in

Megjött az exit poll: Putyin nyerte a választásokat

Az Összorosz Közvéleménykutató Központ előzetes adatai szerint az elnök a voksok 87,97 százalékát szerezte meg

Az Összorosz Közvéleménykutató Központ előzetes adatai szerint az elnök a voksok 87,97 százalékát szerezte meg. A második exit poll a Kreml által alapított FOM közvéleménykutatótól érkezett, amely 87,8 százalékot jelez.

Cikkünk folyamatosan frissül!

Érkeznek a nemzeközi reakciók

Volodimir Zelenszkij volt az egyik első, aki kommentálta az előzetes adatokat, mondván, az egész egy választási cirkusz volt. A Fehér Ház közleményében pedig azt írta, az elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, korrekt.

Ezekhez csatlakozott a lengyel külügyminisztérium, amely közléményében azt írta, a választásokat a társadalom elleni szélsőséges elnyomás közepette rendezték, ezáltal nem tekinthető szabadnak és demokratikusnak.

A londoni külügy azt írta: mivel törvénytelenül tartották meg a választásokat az oroszok által megszállt ukrajnai területeken, ez azt mutatja, Moszkvának nem áll szándékában, hogy a béke irányába tegyen gesztusokat. Éppen ezért az Egyesült Királyság az elmúlt években megszokott módon fogja támogatni Ukrajna küzdelmét.

A berlini külügyi reakció azt állítja, hogy az ál-elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tiszta, a végeredmény pedig senkit nem lepett meg.

Az elnökválasztás helyi idő szerint este 9-kor (magyar idő szerint este 7-kor) zárult Oroszország legnyugatibb részén, Kalinyingrádban. Persze eltérően például a magyar voksolástól ez nem egy napig tartott, hanem három napig lehetett szavazni, március 15-én, 16-án és 17-én az ország 11 időzónájában. Már az urnazárás előtti utolsó adat is rendkívül magas részvételt mutatott. Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) bejelntése szerint meghaladta a 70 százalékot. Hat éve 67,54, 2012-ben 65,34, 2008-ban 69,81, 2004-ben 64,3, 2000-ben 68,7, 1996-ben pedig  az első fordulóban 69,8, a másodikban pedig 69,4 százalékos volt a részvétel.

A CIK elnöke, Ella Pamfilova ezt azzal magyarázta, hogy  az elnökválasztás most először három napig tartott, a szavazó személyre szóló tájékoztatást kapott és a voksolás új formái jelentek meg, az elektronikus távszavazástól a tetszőleges szavazóhelyen történő mobilvoksolás lehetőségéig.

 

Ez utóbbival kapcsolatban az Indexnek nyilatkozó szakértő megjegyezte, az úgynevezett előrehozott szavazás intézménye már február végén elkezdődött, elsősorban távoli, szibériai állattartó közösségek számára, vagy a sarkköri meteorológiai állomások munkatársai számára tették lehetővé a voksolásnak ezt a formáját, és ugyanezt biztosították például a hosszú tengeri gyakorlaton résztvevő legénységnek is a haditengerészetnél. Külföldön is lehetett előrehozottan szavazni.

Mindenesetre ez az elnyújtott szavazás lehetetlenné tesz bármiféle objektív megfigyelést, nem mintha Oroszország beengedne nyugati megfigyelőket a választás idejére – tette hozzá Rácz András. A CIK ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy a választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett, 129 országból. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg.

A CIK adatai szerint vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott Moszkvában, közülük 3,5 millióan online, Vlagyimir Putyin is online adta le a szavazatát még pénteken. Előtte nap viszont összeomlottak  a kormánypárt, az Egységes Oroszország szerverei, mert túlterheléses támadás érte őket, a hatóságok az ukránokat sejtik a háttérben.

Nem csak Putyin indult jelöltként

A poszt-szovjet térség egy másik szakértője arról beszélt az Indexnek, hogy az Összorosz Közvéleménykutató Központ (VCIOM) felmérése 82 százalékos győzeémet vár Putyinnak, és vélhetően a Kreml is 80 százalék fölötti eredménnyel lenne elégedett.

A Putyin melletti másik három jelölt három parlamenti, rendszeren belüli ellenzéki párt jelöltje volt:

  • Nyikolaj Haritonov (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja),
  • Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) és
  • Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális-Demokrata Pártja).

Szluckij és Davankov számára ez volt az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.

„Ők elsősorban saját pártjaik létjogosultságának bizonyításáért küzdenek, az alapvető kérdésekben ugyanis a kormányzattal értenek egyet, így nem világos, hogy pontosan miben is jelentenek alternatívát a választók számára” – jegyezte meg Kosztur András. A három jelöltnek 5-6 százalékos eredmény meg is felelne a céljaiknak.


 

 


LEGYÉL NAPRAKÉSZ!


 


 

Olyat művelt a forint, hogy akciófilm lehetne belőle

Bognár Zsoltnak ismét helyre kellett tennie Nagy Ervint – Figyelj rám Nagy Ervin!