in ,

Az első bécsi döntés – 79 éve igazságot szolgáltattak Magyarországnak – Kis Magyarország nem ország, Nagy Magyarország mennyország

Az első bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz a Felvidék magyarlakta része, azonban a területeinket nem tarthattuk meg a II. világháború után, így az igazságos határok rövid ideig álltak csak fent.

Az első bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz a Felvidék magyarlakta része, azonban a területeinket nem tarthattuk meg a II. világháború után, így az igazságos határok rövid ideig álltak csak fent.

 

1938. november 2-án Magyarország 12 ezer négyzetkilométernyi területet kapott vissza az I. bécsi döntés értelmében. A visszakapott terület a Felvidék és Kárpátalja déli részét jelentette, ahol többségében magyarok laktak. A visszakerült népesség 86,5 százaléka volt magyar, főleg Kassa és Nyitra környékén kerültek Magyarországhoz szlovákok, míg Kárpátalja visszacsatolt részén a magyarok mellett ruszinok is éltek.

A döntést megelőző tárgyalások az Anschlussot követően indultak meg. Jellemző érdekessége volt a tárgyalásoknak, hogy bár a hivatalos nyelvnek a franciát állapították meg, mégis magyarul folytak a megbeszélések, mert minden delegált beszélte a magyar nyelvet, a csehszlovák delegáció ugyanis csak szlovákokból állt, akik mind jól beszéltek magyarul.

A tárgyalások Komáromban zajlottak, ez a csehszlovákok számára meglehetősen előnytelen volt, a város lakói ugyanis magyar zászlókat tűztek ki a város épületeire, a tárgyalásra pedig behallatszott az utcáról a magyar Himnusz.

A szlovákok előbb csak autonómiát adtak volna a magyaroknak, később a Csallóköz visszaadásába is belementek. A magyar delegáció az összes olyan területet követelte, mely az 1910-es népszámlálás szerint magyar többségű volt, ez közel 13 ezer négyzetkilométert jelentett volna, 1 millió lakossal.

Végül főleg az olasz küldöttségnek hála a magyaroknak kedvező döntés született, melynek értelmében olyan nagyvárosaink kerültek vissza, mint Komárom, Érsekújvár, Kassa, Ungvár vagy Munkács.

A határsávba eső települések némi meglepetésre szinte mind Magyarországot választották, sokszor nem etnikai, hanem gazdasági szempontból. A legismertebb ilyen eset Kavocsán története, mely falu már Trianon előtt is szlovák többségű volt, ma Kassa része. Amikor megkérdezték a falu bíróját, hogy hova szeretnének tartozni, annyit felelt, hogy

Do Košice (magyarul: Kassához).”

Az első bécsi döntést Magyarországon és a felvidéki magyar településeken kitörő örömmel fogadták. Az olasz, a lengyel és a német követségek előtt hálatüntetéseket tartottak, a bevonuló katonákat pedig virágeső fogadta.

A bécsi döntés után létrejött Szlovákiában 320 ezer magyar maradt, nekik nagyjából a felük átköltözött az akkori Magyarországra, míg több szlovák északra költözött a magyar területekről.

A területeket sajnos Magyarország nem tarthatta meg, a II. világháború után ismét Csehszlovákiához kerültek, három olyan faluval együtt, melyet 1920-ban még nem csatoltak el. A kérdéses terület máig magyar többségű, Magyarország határai pedig 1941 és 1945 között voltak a legigazságosabbak, ennek ellenére 1945 után visszaálltak az 1920-as határok.
(Pörge Béla, 888.hu)

Feri újra szopóágon – Gyurcsány elképzelése nem európai a határon túli magyarokkal kapcsolatban – Ugyanis Európában szavazati jogot élveznek a határon túl élő állampolgárok

A lengyelek szíve a helyén van- A lengyelek Brüsszelnél tiltakoznak a kereszt eltávolítása miatt