Pályázati döntések egészen az év végéig születnek, akár arra a 430 mikro-, kis- és középvállalkozásra gondolunk, amely decemberben nyert el 40 milliárd forintnyi forrást, akár arra az 54 cégre, amely 13 milliárdot kapott technológiai és digitális fejlesztésekre. A viták és a párbeszéd témája alapvetően megváltozott a három évvel ezelőttihez képest, amikor szó szerint versenyfutás volt az idővel, hogy a 2007-2013 közötti pénzeket még fel tudja használni az ország. Erre a változásra is utalt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, amikor áttekintette az évet az uniós források tekintetében.
Három évvel ezelőtt az volt a legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudunk kiszabadulni abból az időprésből, ami a pályázatok gyors forrásfelhasználására vonatkozó kötelezettségből adódott. Ma mi vagyunk a leggyorsabbak a tekintetben is, hogy a saját vállalkozásinknak milyen ütemben tudtuk megnyitni a fejlesztési források lehívásának lehetőségeit – mondta el a Kossuth Rádió Európai idő című magazinjában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Úgy fogalmazott: 3–4 évvel ezelőtt a kormány két nagyon világos célt, kérdést határozott meg. Az egyik az volt, hogyan tud több munkahelyet teremteni, a másik, hogy hogyan tudja a gazdasági növekedést minél magasabb szintűre pörgetni, illetve hogyan tudja garantálni annak magasabb szinten maradását.
„Ezt a munkát kell elkötelezetten folytatni”
„2010-ben, amikor a második Orbán-kormány megalakult, 12 százalékos munkanélküliségről beszéltünk, mára lényegében elértük a teljes foglalkoztatottságot. 4 százalék alatti a munkanélküliség, több mint 700 ezerrel több ember dolgozik ma Maggyarországon, mint 2010-ben” – részletezte az államtitkár, aki azon személyes meggyőződéséről is beszélt, hogy abban, hogy milyen fejlesztések valósulnak meg, milyen lesz a magyar gazdaság belső szerkezete, abban a fejlesztési politikának rengeteg szerepe van.
Rámutatott: ma nem azt kérdezik a gazdasági elemzők, amint 2010 előtt, vagyis hogy a zsugorodás mértéke vajon milyen lesz, hanem azt, hogy a növekedés mértéke 4 százalék alatt vagy felett realizálódik.
Nincs olyan objektív gazdasági mutató, amely ne azt igazolná, hogy Magyarország 2010-es, abszolút sereghajtó pozíciójából 2017-re a régió legversenyképesebb gazdaságává vált. Ezt a munkát kell elkötelezetten folytatni – szögezte le Csepreghy Nándor államtitkár.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát.
(hirado.huI
