„LEKOPHATNÁNAK a tüntetők a Miniszterelnökség épületének (ne karmelitázzunk már, átvéve szóhasználatukat, legalább mi ne) közvetlen közeléből! Akik ezt az akciót országon kívül és belül szervezik, pontosan tudják, hogy azt, amit csinálnak ott, egy kormány sem tűrheti. Erre épül a provokáció.
A videón a legbeszédesebb és legundorítóbb jelenség, ahogy a rendőrök érthető ellenállásával egyidőben egy felnőtt női hang gurgulázóan gyűlölködő és parancsoló hangon skandálja (szeretné, ha a többiek átvennék): »Gyerekek vagyunk! gyerekek vagyunk!« Áldozatpózba vágja magát a megveszekedetten rendezkedő agresszor, nem nézve a kibolondított tanulók biztonságát. Sőt, annak örülne csak igazán, ha gyerekvér folyna a Várban. Mindezt a szomszédos háború idején, hátha a világ nem figyelne oda eléggé a kis Magyarországra, egy olyasfajta, külföldi titkosszolgálati jelenléttől bűzlő Majdan-puccsra, ami Ukrajnában egy évtizede sikeres volt. Ugye mennyi jó következett belőle utóbbiból az ukránoknak? És milyen előnyös volna egy esetleg átterjedni kezdő háborúban a válságba taszított Magyarországnak, egyáltalán a magyarságnak egy effajta hazai fölfordulás. Sietni kell – gondolja a haláloldali erő – , mert túl jól jött ki ez az ország és vezetése Ferenc pápa látogatásából, óriási diplomáciai siker is volt az és presztízs-növekedést aratott. Nosza, feledtessük ezt és nyerjük meg a csatát, üssük már ki ezt a kis kackiás nemzetállamot Európa kellős közepében!”
(Joó István, Fb)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
