Megtekintettem a Békéscsabai Jókai Színház Munkácsy, a festőfejedelem című produkcióját és elragadtatásom kifejezésére a darab egyik duettjének kezdő sora – amit írásom címének adtam – jutott eszembe a látottakról és a hallottakról.
A musical műfajának tökéletes, összművészeti megjelenítése, a prózák és az énekelt dalok összhangja, a lebilincselő és a végig figyelmet fenntartó történet gördülékenysége, a forgószínpadra álmodott díszlet, a jelmezek, de elsősorban Koltay Gábor rendező által finoman vezetett színészek karakterformálása magával ragadott. Annyit előzetesen megtudtam a darabról, hogy annak szerzőpárosa férj és feleség, akik eredeti szakmájukat tekintve egy gyakorló színművész és egy balettművész, aki a budapesti Operaház mellett, a bécsi Operaház egykori tagjaként is dolgozott.
A Munkácsy, a festőfejedelem című musical szövegkönyvét Dallos Sándor A nap szerelmese és az Aranyecset című regényének ihletésére Kiss Stefánia írta, a musical dalait és versszövegeit pedig Bognár Zsolt. Ez a ,,művész házaspár” felállás felkeltette az érdeklődésemet, hogy egy szerzőkkel készült riport erejéig kérdezzem őket saját „édes gyermekükről”, a Munkácsy musical alkotói folyamatáról és saját benyomásaikról a létrejött produkció apropóján.
Először is engedjék meg, hogy gratuláljak mindkettőjüknek. Számomra az elmúlt évek színházi kínálatában mindent visz ez az előadás. A látvány, a produkció kiállítása, képi gazdagsága, a professzionális színészi hangok olykor az előadás közben is vastapsot kiérdemlő sikere, a nézőtér
együtt lélegzése a történettel számomra úgy tűnt, hogy a nézőkkel két és fél órára teljes mértékben feledteti a mindennapjaik ügyes-bajos dolgait és társaivá válnak Munkácsy karriertörténetének, amely az asztalosműhelytől indulva végig követi ennek a páratlan gazdagságú életútnak kalandos stációit.
Első kérdésem Stefániához szól. Mikor döntötte el és milyen mozgatórugói voltak önben annak, hogy egy közel 800 oldalas regény alapján, kiegészítve saját szerzői meglátásaival, abból egy színpadi megvalósításra alkalmas szövegkönyvet hozzon létre?
K.S: Férjem nélkül nem kezdtem volna bele ebbe a vállalkozásba, de miután a musical műfajában gondolkoztunk, így garanciát jelentett számomra, hogy az ő zenei érzékenységével kiegészítve, a Dallos regény romantikus, áradó és magával ragadó történetmesélését színpadi dialógusokká tudom alakítani úgy, hogy azok forrpontján egy-egy szóló dallal vagy duettel, esetenként sokszereplős, többszólamú kórus együttesekkel olyan egységgé formálhatjuk közösen a musicalt, ami lehetővé teszi a szövegkönyv ígéretes színházi megvalósítását. Munkácsy életének feldolgozása régi szerelem a részünkről és tudni kell, hogy a mostani békéscsabai előadássorozat előtt 11 évvel, a budapesti József Attila Színházban volt az ősbemutatója darabunknak. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és elmondhatom, hogy a békéscsabai produkción a rendezővel, Koltay Gáborral közösen, bizonyos hangsúlyok erőteljesebb érvényesítésének a szándékával, reményeink szerint talán még kifejezőbbé tudtuk tenni a musical egészét. Gondolok itt Munkácsy békéscsabai indulásának erőteljesebb hangsúlyozására, a festő magyarság-tudatának érzékletesebb jelzésére és néhány olyan figurát is a történet részesévé tettünk még, akik Munkácsy élettörténetének fontos és valós szereplői voltak.
Most Zsolthoz fordulok és tőle kérdezem, hogy a zenei hangulatokat – amelyekről saját élményemre hagyatkozva is bátran kijelenthetem, hogy nagyon megemelik a prózai darabként is saját talpán megálló musical élmény és érzelmi világát – milyen hangszeren álmodta valósággá és miután a dalok versszövegeit is ön írta, hogyan volt képes összhangban dolgozni, az akár más embert megkövetelő szövegírói önmagával?
B.Zs: Köszönöm a kérdését. Az alkotói létezés a világ talán legirigylésre méltóbb ihletett, már-már transz-szerű állapota. Azt gondolom, hogy néhány tucat Munkácsy kép megtekintése az arra fogékonyakban képes előhívni ezt a készséget. Az a festői őszinteség, Munkácsy monumentális képeiből és szinte minden festményéből áradó katarzisa, témáinak magyarság tudatot erősítő ereje, festészetének színvilága olyan hatásokkal bír egy társművészet gyakorlójára, jelen esetben rám, hogy kijelenthetem, mind a dal, mind a versszöveg írásban a kezemet a gitáron, majd a dal hangulatának szöveg leképzését a laptopom klaviatúráján meggyőződéssel hiszem, hogy Munkácsy Mihály vezette.
Itt kell kiemelnem Turcsán András barátomat, aki a dalok egységes hangszerelését végezte kiválóan és beleéléssel. A darab létrehozásakor egyébként az volt a vezérelvünk, hogy olyan hőst találjunk, aki egyetemesen képviseli hírnevünket idehaza, de a szélesebb nagyvilág előtt is, akinek karriertörténete csak apropó, a fontosabb, hogy művészete, azon keresztül saját élete példaként szolgálhasson és helyenként a nézők saját életük történéseire is ráismerhessenek általa. Véleményem szerint a színház lényege a magunkra ismerés. Ennek az érzésnek az előbányászását tekintettük feladatunknak és az eddigi visszajelzésekből azt szűrtük le, hogy darabunk megérinti a nézők lelkét és szívét. Egyetlen példával élnék ennek bizonyságára. A minap mindketten megnéztük újra az előadást és a darab végi taps után a nézők nem egymás lábára taposva igyekeztek a ruhatár felé, hanem kisebb-nagyobb csoportokban a nézőtéri helyükön maradva, átszellemülten elemezték a látottakat, hallottakat. Ez önmagáért beszélő pillanatképként rögzült bennünk és azt remélem, hogy bárki, aki látta, avagy látni fogja az előadást, hasonlóan megindult lélekkel és szellemiekben gazdagabban fog távozni a nézőtérről.
Végezetül mindkettőjüktől kérdezem, hogy saját ,,gyermeküket” színpadon látva milyen érzések kavarognak még önökben? Én a riport elején deklaráltam, hogy számomra több esetben átrepült az angyal a nézőtér felett, de önök lehet, hogy kritikusabb optikával tudnak beszélni a látottakról.
K.S: Eddig valahányszor végignéztük az előadást, bennünket is lenyűgözött a társulat és minden kisegítő alkotó, közreműködő odaadása, felkészültsége. A Munkácsy szerepét játszó két kiválóság
Kocsis Dénes és Puskás Dániel hangja betölti a teret, ugyanez elmondható a Paál Lászlót alakító Nagy Róbertről is és ne feledkezzünk meg arról, hogy Puskás Dániel felváltva Munkácsy és Paál László szerepében is látható a darab változó szereplő-beosztásának köszönhetően. A női karakterekben érzetünk szerint lubickolnak az előadás női erősségei, így Perzsi bábaasszonyként Nagy Erika, a nagybetűs szerelmet jelentő Sven, Csonka Dóra, valamint a tényleges házastársat alakító Cecile Papier, azaz Papp Barbara. Szépek és tehetségesek. Mindenki más is kritika nélkül dicsérhető, egy darab egészséges szövete nélkülük elképzelhetetlen volna.
B.Zs: Az elhangzottakhoz még annyit fűznék hozzá, hogy köszönjük a lehetőséget a színház igazgatójának, Seregi Zoltánnak, aki kiváló időzítéssel, a festőfejedelem születésének 180. évfordulójára, egyben a békéscsabai Munkácsy-negyed átadásának időpontjára pozícionálta darabunk bemutatását.
Kedves Stefánia és Zsolt, köszönöm a beszélgetést és annyit jeleznék a tisztelt érdeklődők felé az önök felhatalmazásával, hogy a békéscsabai sorozat március 16-i utolsó előadása után a színház tervezi, hogy április hónapban a szentesi Tóth József Színház gyönyörűen felújított épületében három Munkácsy, a festőfejedelem előadást fog tartani. Aki teheti éljen a lehetőséggel, mert ,,van, hogy nincsen szó” és valóban csak a személyes élmény az, ami után mégiscsak találunk szavakat a látottakra és a hallottakra.
mindenszo.hu
Kérjük a segítségedet!
Példátlan politikai ítélet a magyar bíróságon – Wittinghoff videója miatt a mindenszo.hu-nak több, mint 4 millió forintot kell fizetnie sérelemdíjként! Az ítélet jogerős!
Portálunk szerkesztői bérből és fizetésből élnek, azok pedig nem akkora összegek, hogy több, mint 4 millió forintot ki tudjunk fizetni. Nem tudunk, nincs ennyi pénzünk, sem megtakarításunk, azonban lakásunk van, amit Wittinghoff és a politikai ítélet miatt elárvereznek a fejünk felöl: kvázi a bíróság kitesz minket az utcára.
Csak pár napunk van összegyűjteni valami csoda folytán ezt a 4 millió forintot, megadjuk a számlaszámunkat, ahova várjuk az esetleges támogatásokat, hátha mégis maradt még valami remény….
Számlaszám:
Erste bank
11600006-00000000-43559002
