Az MSZP-ben megvan az erő, hogy új hazai baloldalt építsen fel, tájékoztatta az egybegyűlteket Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a minap. Nem, nem valami kabaréműsorban – a párt Jóléti Magyarország című fórumsorozatának kecskeméti állomásán mondta ezt szegény.
Mit lehet erre mondani? Még a legbigottabb balos politológusoktól is azt halljuk, se jó vezetőik, se jó ideológiájuk nincs a végelgyengülésben szenvedő szocialistáknak, hogy a szellemi kapacitásukról már ne is beszéljünk. Az élcsapat leépülése visszafordíthatatlan. Immár évek óta a parlamenti küszöb alá mérik a felekezetet, tavaly nyár óta a kutatások csupán egy-két százalékos támogatottságot mutatnak. Lejárt a jegyük. (Bár Korózs Lajos alelnökből ezúttal is dőlt a szokásos optimista demagógia: a kormány gazdaságpolitikája végleg megbukott, a munkavállalók egyre kilátástalanabb helyzetben vannak, a kormány százezrével fogja behozni a vendégmunkásokat, akik majd leverik a magyar munkavállalók bérét stb.)
Néhány éve még agresszív szavazatszerző programot állított össze a párt (Baloldaliság, Remény, Erő), visszaszerezni a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt elveszített karaktert, újra elő a horngyulai gondolattal: szövetség a kisemberrel, miegyéb. Ám nem történt semmi érdemleges, továbbra is a gyülekezet zömét alkotó lumpenproletárok irigységére spekulálva próbáltak meg híveket szerezni. Miközben alighanem maguk is pontosan tudták: a választó nem hülyíthető tovább; az értelmesebbje az idők során vette a kalapját, a bigottak meg átpártoltak az űzött tekintetű szemkilövőhegyi emberhez vesszenorbánozni.
Függöny.
(Pilhál György, magyarnemzet.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
