A Magyar Írószövetség hazánk legrégebbi és legnagyobb létszámú irodalmi szervezete. Vezetője, Erős Kinga szerint éppen ezért nemcsak joguk, hanem kötelességük is beleszólni a Libri-csoport MCC általi felvásárlása körüli vitába.
A szövetség tavaly újra megválasztott elnöke szerint ezért nagyon fontos megemlíteni azokat a „láthatatlan” tevékenységeket, amelyek mind az előbb említett célt szolgálják, de jóval kevesebb figyelem jut rájuk, mint mondjuk a tagok jól szétcincálható névsorára – olvasható a Mandiner cikkében.
Ide tartozik például a szociográfiai szakosztály utóbbi időszakban felpörgött munkája, amelyben
klasszikus falukutatás zajlik a Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján;
a tanulmányokból összeállított esszékötetek hamarosan megjelennek. A Magyar Írószövetségnek köszönhető, hogy a költészet és a magyar dráma napja után immáron a magyar széppróza is külön napot kapott: 2018 óta Kárpát-medence-szerte február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünneplik. Ugyancsak az Írószövetség hívta életre folyóiratával, a Magyar Naplóval közösen a kortárs költők alkotásaira fókuszáló költészet napi Versmaratont.
Rendhagyó iskolai irodalomórákat (Írók írókról) és kisebb irodalmi-zenei fesztiválokat is szerveznek a kortárs irodalom népszerűsítésére. Csikófogat néven hároméves átfogó tehetséggondozó programot működtetnek határon túli, irodalmi pályára készülő középiskolások számára. Az új művek születését a jelentős díjalapú Méhes György-pályázattal ösztönzik minden évben más műfajra koncentrálva; 2019-ben kiírt Regényes Magyarország ifjúságiregény-pályázatukra rekordszámú pályamű, 239 írás érkezett.
„A tevékenységünk nagyon szerteágazó, ezért igenis azt gondolom,
nemcsak jogunk, de kötelességünk is állást foglalni a Libri felvásárlása körüli vitában”
– mondja Erős Kinga.
Az Írószövetség vezetője kifejti: „A hazai könyvterjesztési rendszer problémája régóta húzódó ügy.” A rendszerváltás utáni időszakban a könyvterjesztés elkezdett átalakulni, aminek eredményeként egy ideje két vagy három nagy terjesztőhálózat uralja a piacot. „Ami még nem feltétlenül baj, a nagyobb probléma, hogy ezek egyben kiadók is, amelyek nyilvánvalóan a saját termékeiket, szerzőiket akarják helyzetbe hozni.” Vagyis azoknak a kis független kiadóknak a kiadványai, amelyeket ezek a nagyok még nem vásároltak fel, egyszerűen nem tudnak odakerülni a nagy hálózatok által fenntartott boltok polcaira – „maximum bizományosi rendszerben, jó sok jutalékért az alsó traktusba”.
A szépirodalmi szerzők jó része viszont éppen a kis vagy közepes kiadóknál jelenik meg, és itt nem feltétlenül első kötetesekről beszélünk, hanem olyan fajsúlyos alkotókról is, mint például a Nap kiadóhoz tartozó Nemzet Művésze és Kossuth-díjas Ágh István. „Neki tavasszal kijött egy csodálatos verseskötete, de fájóan sokan nem tudnak róla. Nem ez az egyetlen oka, de azért ez az évek óta fennálló rossz terjesztési gyakorlat jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a kortárs irodalom legnagyobbjai közül soknak a neve ismeretlen marad a közönség előtt.”
Az Írószövetség elnöke ezért úgy véli, az hogy a tehetséggondozás és a kultúra területén már bizonyított MCC felvásárolta a Libri-csoportot, egyáltalán nem arról szól, hogy az új tulajdonosok a tartalmi kérdésekbe akarnának beleszólni:
továbbra is mindenki azt ad ki, amit akar.
De végre remény nyílhat afelé, hogy kicsit szélesedjen az az írói és címpaletta, amely egyáltalán a könyvesboltok látható polcaira, így végül az olvasó kezébe kerülhet.
(magyarnemzet.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
