„A Prof. Dr. Kásler Miklós irányításával vezetett munkacsoport újgenerációs szekvenálással genetikailag sikeresen azonosította a Hunyadiak két utolsó leszármazottját, ezáltal archeogenetikai vizsgálatokkal azonosíthatóvá váltak a Hunyadi-ház felmenőinek, például Hunyadi Mátyásnak a maradványai is.”
A hír szívmelengető hallatán normális ember kalapot emel, tiszteletet érez a tudósok iránt, akik múltunk kutatásában élő példaként járnak elől és a történelmünk 600 évvel ezelőtti időszakából származó leletek beazonosításával tesznek hozzá az egyetemes tudás fájához adatokat, következtetéseket, összefüggéseket.
De nem Magyarországon lennénk, ha egy Á.B. monogramú NÉPSZAVÁSNAK erről nem az jutott volna eszébe, idézem:
„A volt humánerőforrás-miniszter hamarosan LEGÓZHAT Mátyás király csontjaival.”
„Szó bennszakad, hang fennakad”, mondom Arany János A walesi bárdok című versének szavaival.
És ez egy felnőtt, szerződtetett publicista a NÉPSZAVÁNÁL.
Megismétlem:
Kásler legózhat Mátyás csontjaival.
Ez a szerencsétlen skribler vélhetően életében nem hallotta azokat a szavakat, hogy kegyelet, főhajtás, tisztelet, esetleg azt se tudja, hogy a szavaink szofisztikáltsága – persze nem mindenkinél – lehetővé teszi a kulturált, helyzethez illő fogalomhasználatot és hogy éppen ezért a Gizikét nem szükséges összekeverni a gőzekével. A fejüket írásra adóknál evidenciának kellene lennie, hogy a nyelvhasználat milyensége függ az adott helyzet megkívánta körülményektől.
A magam részéről a Népszavánál azzal „legóznék”, hogy az ilyen mértékben tapintatlan, fogalomzavaros, Á.B. nevű szellemi „alkatrésztől” mielőbb megszabaduljak. Nem vagyok naiv, nyilvánvaló a szándékos, amolyan ,,népszavás övön aluliság” az ige választásban az Á-tól B-ig terjedő sekélyes univerzumában, de fenntartom, hogy a múltunk tisztelete iránt gyökeret nem eresztettek nem mások, mint csupán szimpla „gyökerek”.
Bognár Zsolt /Parabolha/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
