Charles Michel, az Európai Tanács elnöke képviselőjelöltként indul a júniusi európai parlamenti választásokon. Michel július közepén tervezi elfoglalni helyét az Európai Parlamentben, ami azt jelenti, hogy az uniós vezetőknek gyorsan meg kell majd állapodniuk a megüresedett az elnöki posztról. Ha ez nem sikerül, akkor ideiglenesen – mivel Magyarország júliusban átveszi az EU Tanácsának soros elnökségét – Orbán Viktor miniszterelnök helyettesítené az Európai Tanács elnökét, és így vezetné annak üléseit.
Megkerestük az ügyben Tárnok Balázst a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) megbízott intézetvezetőjét.
A jogász elmondta:
„jogi értelemben van rá esély, hogy Orbán Viktor ideiglenesen vezesse az Európai Tanácsot, azonban politikai értelemben nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv.”
Az események forgatókönyve
Tárnok Balázs ismertette mi lesz az események várható menete. Mivel Michel egy viszonylag népszerű párt listavezetője lesz, így legnagyobb eséllyel bejut az Európai Parlamentbe. Bár az elnöki mandátuma decemberig tartana az állam és kormányfők tanácsának elnökeként, de ha feláll az új parlament, akkor az elnöki mandátumáról idő előtt le fog mondani.
„Júniusban az európai parlamenti választást követően két európai tanácsi ülésre kerülne sor, vagy akár egy rendkívüli július eleji európai tanácsi ülésen is lenne lehetőség arra, hogy az Európai Tanács megválassza a saját elnökét” – vezette le a jogász.
A kutató elmondta: fontos tudni, hogy az elnököt minősített többséggel választják, tehát nincs vétóra lehetőség. De ha nincs meg a minősített többség, akkor az Európai Tanács eljárási szabályzata kimondja, hogy az EU Tanács soros elnökének képviselője helyettesítheti az Európai Tanács elnökét addig, ameddig nem tudják megválasztani az új európai tanácsi elnököt.
„Ez a jogi szempont, ami azt támasztja alá, hogy valóban van esély arra, hogy Orbán Viktor helyettesíthetné az Európai Tanács elnökét addig, amíg nem választják meg az új elnököt” – mondta Tárnok Balázs.
„Politikai szempontból kevésbé tűnik valószínűnek, hogy ne tudnának elérni a tagállamok minősített többséget,
hiszen június végén már túl leszünk az európai parlamenti választásokon, fogjuk tudni azok eredményét, és a korábbiakban is az a gyakorlat alakult ki, hogy az Európai Tanács elnökét úgy választották meg, hogy figyelembe vették az európai parlamenti választások eredményét. Itt egy kis időnyomás van az Európai Tanácson, hogy viszonylag gyorsan kellene eljárnia, gyorsan kell döntést hozni, hogy ki legyen az új elnök, és annak az új elnöknek nagyon gyorsan hivatalba kéne lépnie” – magyarázta a jogász.
„Ráadásul a mostani európai politika klímát figyelembe véve alappal feltételezhetjük, hogy több tagállam részéről az is szempont lehet az új európai tanácsi elnök időben történő megválasztása érdekében, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt ideiglenesen se hozzák vezető szerepbe az állam és kormányfők között” – tette hozzá Tárnok Balázs.
Soros elnökség
A szakértőt megkérdeztük Magyarország soros elnökségéről is, valamint arról, hogy van-e bármi valódi lehetőség arra, hogy az Európai Parlament vagy bárki más megakadályozza a magyar elnökséget az Európai Unió Tanácsának élén. Legutóbb az Observer egyik publicistája vetette fel ezt a lehetőséget.
„Jogilag nem látok arra lehetőséget, hogy megakadályozható legyen a magyar soros elnökség.
Sokkal inkább van annak realitása, hogy az Európai Parlament szabotálni akarja majd a magyar soros elnökség működését” – mondta Tárnok Balázs.
A jogász elmondta: már 2023-ban is tartottak egy meghallgatást az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságban (LIBE), ahol több képviselő azt vetette fel, hogy szabotálni lehetne a háromoldalú találkozókat a Bizottság, a Parlament és az Európai Unió Tanácsa között. Ezzel ugyanis ellehetetlenítenék a jogalkotási munkát.
„Valószínűleg lesz arra törekvés az Európai Parlament politikai szereplői részéről, hogy megnehezítsék a magyar elnökség dolgát” – zárta gondolatait Tárnok Balázs.
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
