„Sajnos ugyanolyan kapkodva és átgondolatlanul bevezetett intézkedés az első ajtós felszállási rend kiterjesztése, mint a legzsúfoltabb lakótelepi járatok home officera hivatkozással való ritkítása volt pár hete.
A járatritkítás és a szerencsétlen pulykás hasonlat kapcsán az egész város megtanulta, hogy viszonyul a BKK az utasok bevonásához. Pedig, ha megkérdezték volna az utasokat, a vélemény nagyjából egyöntetű lenne, mi is megtettük anno, amikor egyes vonalakon megjelent az elsőajtós felszállás:
– az elsőajtós felszállás jó dolog és segít az utazás biztonságának megőrzésében egészen addig, amíg nem okozza a közösségi közlekedés lassulását, ezért is vezettük be mi is több vonalon anno;
– amint azonban egy megállóban ~10-nél többen szállnak fel, érdemi plusz várakozás és érzékelhető lassulás az eredménye, és ekkor a mérleg negatívba fordul, nem csak elvont szakmai értelemben, hanem az utasok szerint is.
Különösen igaz ez a kihasznált, csuklós járatokon – ezeken ezért se vezettük be korábban az intézkedést. Például hétköznap este nyolckor a 9-es buszon bevezetni az első ajtós felszállást indokolatlan lépés. Arról nem is beszélve, hogy a rendszer lassan követhetetlenné vált, a járatszám, a vonalak egyes földrajzi szakaszai és egyes idősávok alapján váltakozik, mikor lehet és mikor tilos a második ajtón felszállni. Utas legyen a talpán, aki követni tudja.
Változatos az európai gyakorlat ezügyben, a nagy utasforgalmú buszjáratokkal teli közép-kelet-európai városokban jellemzően nincs első ajtós felszállás, Nyugat-Európában ugyan elterjedtebb, de a nagyobb kötöttpályás hálózat miatt kisebb forgalmú buszközlekedés és a budapestinél gyorsabb jegyellenőrzési technológia mellett (a hazai QR-kódos rendszer külön lassító tényező), Észak-Amerikában pedig több városban pont az első ajtós felszállás felszámolása a trend épp annak lassító hatása miatt (lásd New York SBS).
A lényeg az: csak átgondoltan, szakszerűen érdemes hozzányúlni a budapesti közösségi közlekedés komplex rendszeréhez, különben ez a sokadszorra látható, komolytalan kapkodás lesz a vége.”
– írja Vitézy Dávid.
Kérjük a segítségedet!
Példátlan politikai ítélet a magyar bíróságon – Wittinghoff videója miatt a mindenszo.hu-nak több, mint 4 millió forintot kell fizetnie sérelemdíjként! Az ítélet jogerős!
Portálunk szerkesztői bérből és fizetésből élnek, azok pedig nem akkora összegek, hogy több, mint 4 millió forintot ki tudjunk fizetni. Nem tudunk, nincs ennyi pénzünk, sem megtakarításunk, azonban lakásunk van, amit Wittinghoff és a politikai ítélet miatt elárvereznek a fejünk felöl: kvázi a bíróság kitesz minket az utcára.
Csak pár napunk van összegyűjteni valami csoda folytán ezt a 4 millió forintot, megadjuk a számlaszámunkat, ahova várjuk az esetleges támogatásokat, hátha mégis maradt még valami remény….
Számlaszám:
Erste bank
11600006-00000000-43559002
