Még nézni is kínos: kártyavárként omlott össze Gyurcsány érvelése

„Orbán vagy Európa? Válassz!” – hirdeti néhány hete a Demokratikus Koalíció kampányplakátja a párt üzenetét. Gyurcsány Ferencék most továbbléptek, és a 2018-as választási korteskedés jegyében megvonnák a határon túli kettős állampolgár magyarok szavazati jogát.

Ami viszont Európát illeti, van egy rossz hírünk a baloldali törpepártnak. Földrészünkön ugyanis nem egy, de nem is két államban bizony, hogy szavazati jogot élveznek a határon túl élő állampolgárok; és ez nemhogy nem amúgy lesajnált kelet- vagy közép-európai, de több nyugati bezzegdemokráciában bevett gyakorlat.

Gondoljunk hát bármit arról, hogyan próbálnak minél több külhoni voksot szerezni az Orbán-kormány kampánystratégái, két dolgot érdemes rögzíteni. 1. Akárhogy csűrjük-csavarjuk, négy éve a nagy erőfeszítésnek egyetlen mandátumnyi eredménye lett (a határon túliak amúgy egyéni jelöltekre nem, csak listára szavazhatnak); 2. Miként kimutatásunkból kiderül, Európa alábbi országai valamilyen formában ugyanúgy alkalmazzák ezt a jogintézményt:

– Ausztria (A külföldön élő osztrákok levélben szavazhatnak a parlamenti és az elnökválasztáson. Ehhez mindössze – amúgy csak tízévente – regisztrálniuk kell.)

– Belgium (A határon túli belgák ugyancsak regisztrálhatnak a parlamenti, és bizonyos feltételekkel önkormányzati választásokra – ez esetben viszont, miként otthon élő honfitársaiknak, pénzbüntetés terhe alatt kötelező a voksolás.)

– Franciaország (Szavazati jog a parlamenti választásokra, sőt 11 tengerentúli választókerület is létezik az ott élő állampolgárok számára.)

– Németország (Szavazati jog a parlamenti választásokra, amennyiben az illető 14 éves kora óta legalább három hónapot egyvégtében Németországban élt, vagy olyan közeli szálakkal fűződik az országhoz, hogy a választás eredménye az ő életét is befolyásolja.)

– Írország (Jelenleg csak a hadsereg tagjai és diplomaták szavazhatnak, de az ír kormányfő 2017 tavaszán bejelentette, hogy hamarosan népszavazást rendelnek el a teljes körű szavazati jogról.)

– Olaszország (Teljes körű szavazati jog a parlamenti választásokon levélben vagy a külképviseleten. Azon államokból, amelyekkel Róma nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot, csak Olaszországban lehet voksolni – ez esetben viszont a kormány megtéríti az útiköltség 75 százalékát.)

– Luxemburg (A parlamenti választásokon lehet szavazni, az önkormányzati voksoláson nem.)

– Málta (Lehet szavazni, de csak ha valaki a saját költségén az országba utazik.)

– Hollandia (A parlamenti választásokon lehet szavazni, az önkormányzati voksoláson nem.)

– Portugália (Teljes körű szavazati jog, sőt a kormányban külön testület képviseli a határon túl élők érdekeit.)

– Spanyolország (Teljes körű szavazati jog, sőt a kormányban külön testület képviseli a határon túl élők érdekeit.)

– Svédország (Szavazati jog a parlamenti választásokon, de csak az ország elhagyását követő tizedik évig.)

– Svájc (Korlátlan részvétel az ország parlamenti választásán, az egyéb, helyi voksolások az egyes a kantonok szabályzatán múlik.)

– Nagy-Britannia (Szavazati jog a parlamenti választásokon, de csak az ország elhagyását követő 15. évig.)