Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének, „ami egy példátlan dolog”, hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU.
A kormányfő értékelése szerint ma a kereskedelmi volumen esetében a Közép-Európa-Németország tengely meghatározóbb, mint a német-francia gazdasági tengely.
„Abban a történelmi folyamatban éljük az életünket, amikor a német gazdasági erőhöz leginkább – hatalmilag és gazdaságilag is – meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni” – mondta.
Emlékeztetett: korábban is beszélt már arról, hogy a következő években Közép-Európa, benne a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja.
Fontosnak nevezte, hogy a közép-európai együttműködésnek, a közös gazdasági, politikai tényezőként való fellépésnek a kulturális hátterét megteremtsék.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte.
A magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémájáról beszélt Orbán Viktor, kifejtve: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
„Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük a horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat” – mondta.
A vállalati szintű jogi konfliktust meg kell vizsgálni, amire a nemzetközi bíróságok alkalmasak, és a magyar kormány elfogadja azokat a döntéseket, amelyek ott születnek a helyzet rendezése érdekében – közölte Orbán Viktor.
„Ne emeljük a legmagasabb szintre (a vitát), még akkor sem, ha egyébként Magyarországon nem tudott módon a Molhoz kapcsolódó eljárások egy leágazásában egy olyan eljárás is meg van nyitva (…), amely egyébként a magyar gazdasági elit nagy részét személyében érinti. Mert a magyar gazdasági elit legkiemelkedőbb, nemzetközileg elismert szereplői a Mol felügyelőbizottságában vagy ilyen-olyan testületében ülnek és egy általános, velük szemben megnyitott eljárás is az asztalon van, csak nem halad előre” – tette hozzá.
A kormányfő egyúttal közölte, hogy december elején hivatalos horvát-magyar államközi találkozóra utazik Horvátországba.
Reményét fejezte ki, hogy a horvátországi Szlavóniában és a magyarországi Dél-Baranyában nagy, határokon átnyúló gazdaságfejlesztési programot lehet majd folytatni.
Szlovéniáról Orbán Viktor azt mondta: először találkozik azzal, hogy egy komikust, „a helyi Fábryt” választották meg egy ország miniszterelnökének. Jelezte ugyanakkor, hogy a szlovén miniszterelnök hibátlanul áll helyt minden nemzetközi fórumon. Azt is megjegyezte viszont, hogy Marjan Sarec más vonalat visz migrációügyben, mint Magyarország, ő támogatja az ENSZ migrációs csomagját.
Kitért arra is, hogy a koperi kikötő fejlesztésében és az oda vezető vasút bővítésében való magyar részvételből – bár Magyarország szerette volna – nem lesz semmi. Ezért a magyar kormány a tengerhez való kijutás ügyében Kopert „zárójelbe teszi” és Triesztben keres kikötőszerzési és -beruházási tárgyalásokat.
Nyugat-Európára rátérve arról beszélt, hogy „Bécstől nyugatra a helyzet reménytelen demográfiai szempontból”, ugyanis a multikulturalizmus elfogadásának következményei szinte visszafordíthatatlan szociológiai folyamatokat indítottak el a Bécstől nyugatra eső nagyvárosokban. Szerinte látványos lesz, amikor a nyugat-európai nagyvárosokban megváltozik a politikai képviseletnek a szerkezete és a rendje.
Orbán Viktor végül az első világháború befejezésének százéves évfordulójával kapcsolatban megjegyezte, hogy az első világháborús emlékévfolyamot meghosszabbították két évvel, így az kitart a trianoni évfordulóig.
A külhoni gazdaságfejlesztési programokat elemezve Erdélyről szólva kiemelte: nincs értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána retorzióval lecsap a megtámogatott vállalkozásokra a főhatalmat gyakorló állam. Ezért azt kérte és ezután is így tesz, hogy az adott területen a magyarokat képviselő pártok tárgyalják le a magyar gazdaságfejlesztési programok folytatásához elengedhetetlen egyetértést a többségi nemzettel. Ez Romániában létrejött, szerencsénk is volt – fogalmazott Orbán Viktor, aki jelezte: német mintát vettek alapul. Rámutatott: így ma, nyilván nem zavartalanul, mert olyan nincs, de lényegében a többségi nemzet egyetértésével tudnak gazdaságfejlesztési programokat végrehajtani. Ez jó ütemben halad, a számítások szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez. Szerinte jól állnak, de a román politikai instabilitással nagyon nem tudnak mit kezdeni. Az RMDSZ-re és a szövetséges magyar politikai szervezetek bölcsességére vannak utalva, mikor milyen megállapodásokat érdemes kötni, de ebbe soha nem szólnak bele.
Kitért arra is: a román házelnök pártja a Magyarországgal szembeni uniós „kutyakomédia” alkalmával az Európai Parlamentben – bár képviselői a liberális európai pártfrakcióhoz tartoznak -, Magyarország mellett, a javaslat ellen szavaztak. Ez olyan tény, amelyet figyelembe kell venni a kapcsolataink építésénél – mutatott rá Orbán Viktor, aki jelezte: amikor Romániát „suhintották meg” a héten egy parlamenti határozattal Brüsszelben, akkor a magyar kormánypárti képviselők mind Románia mellett szavaztak, azaz viszonozták a politikai támogatást, gesztust. „Úriember nem csibész, ezt az elvet követi a magyar kormány” – fogalmazott a kormányfő.
Az RMDSZ és a többi magyar párt együttműködése „a szokásos bokakocogtatások” mellett, de valahogy halad – értékelt Orbán Viktor.
A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva – utalva a változtatásokra, az uniós lakhellyel nem rendelkező polgárok szavazati jogának megteremtésére – kiemelte: az EP-választás nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás. Van bizonyos számú képviselőnk az Európai Néppártban és vannak a néppárthoz tartozó határon túli magyar szervezetek, akiknek a képviselőit érdekérvényesítés során össze lehet adni – mondta a kormányfő.
Kitért arra is, hogy a történelmi egyházakkal való együttműködés rendben van és nagyon régen volt akkora pénzügyi ereje Magyarországnak, hogy tartósan a magyar identitáspolitikát segítő támogatásokat tudjon nyújtani Erdélyben.
Az RMDSZ-t és a két másik magyar tömörülést arról tájékoztatta, hogy a magyar kormány szerdai ülésén tárgyalt a közbirtokosságok kérdéséről és készen áll a konzultációra.
A Felvidékről szólva úgy fogalmazott: van egy tüske a körmük alatt, „egy Híd formájú tüske”. Hozzátette: nem a konkrét mivoltában jelent problémát számukra a magyar-szlovák párt, problémájuk strukturális természetű. Orbán Viktor kiemelte: a felvidéki vegyes párt létezése azt a kérdést veti fel, kell-e, hogy etnikai alapú pártok legyenek a régióban vagy az a célravezetőbb, ha vegyes pártokat hoznak létre. Életveszélyes dolog a vegyes alapú politikai képviseletre áttérni, ez egy csapda, ebbe ne lépjenek bele! – javasolta a miniszterelnök.
Szerbiában „példátlan történetet” építenek hosszú évek óta, a szerb-magyar kapcsolatokat próbálják kiemelt stratégiai szintre emelni. A kormányfő méltatta a magyar és a szerb elnök történelmi megbékélés irányába tett gesztusait. Ez kinyitott jó néhány ajtót és jól közlekednek rajta – mutatott rá. Boldogok lehetnénk, ha a szerb jogi szabályozás általános lenne a teljes Kárpát-medencében, a kulturális autonómia lényegében megvalósult – közölte Orbán Viktor.
Ukrajnáról szólva azt mondta: nehéz történet, és bár nem szereti más államok választott vezetőit dehonesztáló jelzőkkel illetni, de az az igazság, hogy „az ukránokkal nem boldogulunk”. Kiemelte: az, hogy „megállapodunk hétfőn, és kedden azt állítják, semmilyen megállapodás nem történt”, praxisában a párját ritkítja. Nincs meg a szavahihetőségnek az a bázisa, hogy komolyan vegyék a tárgyalásokat – mondta Orbán Viktor.
Rámutatott: az újabb és újabb tervezett javaslatok egyre rosszabb és rosszabb helyzetet idéznek elő, a titkosszolgálatok nyílt bevetése magyar és feltételezett kettős állampolgárok ellen végképp túl van azon a tűréshatáron, amelyet a Kárpát-medencében általánosan elfogadtak.
Egy dolgot tud tenni Magyarország, ezt megtette és egyre erőteljesebben meg is lépi, világossá teszi, hogy Ukrajnából, ha egyáltalán vezet út a NATO-ba és az unióba, akkor az csak Magyarországon, Budapesten keresztül vezet – rögzítette. Miután jövőre elnökválasztás lesz, megkezdik a kapcsolatok kiépítését azokkal, akik szerepet játszhatnak a voksolás után, azaz elkezdenek készülni a választás utáni korszakra – jelezte Orbán Viktor.
(forrás:magyarforum.hu)
