Novemberben a bruttó átlagkeresetek a megelőző hónapokkal azonos ütemben, 14,1 százalékkal emelkedtek. Az év 11. hónapjában ezúttal a költségvetési szférában nőttek gyorsabb ütemben a bérek, 15,9 százalékkal, de a versenyszféra bérdinamikája is érdemi, 13,3 százalékos volt.
A költségvetési szféra fizetéseit most az oktatási ágazat hajtotta az illetményemelés révén. A rendszeres, vagyis a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított keresetek emelkedése is hasonló mértékű volt, tehát a tavalyi gazdasági visszaesés ellenére a vállalatok jellemzően nem a jutalmakon, többletjuttatásokon spóroltak.
Az ágazatok között továbbra sincs jelentős eltérés a béremelkedésben, novemberben csak a bányászat, a kőfejtés területén, illetve az energiaipari ágazatokban nem következett be két számjegyű fizetésemelkedés az átlagbért tekintve. Húsz százalék feletti növekedés pedig csak az említett oktatás, illetve a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban következett be.
Végre újra nőnek a reálkeresetek
A novemberben 7,9 százalékra lassuló inflációt is figyelembe véve így a reálbérek 5,7 százalékkal nőttek. A vásárlóerő emelkedése pedig megjelenhetett az év végi kiskereskedelmi, illetve a turizmushoz kapcsolódó számokban is, amennyiben oldódott a lakosság óvatossági motívuma.
A kereseti dinamika kapcsán kiemelkedően fontos lesz a tavaly decemberi, valamint a 2024. januári kereseti adat.
A minimálbér és a garantált bérminimum már tavaly év végén emelkedett, 15, illetve 10 százalékkal, így ennek a közvetlen hatása már megjelenik a decemberi kereseti adatokban.
Az átlagkeresetek növekedési üteme idén is két számjegyű lehet
Kérdés azonban, hogy a vállalatok a magasabb bérkategóriákban is előre hozták-e a fizetésemeléseket, hogy megakadályozzák a jövedelmek feltorlódását, vagy a korábbi gyakorlatnak megfelelően csak év elején hajtják végre a bérfejlesztéseket. Ezzel együtt az idei évre vonatkozó fizetésemelkedés kapcsán a januári adat lesz meghatározó.
Várakozásaink szerint az átlagkereset növekedési üteme az idén is két számjegyű lehet, 12 százalék felett alakulhat a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése és a magasabb inflációs várakozások következtében.
Ám felfelé hajtja a bérdinamikát, hogy bár a gazdasági lassulás miatt enyhült a munkaerőhiány, nem szűnt meg, több ágazatban továbbra is jelen van, emellett a belső kereslet helyreállásával és a gazdasági növekedés beindulásával ismét erősödhet. Ezáltal a vállalatok igyekeznek megtartani a munkavállalóikat, és ez kedvezőbb tárgyalási pozíciót jelent számukra. A reálbérek növekedési üteme a fentiek nyomán az idei évben a lassuló inflációval együtt a 6 százalékot is elérheti a várakozásaink szerint, kompenzálva ezzel a munkavállalókat a tavalyi év egészét jellemző kismértékű reálbércsökkenésért.
(Mandi)
nbsp;
Ha úgy érzed, támogass minket azzal, hogy napi hírértesítőt kérsz! Köszönjük!
