Migránsinvázió – Tények és tévhitek címmel indított kampányt a Migration Aid, amelyhez a Helsinki Bizottság is csatlakozott. Figyelemre méltó azonban, hogy a hangzatos címmel ellentétben már az első fórum meghívójában sem sikerült maradéktalanul igaz állításokat felsorakoztatniuk.
Valótlan állításokkal és csúsztatásokkal támadja az átláthatatlanul gazdálkodó Migration Aid (MigAid) és a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által százmilliókkal kitömött Helsinki Bizottság a magyar kormány menekültpolitikáját. A két szervezet Migránsinvázió – Tények és tévhitek című kampányának célja saját állításuk szerint az, hogy leleplezzék a kormánypropagandát. Ehhez képest a MigAid már az első, etyeki fórum beharangozójában is valótlan, illetve megtévesztő információkat közöl.
A papíron cégként, Angliába bejegyzett, majd azzal egy magyarországi alapítványt is felállító entitás közösségi oldalán november 7-i keltezéssel az olvasható: „Az eddig 300 milliárdba kerülő déli határkerítés annyit tesz hozzá Magyarország biztonságához, mint amennyit a stadionokra költött tízmilliárdok a magyar foci minőségéhez. Semennyit.
Fotó: Kurucz Árpád
A civilnek mondott társaságok drágának és fölöslegesnek ítélik meg a határzárat
Magyarul: csak az nem jön át a kerítésen, aki nem akar. 2017 első kilenc hónapjában 15 000 tiltott határátlépést regisztráltak. Bónusz: ebben az évben eddig 2-szer annyian kaptak menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt Magyarországon (sic!), mint az elmúlt 10 évben bármikor.”
Kezdjük a 300 milliárddal, amit vélhetően az Orbán-kormány megdöntésére felesküdött Simicska Lajos lapjából szedtek a MigAid-esek. A Magyar Nemzet ugyanis 2016-ban írt erről először és elsőként, csakhogy nem a kerítés áraként, hanem a határvédelemre fordított tárgyi és személyi kiadások becsült összegeként.
A következő állítás a 15 000 tiltott határátlépőről szintén hazugság: a 2016-os állapotot tükrözi. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bő másfél hónapja közölte az idei év első kilenc hónapjára vonatkozó adatokat. Ezek szerint a tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 000-ről 2016-ban 18 236-ra, 2017-ben pedig 1184-re csökkent.
Ami a menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt kapottak megemelkedett létszámát illeti, ez szigorúan véve igaz. Tavaly 366 embert vett védelmébe Magyarország, idén szeptember végéig pedig 878-at. Rejtély azonban, hogy ezt miért vetik a kormány szemére. A válasz a részletekben rejtőzik: a három csoport közti arányok ugyanis megváltoztak. A tavalyi év egészéhez képest több mint 40 százalékkal csökkent a menekültek száma, miközben az oltalmazottaké 214, a befogadottaké 942 százalékkal nőtt.
A Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa, Lederer András az etyeki fórumon nem akart arról beszélni, mi különbözteti meg egymástól e három csoport tagjait. Pedig érdemes. Nagyon leegyszerűsítve menekült az, akit hazájában faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai meggyőződése miatt üldöznek vagy üldözés fenyegeti – mint például a közel-keleti keresztényeket.
Ezzel szemben oltalmazotti státuszt az kaphat, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelem érné. Befogadott pedig olyan személy lehet, akit egyéb fenyegető okból nem küldenek vissza a származási országába.
A Migration Aid és a Helsinki Bizottság tehát félrevezeti az embereket, amikor a három kategóriát egy kalap alá véve beszél menekültekről migránsok helyett. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a menekültügyi kérelmek elutasításának gyakorisága is növekedett tavaly óta, ami azt jelenti, hogy egyre többen próbálnak bejutni Magyarországra és Európába, olyanok, akiknek erre semmiféle okuk vagy elfogadható indokuk nincsen.
(Nagy Áron, magyaridok.hu)
