A szakértők szerint az Egyesült Államokban a járvány idején bevezetett extra munkanélküli segéllyel (ami egyfajta óriási alapjövedelem-kísérletnek is tekinthető) való visszaélések értéke eléri a 400 milliárd dollárt, aminek jelentős része külföldi bűnszervezetekhez kerül. Ettől a ponttól fogva ez már nemcsak lopás, hanem nemzetbiztonsági kockázat is.
A járvány kezdetén az államok nem voltak felkészülve a soha nem látott munkanélküliségi hullámra és a segélyek bevezetésekor mindenki tisztában volt azzal, hogy a csalások elkerülhetetlenek lesznek, mégis úgy döntöttek, hogy fontosabb az, hogy minél előbb pénzt juttassanak a leginkább rászorulóknak.
Blake Hall, az ID.me igazgatója elmondta, hogy
az Egyesült Államok több mint 400 milliárd dollárt vesztett
a segélyekkel való visszaélések miatt. A cég vezetője szerint az összeg az összes támogatás közel 50 százalékát teszi ki.
Haywood Talcove, a LexisNexis Risk Solutions vezérigazgatója elmondta, hogy az ellopott pénz legalább 70 százaléka elhagyja az országot és többek között kínai, nigériai és orosz bűnszövetkezetek kezébe kerül. Ezeket a csoportokat így biztosan az állam támogatja – tette hozzá Talcove, aki szerint az országon belül maradt pénz jelentős részét utcai bandák lopták el.
A Fehér Ház közgazdásza, Gene Sperling úgy nyilatkozott, hogy a munkanélküli segélyekkel való visszaélések kezelése a legnagyobb kihívás, amit a Trump-adminisztrációtól örököltek. Biden elmondta, hogy a bűnszervezetek ilyen jellegű cselekedetei elfogadhatatlanok. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a visszaélések elkerülése miatt 2 milliárd dollárt költöttek a felhasználói felület ek korszerűsítésére és létrehozták az Igazságügyi Minisztérium Csalás Elleni Munkacsoportját, valamint nagyobb hangsúlyt fektetnek a személyes adatok védelmére.
Központban a személyes adatok
A csalók úgy élnek vissza a segélyezési rendszerrel, hogy ellopják a személyes adatokat, vagy egyszerűen becsapják az egyéneket, hogy önként adják át személyes adataikat, amiket igénylők megszemélyesítéséhez használnak fel a bűnszervezetek.
Majd bankkártyákat adnak bűnszervezetek bűnözőknek és arra kérik őket, hogy vegyenek fel pénzt ATM-ből, majd ez
a pénz gyakran bitcoinként külföldre kerül.
A koronavírus-járvány előtt a munkanélküli segély kis piacot jelentett a bűnszervezeteknek, ám a válságban az amerikai kormány segélyekkel próbálta életben tartani a gazdaságot. A csalásokat támogató szoftvereket a darkweben árulják, amik ellen az államok egyre kifinomultabb eszközökkel veszik fel a harcot, de már túl késő – olvasható az Axios oldalán.
(Takács Zsolt, mandiner.hu)
Add tovább!
