Gazdaságtörténeti siker nyolc év alatt, tizenkét lépésben

Fogaskerék módjára illeszkedő fordulatok · Magyarország helye az élvonalban van

Tizenkét gazdaságtörténeti léptékű fordulatot hajtott végre 2010 óta Magyarország. Úgy is mondhatnánk: tizenkét lépés kellett ahhoz, hogy visszatérhessünk a pálya széléről, és ismét játékba álljunk. A tartós felzárkózást meghatározó tizenharmadik, azaz a versenyképesség terén szükséges fordulat is elindult már, de e területen még sok tennivaló áll előttünk. Az eddigi változások mögött alaposan átgondolt, nagy léptékű reformok állnak. Magyarország jól használta és alkalmazta a gazdaságpolitikák hagyományos és nem hagyományos eszköztárát. Olyan változásokat indítottunk útnak, amelyek fogaskerék módjára illeszkedtek egymáshoz. Ha az egyik keréknél fordulat történt, az megmozdította a többi kereket is, és máshol újabb fordulatot eredményezett. Lényegében ez a megújított gazdaságpolitika Magyarország sikerének a titka.

Stabilizáció és növekedés

Ma már Magyarországon és a globális térben is evidencia, hogy gazdaságtörténeti léptékű fordulatot strukturális reformok nélkül nem lehet végrehajtani. Hazánkban 2010 óta teljes mértékben érvényesül ez a logika. A 2010 óta tartó és jövőre végződő két választási ciklus egészét tekintve már most kimondhatjuk: a reformoknak köszönhető, hogy ez a nyolc esztendő sikeres lesz. Sikeres volt a válságmenedzselés, és sikeresen tértünk vissza a gazdasági felzárkózás ösvényére is. A 2000-es évek gazdaságpolitikai hibáinak következtében a térség éllovasából a pénzügyi válság idejére sereghajtóvá vált az ország, de 2010 óta sikerült visszakapaszkodnunk a középmezőnybe. Ehhez egyes területeken kimagasló eredmények voltak szükségesek. Például a foglalkoztatás, a külső egyensúly és az államháztartás területén a Magyarország által felmutatott javulás a legjobb három közé tartozik Európában.

A csaknem nyolc év reformjainak egyik legfontosabb jellemzője az, hogy nem pusztán különálló intézkedésekről volt szó, hanem tudatos gazdaságpolitikai irányvonal alapján, intenzíven végrehajtott lépéssorozatról. A legfontosabb strukturális reformok már a 2010 utáni ciklus első két-három évében megtörténtek. Rendkívül ritka az a reformprogram, amelyik egyszerre alkalmas a gazdaság stabilizációjára és a növekedési fordulat megindítására. A magyar reformok képesek voltak erre, mert logikus sorrendben épültek fel. Először a költségvetési fordulat ment végbe, erre épült a monetáris politikai fordulat, majd ezekkel párhuzamosan a versenyképességi fordulat is elindult.

A tizenkét nagy fordulat közül elsőként az adóreform indult meg azzal a céllal, hogy egyszerre javítsa a költségvetés egyensúlyát és növelje a foglalkoztatást, ezzel pedig serkentse a gazdasági növekedést. Míg a hagyományos közgazdasági elmélet szerint ez nem lehetséges, Magyarországon mégis sikerült, mert az adóreform (és a Széll Kálmán-tervek strukturális reformjai) a foglalkoztatás növelését állították a középpontba. Az adózás terén a 2010–2013 között végrehajtott rendszerszintű változások nélkül egyetlen más fordulat sem következett volna be. Magyarország tudatos átrendeződést, reformsorozatot hajtott végre a munkát terhelő adóktól a fogyasztási-forgalmi adók irányába, miközben élt a közös teherviselés, tehermegosztás eszközével is, bevonva a jelentős jövedelemtermelő képességgel rendelkező ágazatokat az adórendszer reformjának finanszírozásába. A jelenlegi adórendszer természetesen nem tekinthető véglegesnek. Ha a költségvetési mozgástér megengedi, akkor tovább kell ösztönözni a munkakínálatot például egy számjegyű, a családok támogatását továbbra is célul kitűző személyijövedelemadó-rendszerrel. Ugyanakkor ami a magyar adórendszer átalakítása során eddig történt, az egyértelműen sikeresnek nevezhető.

Az adórendszeren belül a legnagyobb reform a személyi jövedelemadó rendszerét érintette, amely így önmagában is fordulatnak tekinthető. Ezzel kapcsolatban be kell vallanom elfogultságomat, mert kezdettől fogva pártoltam az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, különösen a családokat támogató elemekkel együtt kiegészítve azt, mert ez munkavállalásra, magasabb teljesítményre, illetve tanulásra ösztönöz. A változások következtében motivációs fordulatot is sikerült elindítani, végrehajtani a magyar gazdaságban. Ismét megéri dolgozni, munkát vállalni, legálisan jövedelmet szerezni. Én ezt tartom az egyik legfontosabb átalakulásnak.

A munkavállalást és foglalkoztatást támogató adóreformok döntő szerepet játszottak az egyik legnagyobb eredményben, a munkaerőpiaci fordulatban. Elképesztő, amit Magyarország e téren elért. Az egész EU-ban hazánkban nőtt a második legnagyobb mértékben a foglalkoztatási ráta 2010 óta. Míg 2010-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási arány az Európai Unió tagországai között, addig mára utolértük a közösség átlagát, a munkanélküliségi ráta tekintetében pedig a legjobb öt ország között vagyunk. Önmagában már ez a jelenség is jól szemlélteti, hogy – a korábbi időszakok tapasztalataival szemben – Magyarország megszorítások nélkül is képes volt a gazdasági stabilizáció és a növekedési fordulat elérésére. Kivétel nélkül minden olyan ország, amelyik megszorításokkal próbálta kezelni a 2007–2009-es globális pénzügyi válságot és annak utóhatásait, zuhanó foglalkoztatási és romló munkanélküliségi adatokkal szembesült. A megszorítások ugyanis elsősorban a munkaerőpiacon szedik az áldozataikat. Ezzel szemben hazánkban 2010 óta mintegy 700 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, azaz Magyarország a saját útját követve páratlan munkaerőpiaci fordulatot hajtott végre.

Negyedikként – az adórendszer átalakításával, a strukturális reformintézkedésekkel és a felelős költségvetési gazdálkodással – véghezvittük az államháztartási fordulatot is. Magyarország volt az egyetlen tagország, amely az Európai Unióba való belépésétől kezdő­dően, 2004-től folyamatosan az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt állt a költségvetés magas hiánya miatt. A költségvetési fordulat révén a hiány megszorítások nélkül csökkent, a költségvetés fenntarthatóvá vált, és ezt elismerve az EU 2013-ban megszüntette az eljárást hazánkkal szemben. 2013 óta is folyamatosan a GDP 3 százaléka alatti, majd 2 százalék körüli hiányszintet tart fenn Magyarország. Ez egyben azt is jelenti, hogy a válság előtti szinthez képest Magyarországon javult a legnagyobb mértékben a költségvetés egyensúlya az Euró­pai Unió tagországai között.

CSÖKKENŐ ADÓSSÁGRÁTA

Az államháztartás helyzetének rendezéséből világosan következik, hogy – ötödik fordulatként – a magyar államadósság mértéke és az adósság devizaaránya is tartós csökkenő pályájára állt. A magyar állam finanszírozását a piaci befektetők annyira kockázatosnak látták 2008-ban, hogy hazánk az elsők között volt kénytelen hitelért fordulni az IMF-hez és az Euró­pai Bizottsághoz. 2011 óta azonban az adósságráta folyamatosan csökken, ami egyedül­álló az Európai Unióban, és a javulás mértékét tekintve is az első ötben vagyunk. A befektetők szemében így kivívott hitelességet mutatja, hogy 2010 óta a magyar állam teljes egészében képes a piacról finanszírozni magát, és a jegybanki Önfinanszírozási programnak is köszönhetően egyre nagyobb részben belföldi forintforrások jelentik a finanszírozás alapját. Ennek következtében nagymértékben csökkent az államadósság devizaaránya és a külföldi befektetők által birtokolt államadósság aránya, hozzájárulva ahhoz, hogy a teljes nemzetgazdaság nettó külső adóssága a második legnagyobb mértékben csökkenjen az EU-n belül.

Ezekre az eredményekre építhettük rá 2013 márciusától a monetáris fordulatot, ami lehetővé tette – az infláció alakulását mindvégig elsődlegesen szem előtt tartva – az alapkamat historikus mélypontra csökkentését. A kamatcsökkentés döntő szerepet játszott abban, hogy a bankközi és állampapírpiaci hozamok is jelentősen és folyamatosan mérséklődtek, aminek következtében idén 600 milliárd forinttal kisebb kamatkiadással számolhat a magyar államháztartás a monetáris fordulat kezdetéhez képest, az azóta eltelt időszakban pedig összesen 1600 milliárd forinttal. A Magyar Nemzeti Bank mandátumával összhangban nemcsak az árstabilitás elérését támogatta lehetséges eszközeivel, hanem a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés ösztönzését is. A jegybanki intézkedések a kamatmegtakarítás és a gazdaságélénkítés révén a költségvetési fordulat fenntartását is támogatták, lehetővé téve az adócsökkentések fenntartását és mozgásteret nyújtva egyes versenyképesség-javító intézkedésekhez is.

A hitelkiszáradás elkerülése

A tizenkét gazdaságtörténeti léptékű változtatás közül a nyolcadik, a hitelezési fordulat elé­rése volt az egyik legnehezebb. Amikor 2013-ban a jegybank elnökeként először találkoztam az Európai Központi Bank elnökével, azzal fogadott: „tudjuk, hogy Magyarországon lényegé­ben leállt a hitelezés”. Ezzel mi is szembesültünk, de annak nem voltunk tudatában, hogy ezt Frankfurtban is ilyen árgus szemekkel figyelik. A szakmában úgynevezett hitelkiszáradásnak nevezett állapot a legalattomosabb jelenségek közé tartozik. Ilyenkor még a kedvező kilátásokkal, nagy potenciállal rendelkező vállalatok sem jutnak hitelhez, kivéve talán néhány kiemelkedően nagy céget. Az eredmény Magyarországon: több százezer kis és közepes méretű vállalat forrás nélkül maradt, a vállalati hitelállomány évente öt százalékkal csökkent. Ha ezen a helyzeten nem változtattunk volna, akkor nem tudtuk volna fenntartani a gazdaságpolitika más területein végrehajtott fordulatokat.

A hitelkiszáradás elkerülése érdekében vezettük be 2013-ban a növekedési hitelprogramot, aminek köszönhetően csaknem 40 ezer mikro-, kis- és középvállalat (kkv) jutott összesen 2800 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez. A növekedési hitelprogram betöltötte a feladatát, sikerült beindítania a hitelezést, így most már azzal számolhatunk, hogy piaci alapon is évente 5-10 százalék közötti ütemben nő a kkv-k hitelállománya. A magyar gazdaság felzárkózásának egyik legfontosabb feltétele ez, mert beruházás és hitelezés nélkül nincs gazdasági fejlődés, ezért is jelentős ez a fejlemény.

A kilencedik fordulat akkor következett be, amikor – a Magyar Nemzeti Bank segítségével – sikerült forintra váltani a lakossági deviza­hiteleket, amelyek az egyik legnagyobb gazdasági és társadalmi veszélyforrást jelentették. Ezt a jéghegyet az egyoldalú kamatemelések elszámolásával egybekötött intézkedéscsomaggal sikerült elolvasztani, aminek eredményeképpen mintegy 1000 milliárd forinttal csökkent a háztartások adóssága és 25 százalékkal a havi törlesztőrészlete. A kormány, a Magyar Bankszövetség és a jegybank egyetértett abban, hogy előre kell hozni a forintosítást és a lehető legkorábban végre kell hajtani. Értékes döntés volt ez, amit két hónappal később – a svájci jegybank váratlan lépése nyomán – a frank árfolyamának kiugró erősödése is igazolt.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank úgy hajtotta végre a monetáris politikai fordulatot, hogy közben szűkítette a saját mérlegét. A világ jelentősebb jegybankjai az elmúlt években általában csak saját mérlegük felduzzasztásának árán tudták megállítani a pénzügyi válságot. Nálunk ez éppen ellenkezőképp történt, és ez a tizedik gazdaságtörténeti jelentőségű esemény.

Minden eddig említett reform szerepet játszott az egyik legfontosabb és rendkívül értékes siker, a növekedési fordulat kivívásában, ami a tizenegyedik a sorban. A 2010-es kormányváltás után gyorsan és egyértelműen kiderült, hogy a válságot képesek vagyunk mened­zselni. Ez természetesen más országokban is sikerült (bár talán kedvezőbb kiinduló helyzetből), azonban csak jelentős növekedési áldozat révén. Mi ezt nem engedhettük meg magunknak. A gazdasági stabilizáció mellett a gazdasági növekedést is be kellett indítani. A 2011. évi növekedést 2012-ben még több forrásból származóan átmeneti csökkenés kö­vette, de 2013-tól dinamikusan növekszik a magyar gazdaság, 2013–2016 között átlagosan 3 százalékkal, 2017–2020 között pedig várhatóan ennél is nagyobb ütemben.

A gazdasági növekedés fenntartása elengedhetetlen a tizenkettedik, a felzárkózási fordulathoz. 2013 óta a magyar gazdaság növeke­dési üteme meghaladja az Európai Unió átlagát, de ez a lépték még nem elegendő ahhoz, hogy be­látható időn belül felzárkózzunk az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. Az eddig végrehajtott fordulatok és az eredmények – a tizenkét lépés – fenntarthatóságának kulcsa az, hogy a tizenharmadik, a versenyképességi fordulat is sikeresen végbemenjen Magyarországon. E folyamatnak még az elején tartunk, de számos lépést már megtettünk. Ezért ne hallgassunk azokra a szirénhangokra, amelyek azt mondják, hogy a versenyképességünk romlott. Akik ezt állítják, évente erősen ingadozó, gyakran szubjektív felméréseken alapuló forrásokra hivatkoznak. A zömében objektív mutatókat használó versenyképességi rangsorok alapján Magyarország jellemzően jobban teljesít, de ez nem elég. A versenyképesség javulásában is a legjobbak közé kell tartoznunk ahhoz, hogy a tervezett sikeres gazdasági felzárkózást megvalósítsuk.

A Magyar Nemzeti Bank nemrég első alkalommal adta ki saját versenyképességi jelentését. Nem minden országban készül ilyen: az u­niós tagok kevesebb mint a fele bocsát ki hasonló dokumentumot. A jegybank elemzése több mint 90 százalékban a tényeken alapszik. Szerepel benne minden, ami megítélésünk szerint – a magyar tényadatok alapján – a versenyképesség méréséhez hozzátartozik. Ez kapcsolódik abba a versenyképességi munkába, amelyben Magyarország miniszterelnökének felkéré­sére a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt években is intenzíven dolgozott, és amelynek terméke a jegybank versenyképességi javasla­tait is tartalmazó, Versenyképesség és növekedés című kötet.

Ha Magyarország képes lesz a tizenkét gazdaságtörténeti léptékű fordulat mellett véghezvinni – folyamatosan, lépésről lépésre – a szükséges versenyképességi reformokat, akkor egyre több területen az élvonalba kerülünk.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöke
(Matolcsy György, magyaridok.hu)