A liberális, ellenzéki HVG -ről már sokszor értekeztünk, hogy mindig elővesznek a cilinderből egy libsit, aki szidja Orbán Viktort, mint a bokrot. Ez ott már ilyen divat. Vetésforgó szerűen váltogatják a libsiket, hetente másik ostobát kérdeznek meg. Hol egy Alföldi, hol egy másik közéleti személy, hol egy Surányi pl, vagy Róna Péter „sztárközgazdász” osztja az észt. Vannak pár tucatnyian, akiket váltogatva cserélgetnek. Most Surányi elvtárson a sor.
Elég csak a címlapot mutatni:
Ő osztja az észt az MNB-nek? Pont Surányi? Pont az járatja a száját, aki ellopta Magyarország aranytartalékát? Surányiék a 65 tonnás aranykészletből 62 tonnát teljes egészében értékesítettek, minimálisra csökkentve készleteinket.
Egy kis tudnivaló Surányi elvtársról és magyar aranytartalék ellopásáról
A közgazdász és bankár 1990 és 1991 között a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke volt, később – 1995 és 2001 között – ugyanezt a posztot töltötte be. Az IMF rangsora szerint nálunk kevesebb aranytartaléka a legszegényebb afrikai országoknak van csak, ennek a helyzetnek a kialakulásáért sokan Surányit okolják. 2010-ig 3,1 tonnásra fogyatkozott (ez ma már újra 30 tonna) aranykészlet nagy része 1990-ben, jegybankelnöksége idején fogyott el. Akkoriban főleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott dolláré. Az amerikai valuta értékének romlása miatt később a jegybank fokozatosan áttért az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenéséből adódó veszteségek ellen. Szakértők szerint az eladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban – az arany drágulása miatt – több milliárd dolláros veszteséget okozott. Surányiék a 65 tonnás aranykészletből 62 tonnát teljes egészében értékesítettek, minimálisra csökkentve készleteinket.
Nevéhez kötik a CW Bank botrányát is. A bécsi pénzintézet a Nemzeti Bank leányvállalata volt, téves üzletpolitikája miatt kilencvenmilliárd forint veszteséget halmozott fel. Ennek ellenére negyvenöt dolgozójának összesen 237 millió schillinget, azaz 4,7 milliárd forintot fizetett ki a pénzintézet, végkielégítés címén. A CW Bank korábbi vezetőinek feltételezhetően hanyag gazdálkodását az osztrák rendőrség, valamint az Országgyűlés, a botrány miatt alakított bizottsága is vizsgálta. (A leánybank székháza Bécs belvárosában ki tudja, hány milliárd forintért kelhetett el?! – F. I.)
Hát ennyit Surányiról. Egy ilyen ember inkább maradjon csendben.
mindenszo.hu
Oszd meg másokkal is!
