Pár hete a politikusokon kívül még csupán az elemzőket érdekelte igazán, hogy gyakorló jogászok, jogtudósok milyen tippeket adnak az ellenzéki képviselőknek arra vonatkozóan, hogyan tudnák átalakítani a jelenlegi államberendezkedést, hatályon kívül helyezni vagy módosítani az Alaptörvényt, leváltani a kétharmados többséggel pozícióba juttatott közjogi méltóságokat abban az esetben, ha jövő tavasszal csupán egyszerű többséget érnek el a parlamenti választásokon.
Az előválasztás előrehaladtával azonban ez a kérdés egyre nagyobb súllyal esett latba, a miniszterelnök- és képviselőjelöltek közül – ebben Dobrev Klára volt a hangadó, de nem nagyon maradt el tőle Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter sem –
egyszerűen el kell takarítani a 2010 után született jogszabályokat, és kész. Néhányan, köztük Karácsony Gergely nagyobb higgadtságra int, bár ő kormányfőként az adóhatóságot ugrasztaná rá a szerinte gyanúsan meggazdagodott emberekre, más kérdés, hogy látva a felzúdulást, ebben a kérdésben is visszatáncolt.
Nem beszélhetünk Magyarországon diktatúráról
Az ügyben több hozzáértő jogász is megszólalt már, mi Karsai Dániel alkotmányjogászt, ügyvédet kérdeztük, aki nem titkolja, hogy nem szimpatizál a jelenlegi közjogi rendszerrel, autoriternek tartja a hatalomgyakorlást, a jogállam deficitjéről beszél. Mindezek ellenére a leghatározottabban állítja, hogy nem beszélhetünk Magyarországon diktatúráról, nincs Észak-Korea, nincs sztálini Szovjetunió, hitleri Németország – fogalmaz –, és az sem igaz, hogy a Fidesz nem kapott felhatalmazást az alkotmányozásra. Az már más kérdés, hogy az alkotmányozó hatalommal a Fidesz számos alkalommal visszaélt – véli Karsai.
A polgárok ugyanis a választás során annak a tudatában húzzák be az ikszet valamely párt vagy jelölt neve mellé, hogy tisztában vannak vele, amennyiben még sokan voksolnak ugyanígy, és az adott párt kétharmadot ér el, akkor akár új alkotmányt is megalkothat, mint ahogy ez több mint 10 évvel ezelőtt meg is történt az Alaptörvény megalkotásával.
Arról nem is beszélve – érvel az ügyvéd –, hogy az Alaptörvény legalább 80 százalékban a régi alkotmány szövegét idézi – leszámítva a nemzeti hitvallást, amit lehet ugyan szeretni vagy nem szeretni, érdemben azonban nem jelent szerinte befolyást –, beleértve a társadalmi együttélés normáit, így az alapjogi katalógust is.
Viszont hasonló logika mentén
hiszen ebben esetben a győztes pártok ehhez nem kaptak elég szavazatot, és ezt már akkor tudniuk kell, amikor elindulnak a választáson, elfogadják ezeket a játékszabályokat, fogalmaz Karsai Dániel.
„Közjogilag tehát érvénytelen, nonszensz és értelmezhetetlen, ha mégis megpróbálnak feles többséggel alkotmányozni” – jelenti ki az alkotmányjogász, aki korábban dolgozott az Alkotmánybíróságon Czúcz Ottó alkotmánybíró személyi titkáraként, emellett az igazságügyi tárca közjogi kodifikációs főosztályán és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is.
Arról nem beszélve, folytatja, hogy a köztársasági elnök – akit a jelenlegi parlament fog megválasztani még az országgyűlési választás előtt – bizonyosan nem fogja az új Alaptörvényt vagy annak a módosítását aláírni.
Az Alaptörvény S cikkének harmadik bekezdése ugyanis azt mondja: „Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól”. A taláros testület pedig biztosan meg fogja állapítani, hogy egyetért az államfő érveivel, hiszen a parlament megsértette az eljárási rendet. Magyarán: jogi értelemben nem fog megtörténni az Alaptörvény hatályon kívül helyezése, módosítása, és ugyanez igaz a többi kétharmados elfogadást igénylő törvényre is – mondja határozottan Karsai Dániel.
Határt szab az állampolgári felhatalmazás mértéke
Tehát hiába lesz – ha lesz – olyan igénye egy esetlegesen új hatalomnak, hogy szeretné a közjogi berendezkedést megváltoztatni, ezt nem teheti meg egyszerű többséggel, mert ezek a törvények egészen egyszerűen nem fognak hatályba lépni. Legfeljebb azt tehetnék meg, hogy az akkori ellenzék soraiból átcsábítanak magukhoz annyi képviselőt, amennyi a kétharmadhoz szükséges, de ez már nem a jog, hanem a politológia világa, jelenti ki. Ugyanakkor az új hatalomnak egyszerű többség birtokában is van mozgásszabadsága, megvalósíthatja a programjai nagy részét, hiszen a feles jogszabályokat megváltoztathatja, gyakorolhatja a végrehajtó hatalmat, élhet olyan eszközökkel, amelyekhez nem kellenek jogi normák.
Ez – érvel Karsai – szűkebb lehetőséget teremt, nem lesz olyan látványos, de az új hatalomnak be kell érnie ezzel. „Azt kell csinálni, amit lehet, amit viszont nem lehet, azt el kell engedni.
– állítja. Erre szokták ellenérvként felhozni egyes ellenzéki politikusok – vetjük fel –, hogy nem érdekli őket a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság (Ab), hiszen szerintük őket is illegitim módon választották meg, s igenis, hatályosak lesznek az általuk elfogadott törvények, és végre kell őket hajtani.
Az ügyvéd szerint azonban ha akár az akkori miniszterelnök vagy bármelyik pártelnök, képviselő a jelenlegi hatalom által elfogadott választójogi törvény alapján szerez mandátumot, akkor ilyet egyszerűen nem mondhat. A jognak a való élettől, a realitásoktól teljesen elszakadó értelmezése ugyanis nem lehetséges, ez ugyanis már a közjogi fantasy, delírium területére esik. Arról nem beszélve, állítja Karsai, hogy könnyen lehet, egyszerűen nem fognak nekik engedelmeskedni az alárendelt szervek, mert azt mondják, hogy ők a törvényességre, a hatályos jogra esküdtek fel, ezért nem hajtják végre az utasításokat.
Forradalmat senki nem akarhat
Persze egy esetben elképzelhető, hogy a hatályos joggal szembe mennek az ország vezetői, fogalmaz az ügyvéd, ezt a helyzetet úgy hívják, hogy forradalom. Ehhez persze kell néhány millió ember, akik fellázadnak, elfogják a Fidesz vezérkarát, a közjogi méltóságokat, a gazdaság főszereplőit és beviszik a Gyorskocsi utcába. Ezt a forgatókönyvet azonban egyetlen épeszű ember sem kívánhatja Magyarországon, érvel a szakértő.
Akkor is forradalmi helyzet alakulhatna ki, ha a jelenlegi hatalom ellenzékbe kerül, és az összes rendelkezésére álló eszközzel – hiszen a közjogi méltóságok döntő többségét a jelenlegi parlamenti többség nevezte ki az ellenzék megkérdezése, nagy pénzügyi, gazdasági erő áll a Fidesz rendelkezésére – obstruálni fogja az új kormány működését, sőt, akár meg is tudja bénítani az országot, megszüntetve a jogállamot. Éppen ezért ezt is el kellene kerülni – véli Karsai.
Arra a felvetésre, hogy a kormányoldal egyes politikusai, szakértői szerint nem is lehet definiálni, hogy valójában mit jelent a jogállam, hiszen nincsenek pontosan körülhatárolt ismérvei, Karsai egy amerikai bírót idézett. Potter Stewart azt mondta,
Így a jogállamiság fogalma és jellemzői is pontosan ismertek, hiányát is jól lehet érzékelni, bár kétségtelen, vannak határhelyzetek, amikor nehéz eldönteni, hogy az adott szituáció még belefér vagy sem a jogállam keretébe.
Megkérdeztük az ügyvédet arról is, mennyire ért egyet több miniszterelnök-jelölt azon véleményével, hogy már csupán azért is lehet egyszerű többséggel hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni az Alaptörvényt, mert szerintük a jelenlegi kormány, illetve a parlamenti többség a kizárólagos hatalomra tör, amit pedig maga az Alaptörvény is tilt. A „C” cikk második bekezdése ugyanis azt mondja, „senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”.
Nem lehet még durvábban megsérteni az alkotmányosság eszméjét
Az alkotmányjogász azt válaszolta, való igaz, hogy a „NER a demokratikus jogállamisággal összeegyeztethetlen hatalomkoncentrációt” valósít meg folyamatosan. Az alkotmányosság eszméjével ellentétes helyzetnek a megoldása azonban szerinte nem lehet az, hogy még durvábban megsértik az alkotmányosság eszméjét. A Fidesz jogalkotását lehet bírálni – jelentette ki –, ám
Kétharmados többséggel erre persze nem is volt szüksége. „Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a kétharmados törvények egy része tartalmilag viszont elfogadhatatlan, valóban antidemokratikus, jogállamisággal ellentétes elemeket tartalmaz, de mindig a formális legalitás talaján maradva” – magyarázza.
Karsai úgy látja, ha a NER-t az Alaptörvény elfogadásától, 2011. április 18-tól számítjuk, akkor az már több mint tízéves múltra tekint vissza, ennyi idő alatt pedig realitássá vált, az emberek együtt élnek vele, jelentős részük elfogadja (persze sokan mereven elutasítják), ezért „illegitimnek” tartani nem lehet – súlyos legitimációs deficittel küzdőnek viszont igen.
A nemzetgyűlés emlegetése is csak lózung
S nem lehet nemzetgyűlést sem létrehozni? – kérdeztük, hiszen ez is elhangzott már nem egyszer az ellenzéki politikusok szájából. Ez is csak lózung – válaszolja a szakértő –, ilyen lehetőséget nem ismer a magyar jog, nem teheti meg az országgyűlés például az első ülésén, hogy közfelkiáltással alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul. De nem tiltja semmi – vetjük fel. Karsai erre azt feleli, az államszervezeti szabályokat – tehát azt, hogy kinek, mire van hatásköre – szűken kell értelmezni. Közjogi szerv a közjogi jogosítványok gyakorlásánál nem azt teheti meg, ami nem tilos, hanem azt, amire fel van hatalmazva.
Azzal is szoktak érvelni az ellenzéki politikusok, főleg Dobrev Klára, hogy az egyszerű többséggel elfogadható költségvetéssel meg lehet rendszabályozni az új hatalommal szembenálló testületeket, például az Alkotmánybíróságot, az ügyészséget, az ÁSZ-t úgy, hogy nem kapnak egy fillért sem a működésükre. Erről hogyan vélekedik? – kérdeztük.
egy jogállamban azonban, mint ahogy volt már erről szó, a tartalmi alkotmányellenességet kiküszöböli a köztársasági elnök, illetve a képviselők egynegyede vagy az érintett szervek is az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak normakontrollért, a taláros testületnek joga van ezeket a jogszabályokat hatályon kívül helyezni. Ebben a konkrét esetben azonban az Alkotmánybíróság hatásköre szűkebb, ugyanis maga a NER módosította úgy az Alaptörvény vonatkozó szakaszait, hogy a költségvetési törvényt gyakorlatilag nem vizsgálhatja az Ab, csak nagyon szűk körben, például az emberi méltóság sérelmére hivatkozva (mely hatáskör-csorbítás alkotmányosan nagyon aggályos). És ugyan kinek az emberi méltóságát sérti a nulla forinttal gazdálkodó ügyészség például? Ilyenkor viszont felvethető, hogy okkal mondaná a Költségvetési Tanács, hogy na ehhez a költségvetéshez nem adom a hozzájárulásomat…
2022 őszén is Polt Péter lesz a legfőbb ügyész
Azt is fel szokott vetődni, hogy azért illegitim a jelenlegi Alaptörvény, mert még az MSZP-SZDSZ-kormány alatt született egy alkotmánymódosítás, miszerint alkotmányozni csak négyötödös többséggel lehet – vetjük fel. Ez tény, válaszolta Karsai Dániel, de azt semmi nem tiltotta, hogy ezt a szabályt kétharmaddal ne lehetne hatályon kívül helyezni. Pontosan ez is történt, ami ugyan elegáns nem, de mindenképp jogszerű volt – állítja.
Ugyanígy elképzelhetetlennek tatja az alkotmányjogász, hogy az ellenzék a kisebb arányú győzelmét követően meg tudna szabadulni a Fidesz által kinevezett közjogi méltóságoktól. A visszahívásuk, megfosztásuk a hivataluktól ugyanis csak kivételesen, nagyon szűk körben lehetséges az Alaptörvény és a szakági jogszabályok szerint.
Ha valaki, legyen az egy magas rangú politikus vagy akár testület például arra utasítaná a rendőrséget, hogy a büntetőeljárás szabályait megkerülve vegyék őrizetbe a legfőbb ügyészt – mint ahogy ezt néhány ellenzéki politikus vizionálja -, ezt a hatóságok nem fogják megtenni, mert ezzel ők sértenék meg a törvényeket” – jelenti ki Karsai, ezért nagyon valószínűnek tartja, hogy 2022 őszén is Polt Péternek fogják hívni a legfőbb ügyészt.
Aktuális volt új alkotmányt csinálni
Arra a kérdésre, hogy párhuzamos ügyészi szervezetet ki lehet-e építeni, Karsai Dániel azt mondja, elvileg igen, annak ellenére is, hogy az Alaptörvény szerint közvádlóként az ügyészség az állam büntetőhatalmának kizárólagos érvényesítője. De itt is olyan jogtechnikai megoldást kell találni, amelyek nem ütköznek a tételes jogi szabályokkal. S bár lehet bírálni az Alaptörvény megalkotásának a módját, az abban meghatározott közjogi berendezkedést, egy új alkotmány megalkotása aktuális volt az alkotmányjogász szerint, hiszen a megszületésekor már több mint húsz év telt el a rendszerváltás óta, ez idő pedig alatt alaposan megváltozott a világ.
Ugyanakkor ezt a lehetőséget a Fidesz elmulasztotta, valódi új alkotmányt nem alkotott, hiszen az Alaptörvény tartalmában nagyrészt azonos a régi és sokak által gyűlölt Alkotmánnyal – jelenti ki az ügyvéd. A másik ok, ami miatt nem tekinthető valódi alkotmányozásnak az Alaptörvény elfogadása, hogy sajnálatosan az Alaptörvény sem tölti be – hasonlóan az Alkotmányhoz – valódi társadalmi szerződés funkcióját, ugyanis a társadalom egy jelentős része mereven elutasítja.
De az ellenzék mindenképpen új alkotmányt szeretne, hogyan lehetne ezt jogszerűen, az ország érdekeit szem előtt tartva megtennie? – kérdeztük. Amennyiben ők kerülnének hatalomra, és szeretnének alkotmányozni, ezt csak a társadalom valóban valamennyi rétegét bevonva lehet megtenni – mondja Karsai Dániel. S azt is alaposan át kell gondolnia, hogy mit tartalmazzon ez az új alkotmány. Olyan új kihívások érik az országot – elég csak a klímaváltozásra, a globalizáció térnyerésére, a világgazdaság átrendeződésére, az információs hatalom növekedésére utalni –, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni a megalkotása során.
Népszavazással kell megerősíteni
Ezek mind olyan súlyú kérdések (és nagyon sok hasonlót fel lehet vetni), hogy csak évek hosszú munkájával lehet megfelelő szakmai színvonalon kidolgozni – és társadalmi támogatást elnyerni hozzá – állítja az ügyvéd. Az a legfontosabb, hogy olyan alkotmányt, valódi társadalmi szerződést kell megalkotni, amelyet a társadalom jelentős többsége magáénak érez, amelyet a különböző világnézetű emberek, a vallásosak és nem vallásosak is el tudnak fogadni. S ezt úgy lehet elérni, hogy a legalább kétharmados többséggel elfogadott alkotmányt népszavazással erősítik meg. Mert az sem lenne jó, ha netán az ellenzék kétharmadot érne el a választás során és ripsz-ropsz olyan alkotmányt hozna létre, amelyet már a megszületésének napján hevesen bírálna a társadalom jelentős része.
Karsai Dániel azzal zárja a beszélgetést, hogy
„Azt hiszik, ha 2022 áprilisában megnyerik a választásokat, akkor már úgy mehetnek el nyaralni, mintha a NER sohasem lett volna. Ez illuzórikus és nem is helyes célkitűzés, fogalmaz, hiszen ilyen gyorsan egyszerűen kivitelezhetetlen – a NER kiépítése is évekbe telt és alakítása jelenleg is tart. Akkor hogyan lehetne pár hónap alatt elbontani? A reform kapcsán továbbá arra is figyelemmel kell lenni, hogy a Fideszre is biztosan nagyon sokan szavaznak, és nem lehet az ő akaratukat figyelmen kívül hagyni, ha valódi megbékélést akarunk” – magyarázza.
(mandiner.hu)
Add tovább!
1 Comments