A jobboldalinak titulált portál szemlerovatának mottója:
,,A Mandiner szemlerovata a nyilvánosságban megjelenő legújabb és legfontosabb véleménycikkekről, publicisztikákról.”
Próbáljuk meg tőlük ezt komolyan venni.
Saját konzervatív oldalunk kiváló újságírói mellett helyet biztosítanak az ellenzéki térfél háttérembereinek, megmondóinak, azok ,,legújabb és legfontosabb” publicisztikáinak közlésével.
A Mandinerrel folytatott, részemről ,,vihar a biliben” jelentőségű konfliktusomat most hagyjuk, ami egy mondatban úgy összegezhető, hogy ugyan szemembe annyit mondtak, hogy nem vagyok letiltva náluk, de írd és mondd, 2023 decembere óta egyetlen publicisztikámat sem tartottak szemlézésre érdemesnek, noha előtte kétnaponta szemlézték az eladdig általuk ,,újnak és fontosnak” vélt gondolataimat.
Írásom tárgya mégsem saját mellőzöttségem, hanem a Mandinernek a ,,pillangósvirágú szemérmes mimózák” családjába tartozó, hatalmi erőfitogtatása és sértődékenysége, ami szerintem visszatetsző és elfogadhatatlan.
De, hogy a lényegre térjek, az általam előttük többször eredménytelenül megénekelt, jobboldali felületeinkre méltatlan Perintfalvi Ritával is ,,haragszom rád” helyzetbe keveredtek.
Röviden: A teologina beperelte őket bizonyos állításaikért és első fokon pert nyert ellenük. A Mandiner hirtelen észbe kapva, a ,,kígyót melengettem eddig a keblemen” dilemmájába esve, 2024 január 30-a óta egyetlen bejegyzését nem szemlézte a hölgynek, pedig előtte, csak januárban 8 db írása pompázott a balos Jeanne d’ Arcnak náluk.
Véleményem szerint az nem járja és ebben a tekintetben teljesen mindegy és mellékes a politikai elköteleződés színe és milyensége, hogy egy konzervatív portál saját oldalának és elleneinek tollforgatói közül nem a tartalmi minőségük szerint, hanem érzelmi kisszerűségből, hatalmi ,,mert megtehetem” szánalmassága alapján válogat, tilt és tűr meg személyeket a felületén. Ez így végtelenül gyermekded magatartás, méltatlan a konzervatív véleményformálás karakánságához, oldalunk szellemi elvártságához.
Előre látom a sok balos károgót, de akár saját oldalam publicistáit is, hogy néhányan annyit fognak kihámozni a leírtakból, hogy nekem savanyú a szőlő, amiért mellőz a Mandiner. Ez legyen az ő sekélyes örömük.
Ezzel szemben a valóság csupán annyi, hogy a szerkesztői következetesség, a jobboldali véleményformálás és más, velünk egyet nem értő vélemények elfogadása és el nem fogadása álláspontom szerint nem fulladhat személyes szimpátiák és ellenszenvek uram-bátyám közléseinek a pocsolyájába.
Hajrá Mandiner, nem ártana, ha az értetek és nem ellenetek haragvók hangja végre elérné hallásotok decibel küszöbét. Az egy hajóban evezés álláspontom szerint nem azt jelenti, hogy a hű matrózaitokat lehajigáljátok a fedélzetről és a haladár bomlasztóitokat is csak addig hájpoljátok és tartjátok életben, ameddig kényetek-kedvetek és érzelmeitek vezérelte érdekeitek azt megengedi.
Utolsó észrevételem, hogy a Mandiner szemlerovatának merítése rendkívüli módon egysíkú. A szemlézettjeiken kívül számtalan igényes, jobboldali felület írástudója nem kap felületet náluk, ami egy idő után kiszámíthatóvá teszi az egytucat, vetésforgóban közölt konzervatív értelmiségi gondolatait, nem beszélve arról, hogy a kivételezett, balos, bennünket lejárató imádottjaik közlésének kényszere értelmezhetetlen és nem más, mint a Mandiner sajátos, de téves, Stockholm-szindrómás helybiztosító perverziója, ami káros és kontraproduktív. Ugyanis bármely szerző jobbról, avagy balról nem attól ,,új és fontos”, hogy a szemlézéssel megbízott mandiner-potentát aznap milyen hangulatban ébred, hanem kizárólag az adott publicisztika eredetisége lehet a szemlézés egyedüli vezérelve.
A baloldali tollforgatókra ez azzal a módosítással érvényes, hogy amennyiben írásaik esztétikai színvonala nem fullad a mocskolódás öncélú mocsarába, addig helyük van – egy bizonyos mértékig – a Mandineren, de a nyilvánvalóan személyiségzavaros bomlasztóik ne ott, hanem az állapotukra gyógyírt adó szakorvosoknál ,,foglalják a helyet” mielőbbi gyógyíthatóságuk reményében.
Bognár Zsolt /Parabolha/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
