Már az elején rögzíteni kívánom, hogy írásom két főhősét végtelenül unom, de mit tehetek, kellenek az elrettentő példák az ellenzéki oldalról, ha másért nem, hát okulásul.
Ferenc testvér lehet, hogy együtt vakációzott a napokban ,,Jeanne Bondina”, azaz Perintfalvi Ritával és taktikai megbeszélést tartottak.
Mondom, hogy miből következtetek erre.
Gyurcsány Ferenctől már megszoktuk, hogy kíméletlen megszólalásai után ,,lár pur lár” módon, szabad versei életigenlő ,,szeressük egymás gyerekek” rohamait is kénytelenek vagyunk elviselni tőle, hangulatának függvényében szervírozva azokat.
Na de korunk ,,Mata Ritájától” ugyanez??? / Nem én, ő nevezte magát így, egyébként találóan/
Egy szó, mint száz, Perintfalvi is előállt több tucatnyi kormányt fricskázó írása után egy számomra tőle teljességgel szokatlan, ellágyuló élet-rácsodálkozással, ami már-már – Ferenc testvérhez hasonlóan – a professzionális giccs határát súrolja.
Olvassák:
,,Amikor sütkérezel a téli napsütésben, egy ragyogó Szent György hegyi fehérbort kortyolgatsz és nem gondolsz semmire, egyszerűen csak vagy, akkor megtapasztalhatod azt, hogy mit jelent a létezés derűs könnyűsége. Amikor nem akarsz semmit, nem gondolsz semmire, sőt, nem is érzel semmit. Csak lélegzel. Minden feszülés kioldódik az idegszálaidból, a testedből. Végtelenül szabad vagy. Még önmagadtól is. És ez olyan könnyedséggel tölt el, hogy úgy érzed egy leheletvékony falevél lett belőled, amivel vidáman játszik a szél…de egy cseppet sem bánod.”
A teologinának ezzel a beírásával véleményem szerint egyetlen probléma van. Vagy az egyik, vagy a másik habitus nem igaz. Gyurcsánynál is, Perintfalvinál is. Lehet, hogy közös a szövegírójuk, mindenesetre a kormányzati haragszomrádjaik mellett ezen a ,,létezés derűs könnyedsége” szerű emberarcon nekem valahogy átüt a színlelő erőltetettség.
Ha javasolnom szabad valamit, akkor csak az egyikkel domborítsanak. Ha nem tudnak dönteni, én a ,,leheletvékony falevél játékosságát” javaslom, hogy ,,minden feszülés kioldódjon idegszálaikból”, mely utóbbival a magyar kormányzatot rendszeresen megpróbálják szégyenpadra ültetni. Azt is gondolom, hogy az érvényesülés tülekedésében a ,,falevelek játékosságának” szemlélése az, ami részükről az elviselhetőbb kategóriát jelentené a nyilvánosság számára. ,,Nem kicsit. Nagyon.”
Bognár Zsolt /Parabolha/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
