A június 9-i önkormányzati választások előtt nagy győzelemre készült a baloldal Budapesten, amit Dobrev Klára korábbi álláspontja szemléltet leginkább: a DK EP-képviselője április 15-én úgy fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy „nem fog maradni Budapesten már kerület a Fidesz polgármestereinek, ott az ellenzék mindenhol győzni fog, ezt merem vállalni és kijelenteni”. Ezzel szemben a Fidesz–KDNP a 23-ból hat kerületben is győzni tudott, két városrészben pedig kormánypártokhoz közel álló városvezetés alakul októbertől.
A június 9-i önkormányzati választások előtt nagy győzelemre készült a baloldal Budapesten, amit Dobrev Klára korábbi álláspontja szemléltet leginkább: a DK EP-képviselője április 15-én úgy fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy „nem fog maradni Budapesten már kerület a Fidesz polgármestereinek, ott az ellenzék mindenhol győzni fog, ezt merem vállalni és kijelenteni”.
Ezzel szemben a Fidesz–KDNP a 23-ból hat kerületben is győzni tudott, két városrészben pedig kormánypártokhoz közel álló városvezetés alakul októbertől.
Az elmúlt két év háború okozta gazdasági nehézségei és a kegyelmi-ügy utóhatási ellenére is meghatározó politikai erő marad Budapesten a Fidesz–KDNP. A kormánypártok nyolc kerület vezetésében vehetnek részt: hat kerületben (I., V., X., XVI., XVII. és XXII.) a Fidesz–KDNP győzött, kettőben (XX. és XXIII.) pedig a kormánypártok által támogatott független jelölt szerezte meg a polgármesteri tisztséget.
A Fidesz–KDNP öt kerületben is újrázni tudott:
Az V. kerületben Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester 54,20 százalékot elérve győzött, ami még a politikus öt évvel ezelőtti, 52,49 százalékos eredményét is felülmúlta. A régi-új polgármester számára a képviselő-testület összetétele is kedvezően alakul, hiszen 2019-hez hasonlóan ismét kétharmados többséget szereztek a kormánypártok. Az intenzív baloldali támadások ellenére Szentgyörgyvölgyi 2014-től vezeti az V. kerületet, a Fidesz–KDNP pedig már 2006 óta élvezi a belvárosi lakosok bizalmát. Ráadásul úgy, hogy Rogán Antal és utóda, Szentgyörgyvölgyi Péter egyszer sem ért el ötven százaléknál rosszabb eredményt a polgármester-választáson.
A X. kerületben a kormánypárti D. Kovács Róbertet a szavazatok 49,15 százalékával választották újra, amivel 21,54 százalékpontot vert a DK második helyen végző ex-árnyékbelügyminiszterére, Mustó Gézára. A polgármester az újrázása mellett annak is örülhetett, hogy a képviselő-testület összetétele jóval kedvezőbben alakult a 2019-es önkormányzati választáshoz képest: míg öt éve döntetlenre végzett Fidesz–KDNP és a baloldal, addig idén már kétharmados többségbe kerültek a kormánypártok a kőbányai testületben.
A XVI. kerületben is sima győzelmet ért el a Fidesz–KDNP: a Kertvárost 2006 óta vezető Kovács Péter 56,07 százalékkal ismételt, amivel 20,61 százalékpontot vert a baloldal közös jelöltjeként induló Csizmazia Ferencre. Érdekesség, hogy a zsinórban ötödik alkalommal megválasztott Kovács Péter eddig mindig 50 százalék feletti eredménnyel győzött. A képviselő-testület összetétele szintén pozitívan alakult a kormánypártok szempontjából: a 2019-es feles többség után októbertől kétharmados többségben lesznek a Fidesz–KDNP-s képviselők a XVI. kerületben.
A XVII. kerületben is újrázni tudott a kormánypárti polgármester: Horváth Tamást 44,58 százalékkal választották újra, a kihívói pedig olyannyira leszerepeltek, hogy még a 20 százalékos eredményt sem tudták elérni. A képviselő-testületben – a 2019-es kétharmad után – a választók egy mandátum híján, közel háromnegyedes többséggel ruházták fel a Fidesz-KDNP-t. Rákosmentét 2006 óta irányítják a kormánypártok: 2006 és 2019 között a tragikus betegség következében elhunyt Riz Levente vezette a kerületet, azóta pedig Horváth Tamás a polgármester.
A XXII. kerületben szoros küzdelemben őrizte meg a polgármesteri tisztségét Karsay Ferenc. A kormánypárti polgármester 44,81-43,41-es szavazatarány és mindössze 396 szavazatnyi különbséggel tudta legyőzni a helyi baloldali összefogás jelöltjét, Perlai Zoltánt. Budafok-Tétény esetében nem szokatlan a kiélezett küzdelem, hiszen Karsay 5 éve még ennél is kisebb különbséggel végzett az élen: 2019-ben mindössze 312 szavazat döntött a javára a baloldali összefogás által támogatott momentumos Havasi Gáborral szemben. A polgármester kilétével ellentétben a képviselő-testület összetételében fontos változás történt: míg 2019-ben kisebbségbe kerültek a Fidesz–KDNP képviselői a XXII. kerületben, addig októbertől ugyanannyian lesznek, mint az ellenzéki társaik, ami egy fokkal megkönnyítheti a városvezetést. Budafok-Tétény egyébként 2006 óta rendszerint Fidesz–KDNP-s polgármestert választ: 2006 és 2014 között Szabolcs Attila, azóta pedig Karsay Ferenc vezetheti a XXII. kerületet.
A fenti öt kerület mellett egy hatodikban is győzött a Fidesz–KDNP a június 9-i önkormányzati választásokon: októbertől az I. kerületet is a kormánypártok vezethetik, melyről a tegnapi cikkünkben írtunk bővebben.
Mindemellett a választók döntése értelmében a XX. és a XXIII. kerület vezetése is Fidesz-közeli marad:
A XX. kerületben ismét Szabados Ákost választották polgármesterré, aki már 1998 óta vezeti Pesterzsébetet. A politikus sokáig a baloldal támogatását élvezte, de 2019-ben már függetlenként és kormánypárti támogatással indult, és győzött. Ez a felállás az idei önkormányzati választásokon is megmaradt, és a polgármester 49,60 százalékot elérve újrázhat. Érdemes kiemelni, hogy Szabados Ákos újraválasztása mellett a képviselő-testületben is megerősödött kormánypártok befolyása: a Fidesz–KDNP 2019-ben mindössze négy képviselői helyet nyert el a 17-ből, idén viszont már hét mandátumot szerzett.
A XXIII. kerületben még kedvezőbb a kormánypártok helyzete. A Fidesz–KDNP már 2019-ben is a függetlenként induló Bese Ferencet támogatta, aki ezúttal is győzni tudott: a polgármester a szavazatok 51,53 százalékával újrázhat, ami 2,85 százalékponttal jobb eredmény az öt évvel korábbinál. A soroksári képviselő-testületben ugyanakkor októbertől már hat kormánypárti képviselő kezdheti meg a munkát, így a polgármesterrel többsége lesz a Fidesz–KDNP-nek. Összehasonlításképpen, a jelenlegi önkormányzati ciklusban mindössze három mandátummal kellett beérniük a kormánypártoknak.
(magyarnemzet.hu)
FIGYELEM!
Tisztelt olvasóink, kedves barátaink, támogatóink!
Ahogy ígértük, mindenkit tájékoztatunk a Wittinghoff per kapcsán kialakult újabb helyzetről.
Mint mindenki tudja, szerkesztőségünket másodfokon is elmarasztalták egy durva politikai bírósági ítélet által, amiben 4.5 millió forint + kamatok (2019-ig visszamenőlegesen!) + adók + perköltség büntetést kaptunk.
Hosszan mérlegelés után szerkesztőségünk úgy döntött, hogy az igazságszolgáltatásba vetett maradék hitünket is összeszedve a Kúriára visszük ügyünket. Ez a döntés anyagilag és lelkileg is megterhelő számunkra, hiszen mindenkit megviselt ez a kifejezetten méltatlan és igazságtalan politikai bírósági ítélet. Ezzel kockáztatjuk, hogy esetleg magasabb lesz a ránk kirótt büntetés összege, de reméljük, hogy ebben az esetben a valóban bűnös és közélethez méltatlan felperest fogják elmarasztalni.
Amennyiben lehetősége engedi és szeretne hozzájárulni a Kúriára benyújtott fellebbezés költségeihez, az alábbi számlaszámon tud nekünk segíteni és fennmaradásunkat támogatni:
Számlaszám:
Erste bank
11600006-00000000-43559002
Köszönettel,
A mindenszo.hu szerkesztősége
