Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek, Gyurcsány árnyék-pénzügyminisztere az ATV-ben elmondta, szerinte most nem kéne megemelni a minimálbért – vagyis hiába kampányolt béremeléssel a DK, Bodnár Zoltán ezek szerint úgy véli, nem a béremelés lenne a DK első dolga.
Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek, Gyurcsány árnyék-pénzügyminisztere az ATV-ben elmondta, szerinte most nem kéne megemelni a minimálbért – vagyis hiába kampányolt béremeléssel a DK, Bodnár Zoltán ezek szerint úgy véli, nem a béremelés lenne a DK első dolga.
Szakértőt kérdeztünk Bodnár kijelentéseiről
Bodnár kijelentései kapcsán megkerestük Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársát.
Nagyon régi tankönyvekből dolgozik a DK, vélhetően ugyanabból, amelyikből Bokros Lajos a kilencvenes évek közepén”
– értékelt Szalai arra a kérdésünkre válaszolva, hogy vajon miért tarthatja hibának a Gyurcsány-párt, hogy az Orbán-kormány megemelné a minimálbért. Mint a szakértő felidézte: „Bokros alatt volt olyan negyedév, amikor az infláció mértéke elérte a 30 százalékot, és csak 1998 első félévétől (az első Orbán-kormány alatt – a szerk.) mérséklődött 15 százalék alá, illetve 1999 első negyedévében lett először ismét egyszámjegyű.”
Vagyis a munkaerőpiaci szakértő szerint „úgy hallgassuk a DK árnyék-pénzügyminiszterének mondatait, hogy Bodnár Zoltán MNB-alelnöksége, Surányi György MNB-elnöksége és Bokros Lajos pénzügyminisztersége alatt volt a legmagasabb az infláció hazánkban a forint 1946-os bevezetése óta.”
Szalai: Bodnárék korábban is a megszorításokkal próbálták csökkenteni az inflációt
Az ATV-s interjúban Bodnár Zoltán többek között azzal indokolta, hogy nem ért egyet az Orbán-kormány által javasolt emeléssel, hogy szerinte az le fogja lassítani az infláció csökkenését. Ennek kapcsán Szalai Piroska felidézte, hogy
Bokros, Surján és Bodnár korábban is úgy próbálta csökkenteni az inflációt, hogy a Rákosi-korszak óta ismert legnagyobb megszorításokat vezették be, megszüntetve rengeteg korábban érinthetetlennek tűnő járandóságot, pl. a GYED-et is”.
Mint a szakértő rámutatott: „az ATV-s interjúban is azt hallottuk, hogy a DK majd csak az infláció letörése után engedné meg a minimálbérek emelését is.” Mint hozzátette, szerinte ezért gondolhatja úgy a DK, hogy „hibás” az a stratégia, amelyet a kormány követ azzal, hogy „szórja a pénzt a rendszerbe”, vagyis a hazai, belföldi fogyasztást kívánja élénkíteni.
„Elfelejtik, hogy hazánkban az adórendszer átalakítása óta a fogyasztási adók mértéke határozza meg a költségvetés bevételeit” – húzta alá a munkaerőpiaci szakértő. Mint kifejtette:
Bodnárék elfelejtik, hogy akkor tudja az állam fenntartani az intézményeit (fűteni az iskolákat, szociális intézményeket, stb.), ha van fogyasztás. Vagyis nem a munkát adóztatjuk agyon.”
Mi lesz az árakkal, ha emelik a minimálbért?
Arra a kérdésre, hogy hogyan hat majd az árakra a minimálbér emelése, Szalai Piroska leszögezte:
akkor nem nőnek az árak, ha a fogyasztás élénkítése együtt jár a piaci verseny erősödésével.
„Ilyenkor nem lassul a dezinflációs folyamat” – tette hozzá, pozitív példaként kiemelve a verseny fokozására az élelmiszerek esetében alkalmazott árfigyelő rendszert, amelyet a kormány 2023 júliusában indított el.
A munkaerőpiaci szakértő szerint ugyanis az árfigyelővel „a vásárlók olyan eszközt kaptak, amivel nagyon egyszerűen követhetik az árak alakulását, gyorsan információhoz jutnak a vásárlási döntésük előtt”.
Az árfigyelőt mint eszközt arrogáns, bárdolatlan, nagyképű stílusban minősítgetni több mint hiba”
– húzta alá, hozzátéve, hogy „az árfigyelő is kellett ahhoz, hogy a korábban ársapkás termékek ára az ársapka kivezetése után se emelkedjen, sőt, számos helyen csökkenjen is”.
Hogyan lehet akkor helyesen kezelni az inflációt?
Az infláció kezeléséről szólva lapunknak Szalai Piroska úgy értékelt: „a jelenlegi infláció nem kezelhető a régi, megszokott, ősi tankönyvekből tanult módon, ugyanis azt nem a túlzott keresetkiáramlás hajtja, hanem a „kapzsi-infláció.”
A „kapzsi-inflációról” Magyarországon elsőként Varga Mátyás és Veczán Zoltán írt a Mandiner hasábjain, valamint interjúnk alanya is több elemzésben foglalkozott vele – a szerk.
Mint a munkaerőpiaci szakértő kifejtette:
a cégek 2022 harmadik negyedévétől 2023 első negyedévéig sokkal nagyobb forgalomcsökkenésre számítottak, mint amekkora végül bekövetkezett, ezért a kockázatuk mérséklésére jelentősen túlárazták a termékeiket.
Mivel azonban a visszaesés mértéke alacsonyabb lett a vártnál, az áraik pedig magasak maradtak, a bruttó működési eredmény, azaz a vállalkozások profitja olyan mértékben növekedett meg nemzetgazdasági szinten ebben a három negyedévben, mint soha korábban, s a növekedés dinamikája is csúcstartó lett az egész Európai Unióban”
Szalai Piroska aláhúzta: „ha ilyenkor keresettömeget csökkentenénk – azaz a minimálbért, a garantált bérminimumot, az átlagkeresetet nem engednénk növekedni, sőt a nyugdíjakat és a GYED-et sem – akkor valóban rövid időn belül további jelentős fogyasztáscsökkenést érnénk el, olyat, amire a cégek »beárazták« a termékeiket”.
Ez pedig nagyon rossz lenne a haza költségvetésnek és a magyar lakosságnak is. Csak azt nem értem: miért lenne ez jó a DK-nak?”
– vetette fel.
(Béres Sándor, mandiner.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
