in

1956 – Stefka István: “Öt osztálytársamat ölték meg a harcokban. Tudtuk, hogy ez szabadságharc volt.”

Az 1956-os forradalom évfordulója okán Stefka István két dokumentumfilmjét vetítik Budapest két fővárosi artmozijában, a Tabánban és a Kinocafeban, az egyik a “Nem vallott, eltemetve”, a másik pedig “Az üldözött Bethlen”. A PestiSrácok.hu lapigazgatója szerint ezek a filmek azért fontosak, mert az ‘56-os forradalmat még mindig nem dolgozta fel a filmipar, a játékfilmek legnagyobb része pedig véleménye szerint a reformkommunistákat sajnálja, miközben a szabadságharcot a diákok, munkások és értelmiségiek vívták.

Mindkét film hiánypótló lehet, hogy az emberek jobban belelássanak az 1956-os forradalom eseményeibe. Mi inspirálta ezeket a filmeket?

Az, hogy a magyar filmipar még nem dolgozta fel a pesti és a budai srácok harcát, éppen azoknak a harcát, akik a legtöbbet áldozták a hazáért: az életüket. Tulajdonképpen az 56-os forradalmat sem dolgozták fel még úgy, ahogy azt kellett volna. 

Néhány próbálkozás azért akadt különböző játékfilmekkel. 

Igen, valóban csináltak játékfilmeket, de nem tudtak még olyat csinálni, ami nem csak a reformkommunistákról szól, vagy őket sajnálja. Keveset beszélnek a tényleges harcokról, a harcosokról, a munkásokról, az értelmiségről, vagyis azokról, akikről valójában ez az egész szól. Az 1956-os forradalom egy igazi népfelkelés volt, melynek során a magyarok az elnyomás és a diktatúra ellen mentek harcba. Nem a reformkommunisták robbantották ki ezt a forradalmat, hanem a pesti egyetemisták és a munkások.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Erről sajnos még sokan máshogy vélekednek. 

1956-nak a megítélése választóvonal: vagyis forradalom volt, vagy ellenforradalom. A ma még élő reformkommunisták és azok leszármazottjai, a volt kádáristák, akik annak idején ellenforradalomnak nevezték az 1956-os eseményeket még a mai napig is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy lejárassák hazánk történetének egyik legtisztább forradalmát, és persze azokat is, akik részt vettek benne. A volt rendszer emberei még mindig azt terjesztik, hogy a hortysta tisztek és a börtöntöltelékek keltek fel, ami egyszerűen nem igaz. Olyan szinten nem voltak ott bűnözők, hogy amikor az utcán dobozok voltak, amelyekben a sebesült katonáknak gyűjtöttek adományokat, azokhoz senki nem nyúlt hozzá. Ez a lejáratás a kádárizmus egyik legnagyobb gazembersége volt, a másik pedig az, hogy a forradalom után emberek tízezreit szervezték be besúgónak. Aztán ott van Havas Szófia, Horn Gyula unokahúga, aki azt próbálja elhitetni a világgal, hogy a forradalom zsidóüldözés volt és nem is a szovjet csapatok ellen zajlott.

Hogyan lehet harcolni a lejáratás ellen?

Meg kell mutatni az embereknek az igazat. A “Nem vallott, eltemetve” című film például nem csak Dózsa Lászlóról szól, hanem a pesti srácokról általában, akik mindent elkövettek, hogy az ország felszabaduljon. Nem véletlen, hogy olyanok, mint Eörsi László és társai be szeretnék feketíteni a forradalmat, és lejáratni például Dózsa László nevét azzal, hogy azt mondják, nem is vett részt a harcokban. Nekik nem elég bizonyítékul az, hogy Dózsa a mai napig egy repesszel a fejében él és fél fülére megsüketült. Dózsa valódi forradalmár volt, ahogy a többi pesti srác is, akik életüket áldozták a szabadságért.

A Fehérballonos című filmből az is kiderül, hogy a Kossuth téri vérengzés is szándékos provokáció volt. 

A “Fehérballonos” szintén a forradalom lényegét mutatja be a Kossuth téri vérengzésen keresztül. Sokan megpróbálják azt is elhazudni, hogy ez szándékos provokáció volt, nem akarják beismerni, hogy már az előző nap lőállást építettek a Földművelésügyi Minisztériumnál és a Parlamentnél is előkészületek voltak. A helyzet az, hogy tulajdonképpen odacsalogattak tízezer embert, akiket sortűz alá vettek több oldalról az ÁVH emberei. Azt is el akarták hitetni, hogy “csak” száz ember halt meg, a filmben azonban Jobbágyi Gábor professzor elmondja, hogy leglább ezer áldozat volt. Rengeteg olyan fotó van, ami bejárta az egész világot: ezeken magyar katonák pózolnak tankokon a szovjet kiskatonákkal, akiket megpróbálnak meggyőzni, hogy álljanak a forradalom oldalára. Az idill persze csak néhány percig tartott, majd jött az aljas sortűz, melynek hatására a szovjet kiskatonák is összezavarodtak és összevissza kezdtek lőni. Magyarországon 64 sortűz volt, amelyek a kommunista diktatúra legbecstelenebb tettei. Érdemes arra is emlékezni, amikor 2006-ban Gyurcsány a békés tüntetők közé lövetett gumilövedékkel.

Stefka István portréfilmje Dózsa Lászlóról NEM VALLOTT, ELTEMETVE filmbemutató 2016.10.18. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Beszéljünk kicsit a személyes élményekről is. Hogyan emlékszik Stefka István 1956. október 23-ára?

Én ezt 13 éves gyerekként éltem meg, és soha nem fogom elfelejteni. Az édesapámmal álltunk sorban éppen kenyérért a XI. kerületi Bartók Béla úton, amikor ráébredtünk, hogy a harc kellős közepén vagyunk. Mikor meglett a kenyér átmentünk a hídon, mert a nagyszüleim a Corvin közhöz közel laktak. Akkor már hason csúszva kellett menni, mert golyózápor volt. Egy nagyon félelmetes világ bontakozott ki akkor előttem, láttam égő tankból kiugró szovjeteket és elesett fiatal gyerekeket. Majdnem én is elmentem a Kossuth térre, amikor az Astoriánál jöttek a teherautók, és gyűjtötték össze az embereket a Parlament felé menet. Mi nem fértünk fel akkor, de éppen ez volt a szerencsénk, mert aztán kiderült, hogy az egész provokáció volt. Öt osztálytársamat ölték meg a harcokban. Tudtuk, hogy ez szabadságharc volt. Én magam ugyan nem harcoltam, de rendeztem filmeket és írtam könyveket annak érdekében, hogy segítsek tisztán látni, miközben különböző háttérerők megpróbálják meghazudtolni az igazságot, és nem akarnak ünnepelni. 

Az ünnepi vetítés után, hétfőn 17.30-tól egy korsó Igazi Csíki Sörre látjuk vendégül a film nézőit két villamosmegállóval arrébb, a Revolution 56 Szabadságharcos sörözőben (I. kerület, Bem rakpart 53.), ahol 19 órától kezdődik a PestiSrácok.hu műsora, a Polbeat élő, nyilvános, ünnepi felvétele és közvetítése.

Filmelőzetes és bővebb leírás ITT és ITT található Stefka István két dokumentumfilmjéről.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

 

(pestisracok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

(videó) Kérjük vissza EURÓPÁT!

Háát nagyon nem – Nem az ellenzék napja volt október 23.