in ,

Szabó Tímeának: nyugi! Mindenki nyugodjon le: nem hallgatja le senki az egészségügyi dolgozókat

A MEGBÍZHATÓSÁGI VIZSGÁLATRÓL BESZÉLT A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG SZÓVIVŐJE

A Legfőbb Ügyészség videósorozatban ad felvilágosítást közérdekű jogi kérdésekről. Fazekas Géza szóvivő a sorozat ezen részé­ben közérthetően tájékoztat arról, mit jelentenek a védett személyek körében végzett megbízhatósági vizsgálatok. Ebből kiderül: Szabó Tímea (Párbeszéd) valótlanságokat állít ezekkel az ellenőrzésekkel kapcsolatban.

Folyékonyan jogászul címmel hiánypótló videósorozatot indított a Legfőbb Ügyészség. Ennek részeként Fazekas Géza szóvivő, főosztályvezető ügyész a megbízhatósági vizsgálatról adott mindenki számára érthető tájékoztatást.

A videóban a szóvivő elmondja: – a megbízhatósági vizsgálat a korrup­ciós bűncselekmények megelőzésének és felderítésének egyik eszköze. A vizsgálatot a rendőrség egyik szerve, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) folytatja le úgy, hogy a törvényben meghatározott személyi kört ellenőrzi. Korábban csak a rendvédelmi szervek hivatásos tagjait ellenőrizték, de ez a vizsgálat ma már kiterjed csaknem az összes olyan dolgozóra, akik kormányzati irányítás alatt, a közszférában dolgoznak. Az ellenőrzés lehetősége a hálapénz elleni fellépés részeként idén január 1-jétől az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra is vonatkozik. A megbízhatósági vizsgálat egy speciális teszteléssel végrehajtott ellenőrzés.

Az orvosok és az ápolók is bekerültek a védett személyek körébe
Fotó: Havran Zoltán

Az NVSZ a vizsgált személy munkaköréhez igazodóan egy olyan mesterséges élethelyzetet hoz létre, ami az illető mindennapi munkájához kapcsolódik. Ebben a szituációban a védelmi tiszt a kilétét leplezve azt ellenőrzi, hogy az érintett elkövet-e bűncselekményt. Az NVSZ munkatársa a munkavégzéshez kapcsoló­dóan olyan kérést fogalmaz meg, amelynek teljesítése bűncselekmény, illetve a munkavégzéshez ­kapcsolódóan pénzt, hálapénzt vagy más olyan előnyt ad vagy ígér, amelynek elfogadása ugyancsak jogszabályokba ütközik. Fontos, hogy a vizsgálat során az ellenőrzött személy mindig szabadon dönthet. Tehát szabadon mérlegelheti, hogy a jogellenes kérést teljesíti vagy sem, a vesztegetési pénzt elfogadja vagy sem. A megbízhatósági vizsgálat, tekintettel annak speciális körülményeire, ügyészi kontroll alatt áll.

Ez azt jelenti, hogy csak ügyészi jóváhagyás esetén folytatható le, és a vádhatóság a törvényességet a megbízhatósági vizsgálat lezárulása után is ellenőrzi. Ha a megbízhatósági vizsgálat eredményeként fennáll a bűncselekmény elkövetésének gyanúja, akkor az NVSZ feljelentést tesz. A vizsgálat kapcsán fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem folytatható le, csak büntetőeljárás indítható, ha felmerül a korrupció gyanúja. A szóvivő a megbízhatósági vizsgálatról szóló törvény tartalmát foglalta össze. Nem beszélt lehallgatásról, titkos házkutatásról vagy más olyan titkosszolgálati módszerről, ami más esetekben, törvény alapján akár az NVSZ eszköze is lehet, mert ezt a megbízhatósági vizsgálatot részletező törvény kifejezetten tiltja. Az ügyész egyébként sem engedélyezhet ilyet, hiszen a magyar törvények értelmében ez kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, Karácsony Gergely baloldali főpolgármester párttársa vélhetően politikai haszonszerzés céljából immár sokadszorra hirdeti nyilvánosan, hogy lehallgatják az egészségügyi dolgozókat, és ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. A politikus szerdán a Facebook-oldalán jelentette ki: „A kormány közölte, hogy lehallgatja az ápolókat, belenéz az e-mailjeikbe, és még csak engedélyt sem kér tőlük erre.” Ez azonban nem felel meg a valóságnak. A kormány részéről ugyanis senki sem közölt ilyet, megbízhatósági vizsgálat címén nem hallgatják le az ápolókat, nem néznek bele az e-mailjeikbe, nincs olyan bíró, aki ezt engedélyezné, hiszen ezt tiltja a vonatkozó törvény. Ilyenre csak akkor kerülhet sor, ha az egészségügyi dolgozó súlyos bűncselekményre készül vagy ilyet követ el (például terrorcselekményt), ez viszont független attól, hogy éppen melyik szektorban dolgozik. Súlyos bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az illetékes bíró valóban engedélyezheti a lehallgatást, az e-mailek nyomon követését és egyéb titkosszolgálati eszközök használatát, és akár rajtaütést is végrehajthatnak, de ez tilos a megbízhatósági vizsgálatoknál.

 

(Szemán László János, magyarnemzet.hu)

 

 

Oszd meg a barátaiddal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Megalázó vereség: Vénaszájú Márta meghátrált – egyelőre nem lesz buszpályaudvar a Naphegy mellett

Rejszolós Gréczy: a külhoni magyarokról gondoskodjon csak Románia meg Szlovákia – Videó