Néhány napja ismételték meg a 2023. március végén végzett árfelmérést a Makronóm Intézet munkatársai. Ennek során hat különböző országos üzletlánc két vidéki, két főváros környéki és két budapesti boltjában az alapvető élelmiszerek árszintjét vizsgálták meg. A napokban – június 8-a és 12-e között – újra ellátogattak ugyanazokba az üzletekbe, ahol márciusban jártak. A SPAR-ba, a Pennybe, a Tescóba, a Lidlbe, az Auchanba, az Aldiba és ezúttal egy hazai lánc, a CBA egyik boltjába is.
Kiválasztott termékkörönként (lásd a frissített táblázatunkat lentebb) a két legolcsóbb árucikk ellenértékét írták össze, és lehetőség szerint a lédig vagy nagyobb kiszerelésű, kedvezőbb árfekvésű produktumokat keresték.
Ezek között volt akciós és kötelezően akciós termék is. Továbbá mindenhol az azonos árucikkek, hasonló kiszerelések és minőségek kilós, literes, valamint darabárait vetették össze, hogy a lehető legpontosabb legyen az összehasonlítás. Eredményeiket – szembeállítva a március végi és a június első felét jellemző árakat – az alábbi táblázatban lehet végigkövetni. Az utolsó oszlopokban az átlagos – természetesen az összevethető kilós és literes – ellenértékeket vették alapul, és ezek változását számolták, hogy kiszűrjék az egyes üzletek eltérő árazási és akciós gyakorlatából adódó különbségeket.
Amint az a gyűjtésünkből jól látható,
A zöldségeknél és a gyümölcsöknél már vegyes volt a kép: mint ismert, az árakat itt a szezonalitás is jelentősen befolyásolja. Így például a vöröshagyma közel 13 százalékkal volt olcsóbb, mint március második felében, a paradicsom átlagára pedig jelentősen, kis híján 47 százalékkal csökkent, és sok helyütt az alma is olcsóbb lett. Ezeket tehát részben szezonális hatások magyarázzák, ahogyan azt is, hogy a burgonya, a sárgarépa és helyenként a narancs ellenértéke is emelkedett. Az előbbieké átlagosan csaknem 18 és 15,5, utóbbi 32,5 százalékkal. Igaz, egyes boltok akcióinak keretében narancsot is vehettünk a márciusihoz közeli áron.
Az alapélelmiszerek közül – bár akadtak kisebb eltérések –
amelyek közül több a szintén érvényben lévő hatósági áras termékkategóriába tartozik.
A kötelező akciók fokozzák a versenyt
Márciusban a nagy áruházláncok még egymással versengve jelentették be az árcsökkentéseket, ez a kedv azonban áprilisban enyhülni látszott. A tavaszi árcsökkentések folytatását segítette elő a kötelező akciózást előíró friss rendelet,
Így tehát minden nagyobb boltban rendelkezésre áll a vásárlók számára egy 20 termékből álló fogyasztói kosár, amelyben szereplő termékek árának legalább 10 százalékkal kell alacsonyabbnak lennie az egy hónappal korábbihoz viszonyítva.
A kötelező akciózásnak nyilván nem örülnek a nagy kereskedelmi láncok, ugyanakkor annak a kereteit úgy alakítják ki, hogy nagymértékben megfeleljen az eddigi gyakorlatnak, így a bevezetése nem is okozott nehézséget
– mondta el a kutatás kapcsán Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Kedvező továbbá, hogy az üzletláncok meglátták a kötelező akciózásban rejlő marketing lehetőségét, és
Erre a visszaeső forgalom miatt a boltoknak szükségük is van: fokozza az egyes láncok közötti versenyt és kedvező inflációs pályát vetít előre. A múlt évben több esetben is a magas kereslet tette lehetővé az áremeléseket, az idén ennek fordítottját tapasztalhatjuk a boltokban: a vásárlókért zajló verseny fokozatosan letöri az inflációt – tette hozzá az elemző.
A kötelezően akciós termékekre is kiterjedt a friss vizsgálatunk (márciusban még nem volt ilyen szabály, így összehasonlítást itt nem végeztünk). Azt tapasztaltuk, hogy a boltok közel sem csak a drágább, ritkábban keresett árucikkek ellenértékét csökkentették, tehát nem „alibiből” akcióznak, hanem valóban keresett, jó ár-érték arányú termékeket is tömegesen raknak be az akciókba. Az akciós árucikkek rendre olyanok közül kerültek ki, amelyek keresettek, és adott esetben az összes hasonló termék adta kínálat harmadát-felét is kiteszik. Ezen árucikkek köre ugyanakkor többször nem hazai gyártású, hanem importtermék, amelyek akciós értékesítése révén az erősödő forintárfolyam mellett az áruházláncok mérsékelni tudják a veszteségüket.
Nem igazolódott be ugyanakkor az a félelem, hogy az áruházláncok igyekeznek trükközni vagy a szabályok adta kereteken belül kijátszani a kötelező akciózást, így csökkentve a szándékolt jogalkotói hatást.
Összefoglalásul: mi derült ki a felmérésből?
A friss felmérésből jól látható, hogy az első hónapokban indult árcsökkentés – vélhetően részben a kötelező akciók hatására – folytatódott. A következő hónapokban inkább az árak stagnálására számíthatunk, ami a korábbi, igen magas élelmiszer-infláció hónapjai után nagy megkönnyebbülés minden vásárlónak, különösen az alacsonyabb jövedelműeknek.
Egy számjegyű infláció év végére: lehetséges?
Jelenleg a szakértők arra számítanak, hogy az év hátralévő részében folytatódik ez a tendencia, és 2023 végére az általános infláció mértéke éves viszonyításban egy számjegyűre mérséklődhet. Jelentősebb csökkenés júliusra, augusztusra várható, amikor a szakértői várakozások szerint – éves összevetésben – már 20 százalék alatti lesz a drágulás.
A termelői árak csökkenése idővel a fogyasztói árakba is begyűrűzik, de a tavalyinál erősebb forintárfolyam és a várhatóan kedvezőbb mezőgazdasági termelés, egyes tételek bázisba kerülése (adóemelés, rezsicsökkentés átalakítása) is azt vetíti előre, hogy a következő hónapokban számottevő lassulást láthatunk majd az áremelkedési ütemben – fűzte hozzá a fentiekhez a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
(Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
