in ,

Durva szopóágon az ellenzék – Biztos szavazói felét veszíthette el az LMP, harmadát a Jobbik

Az országgyűlési választások óta tovább növekedett a Fidesz–KDNP támogatottsága

Biztos szavazói felét veszíthette el az LMP, harmadát a Jobbik

 

A belviszályokba süllyedt Jobbik és az LMP könyvelhette el a legnagyobb csökkenést a biztos szavazók tekintetében – derül ki a négy legnagyobb közvélemény-kutató éves felméréseinek összevetéséből. A szintén vezetői válságon keresztülment MSZP-Párbeszéd az elkötelezett támogatóinak csak kisebb hányadát veszítette el április óta, míg a Fidesz–KDNP a választástól az év végéig növelni tudta a támogatottságát.

A Jobbik és az LMP a legnagyobb vesztesei a mögöttünk álló évnek, mindkét XXI. pártként is emlegetett alakulat biztos szavazótábora jelentősen zsugorodott a négy legnagyobb hazai közvélemény-kutató intézet – a Századvég Alapítvány, a Nézőpont Intézet, a Závecz Research, valamint a Publicus Intézet – összesített mérései szerint.

Míg a néppártosodó Jobbik az utóbbi két think tank adatai alapján a biztos szavazóinak közel harmadát veszítette el a választások előestéje és az év vége között – az elkötelezett szimpatizánsainak aránya 19-ről 12, illetve 13 százalékra zsugorodott –, az LMP esetében mind a négy elemzőközpont nagyjából ötvenszázalékos csökkenést regisztrált ezen a bázison az említett időszakban. Mindkét alakulat népszerűség-csökkenését házon belüli súlyos viszályok kísérték.

A Jobbik félresikerült balratolódása és a tiltott pártfinanszírozás miatt kipattant botránya miatt már az év elején kevesebb biztos szavazót tudhatott maga mögött, mint korábban, s a választás után kirobbant pártszakadás és vezetői válság – Vona Gábor lemondása, egyes vezető képviselőik eltávolítása, a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása számos országosan ismert jobbikos politikus részvételével – további komoly vérveszteséget jelentett az egykori állítólagos radikálisok számára.

Márciustól júliusig mind a négy intézet a biztos pártválasztók csökkentését regisztrálta a Jobbiknál. A legnagyobb veszteséget a Závecz mérte – elemzéseik szerint 19-ről 13 százalékra csökkent az elkötelezett Jobbik-támogatók tábora a négy hónapos intervallumban. A stabil szavazók elpártolásának több személyes botrány is oka lehet – például a parlamenti mandátumáról végül is lemondott Szávay Istváné –, amelyek azt mutatják, hogy a párt nem szakított a szélsőséges, rasszista és antiszemita múltjával. A Simicska Lajostól érkező „zacskós pénzekről” szóló híradások is tovább rongálták a Jobbik hitelességét, így a népszerűségét.

Az LMP esetében szintén súlyos belső válságról beszélhetünk, amely a párt 6-8 százalékos biztos szavazótáborának nagyjából a felébe került. A Ron Werber nevével fémjelzett és a párt korábbi arculatától idegen választási kampánystratégia, majd az urnáknál mutatott várakozáson aluli szereplés, amelyet Szél Bernadett vezetői pozíciójának meggyengülése, majd a társelnöki posztról való lemondása és kilépése követett, a párt jelenleg is tartó széthullását indította be.

A különböző lehallgatási és verekedési botrányok, eltiltások és egyéb belharcok azt eredményezték, hogy az év végén mind a négy elemzőintézet az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mérte az LMP-t, amely márciusban még pariban volt a DK-val, sőt a Publicus és a Századvég mérése szerint nyolc százalékon állt, s ezzel meg is előzte Gyurcsány Ferenc pártját. Utóbbi egész évben stabilan öt százalék feletti biztos szavazó szimpátiáját bírta. Az év végi tüntetéseken az LMP utcai és parlamenti „gerillapolitizálása” leginkább az egy-két százalékon mért Momentum Mozgaloméhoz hasonlítható, s a mérések szerint egyik párt népszerűségének sem tettek jót az erőszakos akcióik.

Az MSZP–Párbeszéd számos belső problémája ellenére – a választási vereség után lemondott a szocialisták egész elnöksége, Gőgös Zoltán volt második ember pedig még a parlamenti mandátumát is visszaadta – a frakciószövetség elkerülte a komolyabb válságot, s novemberre – némi támogatottságvesztést követően – úgy tűnik, hasonló számarányú biztos szavazót tudhat maga mögött, mint a Jobbik. Nagyobb – ötszázalékos – különbséget csak a Nézőpont mért az MSZP–Párbeszéd javára a Jobbikkal szemben: az elemzőintézetnél 15 százalékon álltak a szocialisták az év végén. A Publicus is hasonló értéket mért a baloldali tandemnél, ám 14 százalékos eredménnyel a szövetség ott megelőzte a Jobbikot.

A Fidesz–KDNP a választás előtti támogatottságához képest három közvélemény-kutató mérése szerint is növelni tudta biztos szavazóinak a táborát; a legtöbbel a Závecznél és a Publicusnál, amelyek márciusban 47 százalékot mértek, novemberben pedig 55, illetve 54 százalékot regisztráltak a kormánypártoknál.

Az elkötelezett szimpatizánsok sikeres mozgósításában a február végi hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson elszenvedett vereség jelentett mérföldkövet, s április 8-án ez már elég volt a Fidesz–KDNP kétharmados győzeleméhez. A választásokat követően stabil maradt a konzervatív pártkoalíció támogatottsága, amelyben szerepe lehetett az illegális migráció megakadályozására megszavazott Stop, Soros! törvénycsomagnak, s a családok támogatására hozott intézkedéseknek és a témában indított nemzeti konzultációnak is, valamint a széles körű béremeléseknek.

A teljes lakosság körében a kormánypártok támogatottsága szintén kiegyensúlyozott, bár ezen a bázison két kutatóintézet enyhe csökkenést mért: a Nézőpontnál 41-ről 38-ra, a Publicusnál pedig 26-ról 25-re mérséklődött a Fidesz–KDNP-vel rokonszenvezők tábora. A Századvégnél az év során nem változott az ezen a bázison mért 33 százalékos eredmény, a Závecz pedig négy százalékpontos növekedést jelzett, amely szerint az év végén a választópolgárok 36 százaléka szimpatizált a kormánypártokkal.

 

 

(forrás: Kárpáti András, magyaridok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Ideje volt már – Erkölcsileg és politikailag is megsemmisült a Jobbik

Nem stadion – Liget Budapest – Jövőre folytatódnak a beruházások