Új korszak előtt – Magyarország helye az átalakuló világgazdaságban címmel tartott előadást a tihanyi Tranzit harmadik napján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A tárcavezető az előadása során felidézte, hogy az első támadási pont 2022 nyáron történt a magyar gazdaság ellen. „A nehézségek érintették a költségvetést is, miközben rezsivéelemben voltunk. Nekünk pedig garantálnunk kellett a rezsicsökkentett árakat. ezeket az átlagfogyasztásig sikerült megvédeni. Viszont ezért ki kellett vetnünk az extraprofit adót is. Ezek külön-külön is merész lépések voltak” – húzta alá.
„A cégektől 900-1000 milliárd forintot vontunk el, a lakosság rezsivédelme pedig 700 milliárdba került. 2023 nagyjából 1400 milliárdot fordítunk rezsivédelemre, míg 2024-en ez az összeg 900 milliárd körül alakul. Ez a GDP 1 százaléka volt, ez idén felmegy 2 százalékra” – tette hozzá. Arról beszélt, hogy 2023-ban az energiapiac konszilálódni kezdett. Jelenleg a gáz piaci ára 30 euró, ezt a vállalkozói szektor 50 euróért kapja, áram 100 euró körül alakul, amit 190-ért kapnak a vállalkozók.
Nagy Márton arra is kitért, hogy a válságmenedzsment részeként gyármentő programot hirdettek tavaly ősszel, az energiaintenzív kkv-knak pedig támogatásokat nyújtanak. „Ma már nincs energiacsapda” – szögezte le.
Elmondta, a magyar gazdaság legutóbb a ’90-es évek elején élt meg ekkora inflációt. „A magas infláció magas kamatokat okoz mind a hitelpiacon, mind az állampapírok piacán. De ha nincs hitel, akkor elakadnak a beruházások. Ebbe a negatív folyamatba avatkoztunk bele a Baross Gábor Tőkeprogrammal, amely március elsején indult. Ez összesen 600 milliárd forintnyi tőkebefektetéssel segíti majd a hazai vállalkozásokat. De ugyanezt a célt szolgálja a Széchenyi Kártya Program Max + is.
Ezek az intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a gazdaság alapszövetei ne sérüljenek”
– hangzott el.
Az ősz második felére egyszámjegyű lehet az infláció
Nagy kijelentette, hogy jövő év második felére kikerülünk a kamatcsapdából, ugyanakkor a fogyasztáscsapda továbbra is fennálló veszély. Megjegyezte, hogy évek óta nem látott reálbér csökkenésnek lehettünk szemtanúi az elmúlt időszakban, ami augusztusban fog megtörni, és várhatóan 16 százalékra csökken majd ebben a hónapban az infláció is. A miniszter úgy fogalmazott, hogy
az inflációt földbe döngöljük, és leszorítjuk.”
Reményeik szerint az infláció már az ősz második felére egyszámjegyű lehet. Ehhez kapcsolódóan hozzáfűzte, hogy fontos a családok- és a munkahelyek védelme, defontos lenne, hogy a reálbér növekedés a fogyasztásban is megjelenjen.
„Ez az év az átmeneti lassulásról szólt, de a kormány ezen tud dolgozni, így jövőre akár ismét 4 százalékos lehet a gazdasági növekedés” – tekintett a jövőbe.
„A lakosság szeretné visszakapni az életét, ami az infláció előtt volt.
Jó pályán haladtunk, aktív gazdasági politikánk van és kerültük az energiacsapdát. Fontos, hogy az előttünk álló időszakban leszorítsuk az inflációt, a fogyasztás fellendüljön és beinduljanak a hitelek. A cél, hogy a válságmenedzsment a múlté legyen” – hangoztatta Nagy Márton.
(Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
