Bevallom úgy ahogy van, magasról teszek rá, hogy a francia válogatott nyerte a világbajnokságot. Nem érdekel. De, hogy ennek apropóján a szájkarete kellős közepébe került az Aranycsapat, az felháborító.
Ismerjük ezt a nem is tudom milyen beállítottságú hozzáállást. Amikor már végképp elfogytak az érvek, akkor
A) az aradi tizenhármak sem voltak magyarok;
B) aki nem ért velük egyet az náci.
Most némileg változott a helyzet, mert az Aranycsapat tagjairól kezdték el bizonygatni, hogy nem magyarok, de „B” pontot érvényben hagyták.
Sokan mondták el a véleményüket a francia válogatottról. Leírták, hogy van benne kameruni, kongói, vagy éppen algériai. Van. Pont nem érdekel, nem ez fáj a franciákkal kapcsolatban, hanem egy Trianon nevű hely, de ez most nem tartozik a tárgyhoz.
Nézzük először egy Ágoston László nevű énekes, művész, PR-szakember, kommunikátor Facebook bejegyzését.
Most ezt az egészet el lehetne intézni amúgy „Bayeresen”, vagyis egy „húzz a picsába” felkiáltással, de ez azért nem olyan egyszerű… Mert ugye a francia és a magyar történelem között párhuzamot vonni, nemhogy dőreség, hanem irgalmatlan nagy baromság. De most ne is azokat a játékosokat nézzük, akik szláv zászlót kaptak, hanem Puskás Ferencet, aki német trikolort kapott.
Puskás Ferenc Budapesten született Purczeld Ferenc néven. Édesapja ugyanígy volt ezzel, csak 1903-ban. Sváb. Nem kameruni. Sváb. Nemzetistég.
Csak egy mondat: a dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoportelnevezése.
Ami viszont a legundorítóbb ebben a gusztustalan, szemét posztban az a következő fél mondat:
a valószínűleg szláv származású.
Hát akkor legyen így, ahogy ez az Ágoston László kitalálta. Valószínűleg? Nem biztos, de azért nyom rájuk egy szláv zászlót. Mert ő valószínűleg egy idióta… Ez mondjuk abból a mondatból is kitűnik, amely szerint „az a magyar, aki annak érzi magát”.
Arról ne is beszéljünk, hogy az Aranycsapatot „migránsválogatottnak” nevezni – illetve „emelgetni”, ld. a képet – tényleg elképesztő…
(forrás: Kecskés István, ezatuti.blogstar.hu)
