Orbán Viktor politikai pályafutását elemezte Kéri László a Magyar Hang műsorában. A Kompországban Kéri kifejtette: az elmúlt közel 35 évben Orbán Viktor 8-9 szerepet alakított ki, és ezeket képes váltogatni: mindig azt az arcát veszi elő a fiókból, amelyikre éppen szüksége van ahhoz, hogy elhitesse az emberekkel, ő az egyetlen, aki ezt a problémát meg tudja oldani.
Kéri szerint ezekkel a szerepekkel bármit el lehet adni, emberek millióit meg lehet győzni, egy valamit nem lehet, hatékonyan kormányozni.
Hosszú monológját Kéri László úgy kezdte: Orbán Viktor 1998 óta eltelt negyed évszázadban olyan erővel telepszik rá a korszakra, hogy bármi is lesz, ezt Orbán-korszaknak fogják hívni,
mint korábban a Kádár-korszakot, a Horthy-korszakot. Bizonyos fokig azt mondaná, hogy Orbán jobban, többféleképpen telepszik rá a rendszerre, mint Kádár vagy Horthy a sajátjára.
Kéri az adásban Orbán különböző arcait mutatta be. Szerinte ezek nagyon tudatos szerepváltások voltak és egymásra épültek a nyolcvanas évektől mostanáig. A sokféleség mögött azonban van állandóság is.
Először Orbán a szűkebb nyilvánosságban a falusi, vidéki szerepet választotta: hátrányos helyzetből jött, de tehetségével érvényesült az oktatásban, az egyetemen, ez egyfajta népmesei karakter volt, amit az egyetemi és korai fideszes körök megismertek.
Ezután jött a radikális, kérlelhetetlen szabadságharcos szerep 1989 körül,
és Kéri szerint volt annak alapja, hogy élete ezen szakaszában ő az utcán is radikális volt, amikor el is vitték a kommunista rendszer rendőrei. A Fidesz is ilyen karakterű pártként jutott be 1990-ben a parlamentbe, Orbán meghatározó volt az akkori, sokféle karaktert képviselő Fideszben is.
A harmadik szerepet nagyon érdekesnek találja Kéri László, ezt vitte Orbán 1990 és 1994 között, amikor a fideszesek rájöttek, hogy mennyi náluk tudatlanabb ember ül a parlamentben. Vegyes, tarka közeg volt az első parlament, kezdő politikusokkal. A maroknyi fideszes pillanatok alatt felismerte, hogy sokkal értelmesebbek sokuknál. Ebből lett a pragmatikus, pontos, lényeglátó, szakszerű karakter, ami kilőtte a Fidesz népszerűségét az első ciklus közepén. A többi pártnak szélesebb társadalmi bázisa volt, de mégis nagyobb népszerűséget tudtak elérni, és ebben nagy szerepe volt Orbán Viktor akkori fellépésének. Hozzáértő, gyakorlatias, megoldásokat mutatni képes politikusként lépett fel Orbán, amit vissza is igazolt a magyar társadalom.
Jött aztán a „padló”, az 1994-es választási eredmény, amikor a választáson majdnem kiesett a Fidesz a parlamentből.
Kéri László szerint Orbán neki személyesen azt jósolta azt megelőzően, hogy a szocialisták meg fogják nyerni a választást, amit Kéri nem is hitt el; és azt is elmondta neki, hogy
a következő ciklusban a másik oldalon, a polgári jobboldalon lesz tere a Fidesznek.
Kéri ezt nem gondolta komolyan, de Orbán aztán mégis megcsinálta.
A polgári jobboldal megteremtője a negyedik szerep, amit 1994-től vállalt fel, és Orbánék ténylegesen megvalósítják ezt, s megírták a polgári Magyarország politikai programját. Kéri szerint ez a váltás politikailag hihetetlen kockázatos volt, de Orbán meg tudta csinálni, amit Kéri Orbán Viktor mestermunkájának tart. Ennek csúcsa pedig az 1998-as Horn-Orbán vita volt, amit Horn Kéri szerint elveszített, bár Horn ezt soha nem látta be. Kéri úgy látja, sok ember véleménye ezen a vitán fordult meg.
Az ötödik szerep az első miniszterelnöki ciklus volt, Európa legfiatalabb kormányfőjeként dolgozott Orbán. Mellette Stumpf István dolgozta ki a kormányzás új rendszerét.
Emellett pedig elindult a kommunikációs kormányzás, először a magyar politikatörténetben. A miniszterelnöknek lett kormánya, miközben megjelent a nemzeti és a keresztény retorika, különös tekintettel a 2000-es ezeréves államisági évfordulóra.
Jött aztán a 2002-es választás, amit az előzetes várakozásokkal szemben elveszített a Fidesz. A kormánypártot traumaként érte a vereség, és megjelent az új Orbán-karakter is. Orbán Viktor 2002 és 2008 között a nép fia lett, aki az országot járta, megalapította a polgári köröket, megszervezte a jobboldal új tömeges hátországát. Kéri szerint Orbán ezekben az években ismerte meg valójában az országot, és ez alapján alkotta meg új politikáját és karakterét. Ebből jött aztán a 2008-as népszavazás, ami megroppantotta a Gyurcsány-kormányt.
2010-ben Orbán Viktor újra miniszterelnök lett. Megőrzi a kommunikációs kormányzást, de kivonja magát a parlamenti politizálásból, ő maga dönti el, mikor és hogyan szólal meg.
Az új szerepkör a nemzetközi jelentőségű kormányfő és politikus.
Ennek a 2015-ös migrációs válság lesz igazán a nyitánya. Kéri szerint az újkori magyar történelemben nem volt olyan magyar politikus, akivel ennyit foglalkozott volna a nemzetközi sajtó, mint Orbánnal.
Kéri László szerint a fenti szerepek élete során egymásra épültek, és Orbán mindig tudta, melyik időben és helyzetben melyiket kell elővenni. Ismeri a saját szerepeit és nem felejtette el egyiket sem. Kéri szerint ezért nem is érdemes egymásnak ellentmondó kijelentéseit emlegetni, mert mindig a pillanatot akarja megnyerni. Kéri úgy látja: ezzel mindig meg lehet nyerni a választásokat, de nem elég a kormányzáshoz. Mindent összevetve Kéri szerint látszólag sikertörténet, de az ő értékelése szerint elszalasztott lehetőség az elmúlt évtized.
(Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
