in , ,

Hivatalos: Budapest Londont és Párizst is megelőzte

Budapest, Budapest, te csodás, te vagy a régió legélhetőbb városa!

Budapest nemcsak a kelet-európai térség legélhetőbb városa egy brit kutatóintézet legújabb felmérése szerint, hanem nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyen szerepel, s olyan metropoliszokat utasít maga mögé, mint London, Párizs, Róma vagy New York. A 140 ország vizsgálatával készült felmérésben Budapest egyre jobb helyezést ért el az elmúlt tíz év során. Idén – ahogy tavaly is – Bécset választották a legélhetőbb városnak, Európából még Koppenhága szerepel a top 10-ben.

Budapest a kelet-európai régió legélhetőbb városa a The Economist Intelligence Unit legfrissebb felmérése szerint. A stabilitást, a kultúrát és a környezetet, az oktatást, az egészségügyet, valamint az infrastruktúrát osztályozó tanulmány azt mutatja, hogy a magyar főváros messze megelőz olyan régiós központokat is, mint Prága, Athén, Isztambul vagy éppen Moszkva. A maximális száz pontból 90 felettire értékelte a brit kutatóintézet a magyar metropoliszt, amely így jóval a térségünk hetven-egynéhány pontos átlaga felett teljesített az említett szempontok alapján. Budapestet a térségben a cseh főváros követi több mint öt ponttal lemaradva, és Prága, valamint Moszkva élhetősége között is nagyjából ennyi a különbség. Budapest azonban nemcsak a régiónkban, hanem világviszonylatban is rendkívül jó helyezést kapott, hiszen olyan nyugati nagyvárosokat utasított maga mögé, mint London, Párizs, Róma vagy New York.

A The Economist Intelligence Unit évente készített felmérése Budapest élhetőségének folyamatos javulását rögzítette a magunk mögött hagyott évtizedben. Míg 2008-ban 54. volt a magyar főváros a világszerte 140 települést vizsgáló listán, 2014-re már az 50., egy esztendővel később pedig már a 45. helyet érdemelte ki. Ehhez képest is jelentős javulást hozott a következő időszak, hiszen 2017-ben a 36. helyre ugrott a listán Budapest, amelyet tavaly már a világ 34. legélhetőbb városaként tartottak számon. Ez az ugrásszerű előrelépés egybeesett a 2015-ös migrációs válság magyarországi kezelésével, aminek része volt a déli határzár kiépítése, amely a jogi határzárral kiegészülve gyakorlatilag nullára csökkentette annak lehetőségét, hogy például szélsőséges iszlamista nézeteket valló aktivisták vagy terroristák lépjenek az ország területére.

Bár a magyar főváros már tíz évvel ezelőtt is a térség legélhetőbb városának számított, akkoriban még megelőzte Budapestet számos olyan nagyváros, amelyeket mára maga mögé utasított. Így 11 éve Los Angelest, Manchestert, Milánót, Hongkongot, Madridot is élhetőbbnek tartották Budapestnél, ám mára megfordult a helyzet. Emellett csökkent a különbség fővárosunk és a legrangosabb helyezéseket elért nagyvárosok között, így például míg Barcelona 2008-ban még 23 hellyel állt a fővárosunk előtt a listán, tavalyra már mindössze négyre apadt a különbség.

A köztudatban a jóléttel és a magas életszínvonallal azonosított nyugat-európai és észak-amerikai metropoliszok élhetőségének romlását részben az emelkedő bűnözési rátával magyarázták a tanulmányban. Mint ismert, kontinensünk nyugati felén számos nagyvárosban okoznak problémát a migránsok által elkövetett bűncselekmények, például Brüsszelben, Londonban és Párizsban gettószerű negyedek, úgynevezett no-go zónák alakultak ki, ahol a hatóságok gyakorlatilag nem tudják biztosítani az oda belépők biztonságát. Számos híradás és beszámoló olvasható a svéd- és németországi települések lakóit rettegésben tartó, bevándorló hátterű bűnözői csoportokról is.

A nyugati nagyvárosok élhetőségét hasonlóképpen erodálhatja a lepusztulóban lévő infrastruktúra – utóbbi például Londonban és New Yorkban is problémát jelent –, de a felmérésben a stabilitás gyengülését is említették, amelyek újabban a nyugati nagyvárosokban jelentkeznek például az olyan hosszan elnyúló zavargások miatt, mint Párizsban a sárga mellényesek erőszakba fajuló tüntetéssorozata. Diplomáciai konfliktusok is vezethetnek egy városban tapasztalható életminőség romlásához, erre példaként az USA és az Irán közti konfliktusokat említették, amelynek eredményeként Teherán lakóinak élete vált kényelmetlenebbé.

A klímaváltozás is jelentősen ronthatja egy város élhetőségét, ám a szélsőséges időjárási jelenségek és aszályok főleg a harmadik világban – elsősorban a Közel-Kelet, Észak-Afrika és India nagyvárosaiban – okozzák az életminőség romlását, az ausztráliai Sydney-hez és Melbourne-höz hasonló gazdag metropoliszok egyelőre megbirkóznak ezzel a problémával.

A tíz legélhetőbb várost kivétel nélkül jóléti államok adják, és Bécs ismét elvitte a pálmát ebben a versenyben közel maximális, 99,1 pontjával. Ugyanakkor az osztrák fővároson kívül mindössze egyetlen európai nagyváros, Koppenhága és két japán metropolisz – Tokió és Oszaka – mellett három kanadai – Toronto, Vancouver és Calgary –, valamint három ausztrál nagyváros – Sydney, Melbourne és Adelaide – fért be a top 10-be. Utóbbi város zárta a tízes listát, 96,6 ponttal. Figyelemre méltó, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy településsel sem képviselteti magát a legélhetőbb városok listáján. A legkevésbé élhető városok pedig a harmadik világ országaiban találhatók, s egyebek mellett Pakisztán, Banglades és Venezuela fővárosai – Karacsi, Dakka és Caracas –, valamint Nigéria legnagyobb városa, Lagosz kerültek a lista aljára. A legkevésbé élhető ország a háború sújtotta Szíria fővárosa, Damaszkusz lett, mindössze 30,7-es összpontszámmal. A tanulmányban a 80 pontot említették egy olyan kritikus határvonalként, amely felett egy város élhetősége minden szempontból kielégítő, s ennek a kritériumnak az USA egyébként top 10-ben nem szereplő városai is megfeleltek.

A felméréshez fűzött ismertetőben arra is kitértek, hogy a vizsgált országok zömében javult a helyzet a stabilitás szempontjából, a terrorfenyegetettség például csökkent azokban az országokban – Líbiában és Indonéziában –, ahol néhány éve még jelentősebb kockázatnak számított, ugyanakkor például a Srí Lankán és az Új-Zélandon történt merényletek ennek a tendenciának a bizonytalanságát mutatják a tanulmány szerint. A környezet pusztulása várhatóan egyre több városban fog gondot okozni a jövőben.

A legnagyobb javulást elkönyvelő városok között egyebek mellett a vietnami Hanoit, Kijevet, valamint Belgrádot említették. Az ukrán fővárosban az idén tartott parlamenti választásokat jelölték meg az előrelépés okaként, Szerbia fővárosában pedig elsősorban az infrastruktúra-beruházásoknak köszönhetően javultak a mutatók több mint öt százalékpontnyival, s mára Belgrád a világ 77. legélhetőbb városa lett.

További érdekesség, hogy Budapest olyan prosperáló városokat is utcahosszal előz meg, mint a turistaparadicsomként ismert Dubai, a szintén a Perzsa-öbölben található Abu-Dzabi vagy az izraeli Tel-Aviv. Buenos Aires lemaradása is jelentősnek mondható, hat pont Budapesthez képest az élhetőség szempontjából, Mexikóváros és Isztambul esetében pedig 30 százalékpontos különbségről beszélhetünk a fővárosunk javára. Peking a 75 pontot sem éri el a listán, ahogyan Sanghaj sem, Kairó – Egyiptom fővárosa – értékelése pedig 50 körül mozog.

Na és a legjobb úti cél?

Budapest lett az első helyezett a European Best Destinations idei szavazásán, amelyet 2019. január 15-től február 5-én délig tartottak. A magyar főváros 62 128 szavazatot kapott, és ezzel Európa legjobb úti célja lett, megelőzve ezzel például Párizst, Athént, Londont vagy Firenzét. A díj elnyeréséről szóló értesítésből kiderült, hogy a Budapestre voksolók szavazatainak 77 százaléka Magyarországon kívüli országból származik, főként az Egyesült Királyságból, az USA-ból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából és Olaszországból. Budapest 2018-ban debütált a versenyen, akkor rögtön a 8. helyet szerezte meg, Lisszabont, Párizst, Amszterdamot, Prágát, Bécset, Barcelonát és Londont is megelőzve; tavaly Wroclaw lett az első. Idén a magyar főváros egymaga több szavazatot szerzett, mint Párizs, Athén, London, Firenze és Genf.

(Kárpáti András, magyarnemzet.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Ezennel megkérjük a Gyurcsány házaspárt, hogy villájuk kerítését azonnal bontsák le!

Hoppá! 20 éves csúcson van a házasságkötések száma!