„Az egész világ megpróbál lebeszélni az utamról, de én nem fogok engedni.” Terjedelmes interjút adott a Weltwochénak a magyar kormányfő, amelyben szóba került a világhelyzet, a háború, az Európai Unió, Washington, Vlagyimir Putyin és saját politikai pályafutása is.
„Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben” – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól”.
A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette: „minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell – mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.
A miniszterelnök közölte: a háború „megterheli a lelkünket, a pszichénket”.
– tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború „tőlünk nem messze folyik”, ezért akar mindenki békét Magyarországon.
A kérdésre, hogy Ukrajnában erőszakkal toborozzák-e a magyarokat, Orbán úgy reagált: „Ukrajnában most mindenkinek be kell vonulnia a hadseregbe, akár ukrán, akár magyar. Nem lehet azt mondani, hogy a magyarokkal rosszul bánnak. Ők ugyanúgy meghalnak, mint az ukránok.”
A kormányfő úgy folytatta: „Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket.
Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól. Ezt kellő alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom” – mondta Orbán Viktor, azt is kiemelve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja.
Orbán felidézte az 1999-es forró napokat is. „1999-ben, amikor kitört a koszovói háború, arra akartak kényszeríteni minket, hogy Magyarország déli határán Szerbiával szemben nyissunk frontot. Akkor már NATO-tagok voltunk. Világossá tettük, hogy a NATO egy védelmi, nem pedig háborús szövetség. Senki nem kényszeríthet minket arra, hogy megtámadjunk egy másik országot. Ezért engedtük meg, hogy a repülőtereinket használják. De nem támadtuk meg Szerbiát, és nem nyitottunk frontot.”
Szabadság és egyensúly
Az interjúban szó esik Orbán saját politikai pályafutásáról is. Felteszik neki a kérdést: Orbán személy szerint mit tart a Magyarország érdekében megvalósult legnagyobb sikereinek?
„Hogy hozzájárulhattam ahhoz, hogy egy vesztes országból győztes ország legyen. 2010-ben a magyarok még azt hitték, hogy mindig a történelem vesztes oldalán állunk. Már akkor boldogok voltunk, ha a helyzet nem romlott. Sikerült meggyőznöm a magyarokat, hogy legyenek ambiciózusabbak. Azt mondtam: mindenkinek lesz munkája, mindenki ura lesz az életének. És mindegy, mit mond a világ: meg tudjuk csinálni. És meg is tettük.”
A kérdésre, hogy a magyarok leküzdötték-e a balsors feletti búskomorságot, azt válaszolja: „Igen. Fontos volt, hogy személyesen is példát mutassunk. Az üzenet az volt: ha én meg tudom csinálni, akkor Ti is meg tudjátok csinálni.
És Ti is meg tudjátok csinálni.”
Hogyan fogalmazná meg politikai filozófiáját egyetlen mondatban? – jött az újabb kérdés. „Amikor fiatal voltam, valószínűleg azt mondtam volna, hogy szabadság. Ma azt mondanám, hogy egyensúly. Változtassuk meg, amit meg kell változtatni, őrizzük meg, amit meg kell őrizni. A magyarokban mélyen gyökerezik az egyensúlyra való törekvés. Az engedelmesség és az ellenállás egyaránt fontos számunkra. Ettől olyan érdekes a politikai vita.” Orbán hozzátette: „Mi kálvinisták protestánsok vagyunk. Sokak szerint a tiltakozás azt jelenti, hogy valami ellen vagyunk. Ez tévedés. Helyesen lefordítva azt jelenti, hogy kiállni valamiért. És én ezt teszem.”
Amerika, azaz Brüsszel
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök az ukrajnai háború legfontosabb felismerésének nevezte, hogy „ma Európa kivonult a vitából”.
fűzte hozzá, arra is kitérve, hogy az Európában zajló háborúban „ma az amerikaiaké az utolsó szó”.
Úgy folytatta: „sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást”. Megfogalmazása szerint „ha komolyan, tabuk nélkül folytattuk volna a vitát Európa jövőjéről (…), akkor valószínűleg már a háború elején szilárd énképünk lett volna”.
A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi, republikánus elnök nyerte volna meg a választást, „nem került volna sor háborúra”. Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is „megtette a magáét”.
A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert „szétzilálja a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a helyükre”. Orbán Viktor azt mondta: „én is így látom. Az EU egyre szorosabb uniót akar. A célban nem értünk egyet, de az útban igen. Ez az oka Európa betegségének”.
A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt „senki sem nyerheti meg”.
Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” – mutatott rá.
Az atomháború esélye kapcsán azt mondta Orbán: „Emberi megítélés szerint ez nem történhet meg. De a kétségbeesés a háború természetéhez tartozik. Más szellemi és lelki erők uralkodnak, mint a normális életben. És mindig fennáll a félreértések és balesetek lehetősége.”
Azt is hozzátette: „Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik.”
A háborúzók céljai kapcsán Orbán arról beszélt: „Amit én a legkülönösebbnek találok:
Nem tudjuk, mi lenne elég az oroszoknak. Soha nem kötelezték el magukat nyilvánosan. És mi valójában Európa háborús célja? A legveszélyesebb dolgokat halljuk, egészen az oroszországi rendszerváltás követeléséig. A legnagyobb veszélyt egy olyan háború jelenti, amelyben a felek nem határozzák meg a céljaikat. Ha ezt nem határozzák meg, a dolog parttalanná válhat.”
„Nem fogadom el, amit Putyin tett”
A háború kiindulópontjáról Orbán azt vallja:
De az, hogy az oroszok megtámadták egyik szomszédjukat, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy európai háború kezdődött el. Az európaiak felelőssége, hogy ez a háború európai méreteket öltött.”
Orbán Viktor felidézte: két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé.
„Putyin problémája – ezt mondta nekem – a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka” – mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte:
A magyar kormányfő az interjúban kifejtette azt is, hogy „Oroszország egy másik civilizáció”, ahol az európai politikai normák nem működnek. „Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem” – jegyezte meg. Hozzátette: meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.
Putyinról Orbán azt mondja: „Több, mint egy évtizede ismerem Putyint. A háború kitöréséig minden évben találkoztunk. Ő az az ember, aki Oroszországot az összes atomfegyverével, a sok millió emberrel és a végtelen területével együtt ténylegesen vezeti. Ő a főnök, ő irányítja, amennyire csak lehet, ezt a 12 időzónán át nyúló, hatalmas országot. A magyarok azt mondják: ez egy más szint, egy más súlycsoport.”
Arról, hogy Putyin változott-e, Orbán azt vallja: „Nem érzékeltem rossz irányra utaló jeleket. Putyin mindig azt mondta, amit akart, és soha nem volt boldog, ha ellentmondtam az elképzeléseinek. Mindig meg kellett küzdenem a magyar álláspontért, de lehetett vele észszerű megoldásokat találni. És ha valamiben megállapodtunk, azt betartotta.”
Béke, tűzszünet
Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút. „Oroszország egy atomhatalom.
Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik” – hangsúlyozta.
A béketeremtésről szólva közölte, hogy „a béke a szívben kezdődik, el kell érnie a fejet, amely aztán a kezet vezeti. Ez a sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton” – fűzte hozzá, majd arról beszélt, hogy a kínaiak, az indiaiak, az arabok, a törökök, a brazilok békét akarnak.
„A Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy a világot egy ügy érdekében egyesítse. Térben korlátozottak a filozófiai alaptételei. Ez egy új jelenség” – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor Magyarországnak a béketeremtésben játszott szerepét úgy fogalmazta meg: „ha barátaink és szövetségeseink fel akarják adni a háborús álláspontot, látniuk kell egy alternatívát”.
USA, demokraták, republikánusok
Arra az újságírói felvetésre, hogy minek kell az Egyesült Államokban történnie, megváltozhat-e a politika, Orbán Viktor világosnak nevezte a magyar tapasztalatot. „Amikor Washingtonban a demokraták vannak hatalmon, mi fedezékbe menekülünk. Mindig meg akarnak változtatni minket, akárcsak a brüsszeli politikusok. Elő akarják írni nekünk, hogyan kezeljük a migrációt és hogyan tanítsuk a gyerekeinket. Ez tiszteletlenség” – fogalmazott.
Hozzátette: „mi egy sikeres ország vagyunk, és Európáért megtesszük a magunkét.
Ezt a munkát nem ismerik el. Ezért várjuk, hogy republikánus barátaink újra hatalomra kerüljenek”.
Orbán Viktor azt mondta, hogy Donald Trump nem a világ utolsó reménye a békére, „de ő egy remény”. A miniszterelnök álláspontja szerint Donald Trumpnak „valószínűleg néhány hét alatt sikerülne” a béketeremtés.
Globalizáció
A miniszterelnök beszélgetőpartnerének azon kijelentéseire, miszerint „a globalizáció és szabadkereskedelem minden évben a davosi Világgazdasági Fórumon találkozó prédikátorainak” új evangéliuma van: „a globalizációs visszarendeződés”, amelyben „mi vagyunk a jók, ők a rosszak”, Orbán Viktor rögzítette, hogy ez komoly veszélyt jelent Magyarország számára. „Exportorientált ország vagyunk. A bruttó hazai termékünk 85 százaléka exportból származik. Fontos kulturális és gazdasági kapcsolataink vannak Keleten. A visszarendeződés végzetes lenne Magyarország számára. De szerintem Németország számára is” – mondta.
A miniszterelnök Svájcra térve fontosnak nevezte az alpesi országot, amely „olyan, amilyen lenni akar, ugyanakkor nincs elszigetelve”.
– mondta Orbán Viktor, aki úgy folytatta: ha Magyarország ott lenne, ahol Svájc, akkor „mi is semlegesek lennénk”. „Ez a svájci luxus. Nekünk nem jár” – mondta.
Migráció, genderideológia
Kérdésre válaszolva a kormányfő az ellenőrizetlen bevándorlásban rejlő legnagyobb veszélynek rövid távon a közbiztonság romlását és a terrorizmust nevezte. „Középtávon: gazdasági veszteségekben. Hosszú távon: hogy az ember már nem ismeri fel a saját országát, hogy elveszíti a saját hazáját” – mondta.
Az ideológiák kapcsán Orbán azt mondta: „Ne becsüljük alá az ideológia erejét. Lehet, hogy a végén a valóság győz, de ez a vég még nagyon messze lehet. Ezt látjuk Magyarország történelmében. Mindig is tudtuk, hogy a szocialista rendszer halálra van ítélve. De évtizedekbe telt, mire összeomlott. Ötven év veszett el a szüleim életéből, 26 az enyémből.”
Orbán Viktor a genderideológiában rejlő legnagyobb veszélyként azt azonosította, hogy 14 és 18 év között a gyerekeknek „bele kell nőniük a világba”.
Ezzel ugyanis tönkreteszik a gyermekeinket. Visszavonhatatlanul, visszafordíthatatlanul. Ehhez nincs joguk”
– húzta alá a kormányfő.
Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra „az unió diktátora” lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt:
Majd úgy folytatta, hogy létezik egy Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök által jegyzett jó kézikönyv, amiben Stoiber leírja, miként lehetne az EU-t újjászervezni a szubszidiaritás alapján. „Nem a tudás hiányzik, hanem a szándék” – mondta Orbán Viktor, és annak szükségessége mellet érvelt, hogy „minden olyan hatáskört, amit az EU a tagállamok felhatalmazása nélkül magának tulajdonított, vissza kell adni a tagállamoknak”.
(mandiner.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
Figyelem!
Veszélyben a munkánk, veszélyben a mindenszo.hu!
Mint arról már beszámoltunk, teljesen jogtalanul, és oktalanul a Facebook korlátozta a negyvenezres Facebook oldalunkat. Az elérésünk teljesen lecsökkent, szinte a nullára.
Alternatív módokon is próbálunk hozzátok eljutni, ezért arra kérünk téged is, segítsd a munkánkat, ha teheted, kövess minket a többi közösségi médiában is, mindegyiken szintén naprakész információkhoz, hírekhez juthatsz:
TELEGRAM csatornánk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
TWITTER oldalunk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
REDDIT oldalunk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
VK oldalunk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
Kövess minket az alternatív Facebook oldalunkon is, itt tudsz csatlakozni hozzá:
Támogasd munkánkat egy lájkkal! Köszönjük!