Szabadságáról készült visszatérni a kies Hooge szigetéről Robert Habeck, Németország gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere, egyben alkancellárja (doktori értekezésének címe: „Az irodalom természete – Adalékok az irodalmi esztétikum műfajelméleti megalapozásához”), csakhogy mintegy 150 gazda kiszagolta a dolgot, és spontán akció keretében eltorlaszolták a kikötőbe érkező komp kijáratát.
Miután a protestálók ragaszkodtak ahhoz, hogy a miniszter ne csupán 2-3 képviselőjükkel tárgyaljon, hanem – megafon segítségével, vagy a kompról leszállva és a gazdák elé állva – az egész közösségükkel beszéljen, a fedélzeten lévő testőrei viszont ezt megtiltották neki, végül a többi utas távozása után, amikor a gazdák és a rendőrök összecsapásával kezdett elfajulni a helyzet,
Habeck és felesége visszafordult a szigetre. Később, mintegy az éj leple alatt azonban már sikerült partra szállniuk a szárazföldön.
Még szerencse, hogy a zöldpárti miniszter vigasztalódhat egy aktuális hírrel: 2023-ban 48,4 százalékról 55 százalékra emelkedett a megújuló energia aránya Németország villamosenergia-termelésén belül, a szén arányának egyidejű csökkenése mellett. „Ez jó a gazdaságnak és jó az éghajlatnak” – örvendezett Robert Habeck.
Némileg árnyalja a helyzetet, hogy egyidejűleg (a villamosenergia-import 63 százalékos növekedése mellett) a gázerőművek részesedése 7,7 százalékról 11 százalékra nőtt (a tervek szerint pedig 2030-ig további 50 efféle erőmű építése várható), ami abból a szempontból lehet bajos, hogy egy ősszel előzetesen közzétett tanulmány szerint az Egyesült Államokból importált LNG üvegházhatásúgáz-kibocsátása körülményektől függően 24–274 százalékkal haladhatja meg még a szénhez kapcsolódó kibocsátást is – miközben most is konkrét tény, hogy a német villamosenergia-termelés kilowattóránkénti karbonintenzitása 12 hónapra vetítve 416 grammot tett ki, szemben például Magyarország 260 grammos arányával (és pláne az atomerőműveket csúcsra járató Franciaország 60 grammjával). Ez a bizonyos karbonintenzitás 2023 decemberében az időjárástól függően Németországban kilowattóránként 775 gramm és 176 gramm között mozgott, míg Magyarországon 381 és 193 gramm között.
Ami a megújulók és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia arányát illeti, a balkáni Montenegró szép csöndben pontosan ugyanazokat a számokat produkálja, mint a zöldforradalmi németek,
azzal a különbséggel, hogy a karbonintenzitás náluk csupán 342 gramm.
Apró (például egy „tippelje meg, hol járunk: Nyugat-Németországban vagy Kelet-Magyarországon” kvízkérdésnél alkalmazható) érdekességként egyébként a Welt híradójának kikötői csetepatéról szóló beszámolója alatt a hírsávban arról is értesülhettünk:
az árvíz sújtotta alsó-szászországi Wienhausenben reggelre virradóra ismeretlenek ellopták a generátort, amely az árvízvédelmi szivattyúkhoz biztosította (volna) az energiát.
Egyidejűleg a hatóság felhívta a figyelmet: a katasztrófavédelem által gondosan kihelyezett homokzsákok nem arra valók, hogy széthordják őket.
(Francesca Rivafinoli, Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
