is leadhatta a voksát, több nagyvárosban póturnákat kellett vinni a szavazóhelyiségekbe. Botrányoktól sem volt mentes a voksolás, holland sajtóforrások szerint több, a választást segítő weboldalt is összehangolt kibertámadások értek. A hágai kormány korábban már figyelmeztetett az esetleges hekkerakciókra, emiatt számolták kézzel és offline állapotú számítógépekkel a voksokat. A vasárnapi kibertámadásokról egyelőre keveset tudni, a holland kiberbiztonsági központ információi szerint csupán annyi bizonyos, hogy külföldről próbáltak meg behatolni a holland rendszerekbe. Tegnap több népszerű holland Twitter-fiókot is feltörtek, majd „a náci Hollandia” hashtagekkel posztoltak üzeneteket, adta hírül az RTL Nieuws hírportál. Már a választások előtt is volt példa hasonló atrocitásokra: hétfőn feltehetőleg török hekkercsoportok akarták működésképtelenné tenni az NL Times angol nyelven tudósító holland híroldalt. Sajtóinformációk szerint valószínű, hogy a holland–török diplomáciai viszály fényében a tegnapi támadásokért is török csoportok felelnek.