Nem tudom, Horváth Csabának, az MSZP fővárosi képviselőjének nótás kedve kerekedett-e a legfrissebb közvéleménykutatási adatok láttán. Ha igen, akkor valószínű, hogy a Csárdáskirálynő esőre álló barométerét dúdolhatta volna stílszerűen, ugyanis ez illik leginkább az ellenzékről – beleértve a Jobbikot is – megjelent friss kimutatásokhoz.
Ismeretes ugyanis, mi is írtunk róla, hogy Horváth Csaba nagyon hajt az MSZP főpolgármester-jelöltségére, aztán – ha mézesmázos stílusával sikerül megetetnie a többi társpártot is – Tarlóssal szemben a teljes balliberális oldal egyedüli ellenzéki kihívója szeretne lenni.
Azzal veri a mellét, hogy az áprilisi országgyűlési választásokon a 18 fővárosi választókerületből az ellenzék 12-őt megnyert, s nagyobb számú visszalépés esetén ez a szám elérhette volna még a 17-et is. (Abcúg LMP) Ebből aztán máris levonja nagyon okos következtetését: ha csak egy ellenzéki jelölt áll Tarlóssal szemben, akkor „Budapesten mindenképpen más főpolgármester lesz.”
Vagy nem, tehetjük hozzá halkan. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint ugyanis a fővárosban az ellenzék elvesztette domináns szerepét. Mi több, fordulópontról is beszélhetünk. Mint azt Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője elmondta, ha a baloldali ellenzéki pártok friss eredményeit összeadjuk, s azt hasonlítjuk össze a kormánypártok társadalmi támogatottságával, akkor Horváth Csaba cimborái komoly, nagyjából hat százalékos lemaradásban vannak. Egy évvel az önkormányzati választások előtt tehát a népszerűségi versenyben a kormánypártok átvették a vezetést.
Feleki Kamill hogy is énekelhette volna a ballibencs ellenzéknek a fent idézett operettben? „Húzd, hogy hervad a virág, húzd, hogy komisz a világ!”
Holott nem is annyira a világ komisz! Sokkal inkább az az ellenzéki mentalitás, amely április 8 óta semmit nem tett, hogy a választók odafigyeljenek rájuk. Semmit nem tett, hogy – ne adj’ Isten – valamivel jobban megkedveljék őket, valamiért úgy érezzék, hogy talán mégis megfontolandó rájuk szavazni egy év múlva. A DK-t kivéve másról sem hallani, csak arról, hogy a pártokon belül ölik egymást a korifeusok, aminek gyászos hatása nemcsak a közvéleménykutatásokban rajzolódik ki, hanem az időközi választások eredményeiben is. Vasárnap például Pakson a Fidesz-KDNP jelöltje 94 százalékos arányban vitte el a pálmát, míg az egyetlen kihívó, a Munkáspárt jelöltje mindössze 5,5 százalékot kapott. Békésen – szintén vasárnap – 54,2 százalékkal győzött a fideszes induló, az MSZP jelöltje pedig írd és mondd 4,06 százalékot „söpört be.” Nyilvánvaló, az emberek egyszerűen nem hisznek a hiteltelen ellenzéknek.
Köztudomású, április 8 óta az időközi választásokon csak a kormánypárti jelöltek nyertek, Szerencsen például nem 94, hanem 100 százalékkal. Leszámítva néhány olyan települést, ahol csak független jelöltek indultak, lásd Balmazújváros. Az őszi politikai kampányidőszak kezdetére tehát az ellenzék nemhogy megerősödött volna, hanem politika tehetségtelensége tovább karcsúsította amúgy sem népes szavazótáborát.
A dúdolt dallam tehát jogos, Kedves Horváth Csaba, a barométer nagyon is esőre áll! De azért érdemes kaparni a koncért! Bokros Lajos 2014-es 36 százalékát valószínűleg így is össze tudják hozni. Feltéve, ha nyakon öntik őt is egy vödör hideg vízzel, mint a Bokrossal lecserélt szegény Falus Ferencet, hogy legalább a katasztrófaturisták és a szánalomból szavazók számát növeljék.
(forrás:leander. Horváth K. József, blogstar.hu)
