in ,

Trianon 100 – Trianon-emlékművet avattak Budapesten, a XVIII. kerületben

Trianon-emlékművet avattak a főváros XVIII. kerületében, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán szerdán.

Budapest, 2020. június 3. A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmû a pestszentlõrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán a felavatás napján, 2020. június 3-án. MTI/Kovács Tamás

A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, Legfelső Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel.

Bajkai István beszédében úgy fogalmazott: nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma. Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve a politikus azt mondta: az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett.

Azóta is milliók viselik annak a terheit, a bánatát, hogy egykori középhatalom (…) abban a formában megszűnt létezni

– tette hozzá Bajkai István, azt is hangsúlyozva, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig „majdhogynem Magyarországot tették felelőssé” a háború kitöréséért.

Bajkai arról is beszélt, hogy a vannak, akik degradálni akarják a diktátum modern kori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd a nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni. Ezzel szemben a polgári kormányzás mindent megtett a magyar összetartozás érdekében, annak legjelentősebb megnyilvánulásának a kettős állampolgárság elfogadását nevezte és példaként említette a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását.

Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük – hangoztatta a kormánypárti politikus, majd kijelentette:

soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság.

Hozzátette: meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.

Lomnici Zoltán a többi között kiemelte, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt. A jogtalanság napjainkban, az Európai Unióhoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni. Trianon után 430 ezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb-horvát-szlovén államra.

Az emlékmű felállításának kezdeményezőjét, az ősei révén Erdélyhez kötődő Orosz Csabát is méltatva Lomnici felelevenítette, hogy Trianon után Pestszentlőrinc és Pestszentimre hatezer magyar menekültet fogadott be. A városrész utcanevei is az elszakított területek városait – Nagyszeben, Brassó, Olt és Abrudbánya – jelölik.

Lomnici Zoltán egyúttal a trianoni tragédiára adható válasznak azt nevezte, hogy mindenben segítjük azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz.

Az emlékművet Nemes Csaba református lelkész áldotta meg, a Szent István 2025 testület koszorújának elhelyezése után a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

(Ányos Miklós, 888.hu)

 

 

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Donald Trump koszorút helyezett el a Szent II. János Pál pápáról elnevezett washingtoni katolikus szentélyben

Pilhál: Trianoni diktátum: június 4-én este a világ minden magyarja gyújtsa meg az Összetartozás Tüzét!