in

Botrány az EU-csúcson: Németországra most jobban haragszanak, mint ránk

A Scholz-kormány kivásárolná magát a válságból, Brüsszel gáz ársapkás ötletéről pedig nagyjából hallani sem akart.

Mindenfajta uniós konzultáció nélkül jelentette be néhány hete Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter, hogy a Scholz-kormány úgy döntött, Németország kivásárolja magát a válságból.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a német kormány brutális hitelfelvétellel próbálja maximalizálni a teljesen elszabadult energiaárakat. A németek 200 milliárdos hitelének ötlete után kitört a botrány.

 

Németországra most jobban haragszanak Brüsszelben, mint hazánkra

A német ötlettel szembeni felháborodás a péntek hajnalba nyúló EU-csúcsra sem maradt abba, amely Magyarország számára ismét kielégítő eredménnyel ért véget.

Ismert, Orbán Viktor miniszterelnök méltán lehet elégedett, a legújabb ötletelési roham megint kikerült bennünket, hiszen

bárhogyan dönt az Unió, ha az Magyarország számára kedvezőtlen, akkor mentességet kap alóla.

Ennek értelmében sem a közös gázvásárlási kötelezettség, sem pedig a gáz ársapka bevezetése nem vonatkozik majd Magyarországra. Ha egyáltalán megvalósul.

 

Az uniós tanácskozáson a legnagyobb kérdőjelek természetesen az energiaválságra adandó lehetséges válaszok körül csoportosultak, így az ársapka és a közös uniós gázvásárlás volt az, amelynek megvitatásánál a véleménykülönbségek leginkább felszínre kerültek.

Az, hogy Magyarország ellenzi a két tervet, brüsszeli szempontból még a kisebbik gond volt, ennél sokkal jobban aggódtak Scholz kancellár miatt,

aki különutas megoldásokat képzelt el, a gáz ársapkáról pedig nagyjából hallani sem akart.

A közös gázbeszerzés terve ugyanis éppen szembe menne Németország önmegmentő, 200 milliárd eurós csomagjával. Az ugyanis egy közös befektetői konzorciumot (szebb néven: kartellt) feltételezne, amely működésével megakadályozná, hogy a tagországok külön vásárlásba kezdjenek, vagyis ráígérjenek a másik által ígért árra, ezzel jutva előnyhöz.

Noha a Bizottság terve egyértelműen a Scholz-kabinet gigahitelt igénylő csomagjára volt válasz, és nem véletlenül aggódtak Brüsszelben a németek reakciója miatt.

Döntés azonban még nem született, csupán arról, hogy döntés fog születni.

Sholz azonban nem hátrál

A német kancellár eközben kitart a 200 milliárd eurós, kizárólag a német gazdaságot segítő csomagja mellett, és végtelen türelemmel ismétli el újra és újra: a pénz két évre oszlik el, ezért teljesen arányban van más országok, például Franciaország vagy Spanyolország hasonló intézkedéseivel. Ami a gázárakat illeti, logikusan azzal érvelt, hogy arról

nem az EU-n belül, hanem azokkal az országokkal kell tárgyalni, akik barátinak mondhatók ugyan, de az energiát horror áron szállítják az Uniónak.

A kancellár itt egyértelműen az USA-ra és Norvégiára célzott elsősorban, hozzátéve, hogy minél több globális gázexportőrrel minél hamarabb fel kellene venni a kapcsolatot.

A kancellár azt is sürgette, hogy új uniós hitelfelvétel helyett egyelőre használják az EU koronavírus-alapjában ragadt, nem csekély mennyiségű pénzt a bajban lévő országok megsegítésére. A tárgyaláson mindenesetre Scholz zárkózott el legjobban a javaslatok elől, Macron francia elnök epésen meg is jegyezte: sem Európának, sem Németországnak nem jó, ha Berlin elszigeteli magát. A vita akkora volt, hogy Scholz még arra is figyelmeztetett:

reméli, hogy az energiaminiszterek kitalálnak valamilyen mindenki számára jó megoldást, különben tarthatnak egy újabb csúcsot, amin elölről kezdenek majd mindent.

Scholzot egyébként több helyről is támadták: Lettország protekcionizmussal vádolta meg a jelenlegi német gazdaságpolitikát, amelyet le kell győzni. Krišjānis Kariņš úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzet már túlnőtt az egyes tagállamok megoldási lehetőségein, éppen ezért rendkívül veszélyes, hogy Németország a saját gazdaságának megmentését tűzi ki elsődleges céljául, megfeledkezve a többi uniós országról, amelyek nem rendelkeznek olyan fiskális lehetőségekkel, mint Berlin.

Ez lesz a következő lépés

A tanácskozáson tehát döntés nem született. A következő lépésben az energiaügyi miniszterek ülnek össze (jövő hét kedden), hogy konkrét terv formájába öntsék az ötletelést. Ha ez is megtörtént, akkor novemberben össze lehet hívni egy sürgősségi tanácsot, hogy elindíthassák a kivitelezést.

De az még nagyon messze van.

Most még minden szem Németországra szegeződik: nem lehet tudni, hogy Scholz ellenkezése miatt valójában meddig lehet elmenni.
(mandiner.hu)

 

 


 

Figyelem!

Veszélyben a munkánk, veszélyben a mindenszo.hu!

Mint arról már beszámoltunk, teljesen jogtalanul, és oktalanul a Facebook korlátozta a negyvenezres Facebook oldalunkat. Az elérésünk teljesen lecsökkent, szinte a nullára.

Alternatív módokon is próbálunk hozzátok eljutni, ezért arra kérünk téged is, segítsd a munkánkat, ha teheted, kövess minket a többi közösségi médiában is, mindegyiken szintén naprakész információkhoz, hírekhez juthatsz:

 

TELEGRAM csatornánk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
Telegram – Alkalmazások a Google Playen

TWITTER oldalunk, itt tudsz csatlakozni hozzá:

Twitter Clearance, 54% OFF | www.ingeniovirtual.com

 

REDDIT oldalunk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
ArtStation - Reddit Logo Study

 

VK oldalunk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
Fájl:VK.com-logo.svg – Wikipédia

Kövess minket az alternatív Facebook oldalunkon is, itt tudsz csatlakozni hozzá:

Download Facebook (FB) Logo in SVG Vector or PNG File Format - Logo.wine

 

 


LEGYÉL NAPRAKÉSZ!

 

 


 

 

Támogasd munkánkat egy lájkkal! Köszönjük!

 

Ő volt Apró Antal, aki a kommunista érdemeiért megkapta azt a villát, ahonnan Dobrev ellenállást hirdet

Feri megint elfingotta magát adás közben – Videó