in

Nem stadion – Három év múlva jöhetne az egy számjegyű szja

Szakmai vélekedés szerint a mostani kormányzati időszak végére, vagyis 2022-re egy számjegyű lehet a személyi jövedelemadó

A CSÖKKENTÉS AZ ADÓFIZETŐKNEK ÉS A GAZDASÁGNAK IS ELŐNYÖS LENNE
Szakmai vélekedés szerint a mostani kormányzati időszak végére, vagyis 2022-re egy számjegyű lehet a személyi jövedelemadó — ez azt jelentené, hogy az szja jelenleg 15 százalékos kulcsa 9 százalékosra vagy még kisebbre változna. A legalább hétszázmilliárdos adócsökkentés visszavethetné a feketefoglalkoztatást, miközben pénzt hagyna ötmillió adófizetőnél. Az érvek mellett ellenérvek is akadnak, például hogy ez a módosítás szolgálná-e leginkább a gazdaság érde­keit, s lenne-e rá elég állami fedezet.

Ha a közteherviselés átalakítása, fejlesztése kerül szóba, manapság az egyik legfontosabb kérdés, hogy az állam melyik adót mérsékelje és miként. A felvetésre a különböző szempontok szerint nyilvánvalóan különböző válaszok adhatók.

Lapunknak nyilatkozva a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke először az adózás összefüggései­re világított rá. Ruszin Zsolt kifejtette: a feketekereskedelem letörése, a fiktív számlázás visszaszorítása idehaza létkérdés, a 2010 óta alakuló adórendszernek ugyanis az az alapelve, hogy a forgalmat megadóztatja – például az áfával és a jövedéki adóval –, a jövedelmek közterhét viszont egyre csökkenti.

Látványosan bővíthetné a fogyasztást az újabb köztehermérséklés
Fotó: Bach Máté

Utóbbi miatt szed a magyar állam mindössze kilencszázalékos társasági adót, s a személyi jövedelemadó (szja) is csupán 15 százalék. Az ilyen adórendszer akkor érheti el célját, ha a forgalmi típusú adókat a hatóság a lehető legnagyobb arányban beszedi, ezért van égető szükség a hatékony elektronikus adóhatósági megoldásokra.

A szakember az on­line pénztárgépekre, a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerre, az ekáerre és a tavaly éles üzemre állított online számlázásra utalt. – A jövőt az adóellenőrzésben is az informatikai megoldások jelentik, a magyar adóigazgatás lépett a leghamarabb. Az osztrákoknál például nincs hasonló megoldás, a szlovákok most próbálkoznak egy ekáerhez hasonló rendszer kiépítésével, a franciák az online pénztárgépek telepítését kísérelték meg, eddig sikertelenül – sorolta az alelnök.

Az adócsökkentésre visszakanyarodva úgy vélekedett: mindezek miatt hasznot hajtana, ha a kormány megvalósítaná az egy számjegyű személyi jövedelemadó tervét, vagyis az adó kulcsát a mostani 15 százalékról legalább kilenc százalékra mérsékelné.

– A lépés érdemben csökkenthetné a feketefoglalkoztatást és visszaszoríthatná azt a gyakorlatot, hogy a munkavállalók fizetésük egy részét zsebbe kapják – fogalmazott a könyvelői egyesület alelnöke.

Szerinte az szja ilyen csökkentésére a mostani kormányzati periódus végére, 2022 táján sort is lehetne keríteni.
Jelenleg fut egy többéves adócsökkentési program: a kormány 2017-ben látott hozzá az úgynevezett szociális hozzájárulási adó (szocho) mérsékléséhez – a vállalkozások által fizetendő elvonás korábban 27 százalékos volt, július elejétől 17,5 százalék lesz.

A kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel kötött hatéves bérmegállapodásban vállalta a teher lefaragását, de ehhez feltételt is szabott: akkor lesz folyamatos a szochocsökkentés, ha a cégek közben emelik alkalmazottaik bérét. Az egyezség időszaka tart, vagyis a cégek adója még tovább csökkenhet.

– A magyar adórendszer egyik problémája, hogy nagyok az úgynevezett munkára rakódó közterhek. Ezek közé tartoznak a magánszemélyek járulékai, a személyi jövedelemadó és a szocho – erről már a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adóigazgatója beszélt lapunknak.

Hegedüs Sándor szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentését – az előzetes terveket követve – mindenáron folytatnia kell a kormánynak, a legnagyobb gazdasági eredmény, a foglalkoztatás célzott támogatása ugyanis ettől az intézkedéstől remélhető.

Ez ugyanakkor költséges, a szocho rendszeres faragása évente visszatérően több száz mil­liárd forint állami bevételkiesést jelent, s kérdés, hogy emellett van-e kellő anyagi fedezet például az szja mérséklésére. A jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadó kulcsának kilenc százalékra változtatása ugyanis szintén igen jelentős összeget, nagyjából hétszázmilliárd forintot tenne ki.

Hozzátette: az egy számjegyű szja ügyében más szempontok is megemlíthetők. Például az, hogy Magyarország már a mostani, 15 százalékos személyi jövedelemadóval is kiváló helyen áll az európai adóversenyben. S az sem mellékes, hogy ha kevesebb az szja, akkor a különféle kedvezményeket is kisebb összegből lehet érvényesíteni.

Érdekes munkaügyi szempontot említett meg a téma kapcsán a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének vezetője. Herich György lapunknak arról beszélt, hogy a cégek azt az összeget, amely a béremelés fejében járó szocho-csökkentéssel náluk marad, most általában odaadják a munkavállalónak, de nem biztos, hogy ez mindig így lesz.

– Egyébként is, a helyzet olyan érzetet kelt, mintha a vállalkozás a saját jóindulatából és saját pénzéből emelne bért, pedig fontos állami intézkedés, költségvetési forrás, vagyis mindannyiunk pénze áll a kedvező lépés mögött – fejtette ki a szakember, majd hozzátette: inkább a személyi jövedelemadó enyhítését támogatja.

– Az szja lefaragásával csökkenne a feketegazdaság, miközben minden legálisan dolgozó adófizető pénzhez juthatna, az adócsökkentésből mindenki automatikusan részesülhetne.

A lépés szerinte a fogyasztásra is kedvező hatással lenne, az adócsökkentés bizonyos része pedig így az áfa és a jövedéki adó révén vissza is kerülne az államkasszába. Herich György azzal zárta szavait, hogy az szja csökkentéséhez megteremthető az anyagi fedezet. A változtatás a gazdaság számára előnyöket hozna, de a lépés semmiképpen sem kockáztathatja a költségvetési egyensúly elérését.

Az új csodafegyver
Több mint 334 ezer regisztrált vállalkozás, 41 millió beküldött adat, nagyjából 15 ezer adóhatósági vizsgálat, két és fél milliárd forint feltárt adókülönbözet – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezekkel a számokkal mutatta be nemrégiben az online számlázás rendszerének első évét. A szisztémát – amelyet tavaly nyáron vezettek be – azért alakították ki, hogy az adóhatóság hatékonyabban léphessen fel a feketegazdaság szereplői ellen. A rendszerrel a kiállított számlák tartalmát ismerheti meg szinte azonnal a hivatal.

Az online számlázás működését több példával is szemléltette a hatóság, rögzítve például, hogy ha a vevő folyamatosan jelenti a számlázást, akkor az eladó nem tudja eltitkolni az ügyletet, az adatok ugyanis összefutnak.

Jól mutatja ezt az az eset, amelyben egy fűrészárugyártással foglalkozó cég üzletfele folyamatosan közölte a gazdasági információkat az adóhatósággal, de az eladó nem küldött adatot, sőt a bevallásaiban sem szerepeltette ezeket a tételeket. Vizsgálat indult, az érintett gazdasági szereplő végül pótolta az adatszolgáltatását és a hiányzó járulékbevallásait, így csaknem négymillió forinttal nőtt a befizetendő adója.

A hivatal bemutatta azt is, hogy az online számlázás miként buktathatja le az adóminimalizálókat. Egy takarítócég olyan társaság számláival próbálta megúszni az áfafizetést, amely kizárólag építőanyag-kereskedelemmel foglalkozott. A NAV ugyanakkor kiderítette, hogy a takarítócéggel nem is állt kapcsolatban az a kereskedő, amelytől a számlák származtak, sőt a számlákon a társaság képviselőjének aláírása és a bélyegzője sem volt igazi.

A szisztéma a tisztességes adózóknak is segíthet észlelni az apróbb hibákat, így azokat az érintettek saját maguk is kijavíthatják. A NAV jelzésére korrigálta például hibáját és 48 millióval több adót fizetett be az az adózó, amely néhány számlát kifelejtett áfabevallásából.

De az is előfordulhat, hogy a vevő hibázik, és olyan adatokat tüntet fel, amelyek nem egyeznek az eladó által kibocsátott számla információival. Így járt egy vidéki büfés, akinek vevője tévesen olyan összegről szolgáltatott adatot, amekkora összegű számlát a büfés még soha nem állított ki. A hibát a vevő a NAV jelzésére kijavította.

Adócsökkentés és a feketézés letörése. De hogyan?

MAGYAR NEMZETI BANK
Az elmúlt évek intézkedései mellett is fontos a munkát terhelő adók további csökkentése, ami a munkaerőpiacra és a versenyképességre is pozitívan hat. A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adóé – áll a jegybank 330 pontos versenyképességi programjában. A helyzetelemzés szerint az szja lefaragása a munka­piac kínálati oldalát erősíti, emellett további előnye, hogy mérsékli a megtakarítások adóját, így ösztönöz állampapír- vagy részvényvásárlásra. A MNB összegzése külön is megemlíti a kilencszázalékos szja-t, rögzítve: a bérek fenntartható emelése mindenekelőtt ezzel garantálható.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
Az államnak azoktól is be kell szednie az adót, akik eddig részben vagy egészben kivonták magukat a közteherviselés alól, az ebből származó pluszbevételből pedig mérsékelni lehet az adókat. Úgy vélem, van lehetőség további adókulcscsökkentésre – nyilatkozta lapunknak május közepén az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint olyan adókat célszerű mérsékelni, amelyek enyhítése erősíti az ország versenyképességét, ezért elsősorban a munkát terhelő kulcsok lefaragására adódik lehetőség. – A fogyasztási típusú adók mérséklésétől óva intenék
– mondta az elnök, majd megjegyezte: az adócsökkentés akkora lehet, amelyre még a bevételek emelkedése fedezetet jelent.

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
Bár a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó az elmúlt években jelentősen csökkent és a célzott (így például a családi) kedvezmények is számottevők, a munkajövedelmek közterhei nemzetközi összehasonlításban még mindig magasak idehaza – olvasható az év elején közreadott Program a versenyképesebb Magyarországért című pénzügyminisztériumi dokumentumban. A szaktárcánál rögzítették: az a cél, hogy hazánk elérje a visegrádi országok adóelvonási szintjét. Ezen belül kiemelt jelentőségű a munkára rakódó adók és a beruházásokat visszafogó terhek csökkentése. Ennek fedezete pedig – egyebek mellett – a gazdaság fehéredéséből származó bevétel lehet.

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
Az informatikai lehetőségek szélesítése révén egyre szűkebbre tudjuk vonni a kört az adócsalók körül, miközben a papírmunka jelentős részétől megszabadíthatjuk a tisztességes adózókat – mondta lapunknak a múlt héten a NAV vezetője. Sors László szerint így garantálható a leginkább, hogy a közterheket minél többen befizessék, vagyis az, hogy minden évben nagyobb adóbevétel folyjon be, mint azelőtt. – Ez az adófizetők érdeke is – tette hozzá –, ha ugyanis minél több pénzből gazdálkodhat a kormányzat, annál nagyobb lehetősége van az adócsökkentésre. A bevételek emelkedéséhez a NAV eredményes működése mellett jól teljesítő gazdaságra és kiszámítható adópolitikára is szükség van.

(forrás: Jakubász Tamás, magyarnemzet.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Nagyon durván vezet Tarlós István Kálmán Olgáék előtt – Itt vannak a számok

Puzsér extrém beszólása Vágó Istvánnak – Ezt monda a DK-s Vágónak