A főpolgármester ezúttal a Lánchíd-botrányból próbált úgy kimenekülni, hogy a tényekkel ellentétes állításokat fogalmazott meg. Nem ez az első eset, amikor Karácsony Gergely hazugsággal igyekszik menteni magát. Nem ez az első eset, a Magyar Nemzet összefoglalta a legemlékezetesebbeket.
Karácsony Gergely ismét belelépett abba a folyóba, amibe korábban már oly sokszor: megint botrányba keveredett, s megint megpróbálta letagadni a tényeket. Ezúttal a Lánchíd-botrányban tette ezt, amikor Brüsszelben a köztévének úgy fogalmazott:
Ha valaki megnézi a számokat meg az időpontokat, akkor kiderül, hogy az utalások akkor történtek, amikor még le sem zártuk, meg sem kötöttük a szerződést. Tehát, és az A-Híd pedig cáfolta ezeket a feltételezéseket, úgyhogy én azt gondolom, hogy a téma ilyen szempontból le van zárva. Nyilván kampány van és kampányban mindenki azt hazudik, amit akar.
– idézte a Magyar Nemzet. A lap emlékeztetett, az adatok ugyanakkor nyilvánvalóan megcáfolják Karácsonyt. A napokban ugyanis arról számolt be a sajtó, hogy két év alatt, 2020 novembere és 2022 júliusa között a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. 1,4 milliárd forintot utalhatott a számlagyáros ügyvédként is emlegetett Vig Mór cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ehhez képest a Lánchíd felújítására megkötött új szerződést 2021 januárjában jelentette a be a főváros, az A-Híd Zrt. viszont – az Atv.hu információi szerint – egészen 2022 júliusáig utalt pénzt Vig Mór cégének.
Az utóbbi néhány évben nem ez volt az első eset, amikor nem fedték egymást Karácsony Gergely szavai és a tények. A Magyar Nemzet összeszedte, a főpolgármester az elmúlt időszakban nem mondott igazat többek közt
- a járatritkításokról,
- a Budapest-bérlet megszűnéséről,
- a nyelvvizsgabotrányáról,
- a Városháza-ügyben,
- a buszsávokkal és a szolgálati autóval kapcsolatban,
- a hármas metró klimatizálásáról,
- valamint a körülötte kialakult adománygyűjtő botrányról.
Az Alapjogokért Központ elemzői, Zila János és Szikra Levente a Mandiner azon felvetésére, miszerint az ügy kezd hasonlítani a kampányfinanszírozási botrányhoz, azt írták:
a hasonlóság elsősorban piti bűnözőkre jellemző, ZS-kategóriás gengszterfilmeket idéző módszerekben és a megmozgatott összegek nagyságrendjében mutatkozik meg.
A két ügy között azonban szervezeti és személyi összefüggést is megfigyelhetünk,
hiszen – mint ismert – egy Vig Mór nevéhez köthető cégtemetőben süllyesztették el a guruló dollárok néven elhíresült botrányban fontos szerepet játszó DatAdat-cégháló egyik alegységét, a Dessewffy Tibor által vezetett Datalyze Research Kft-t – hívták fel a figyelmet az elemzők
Ez szerintük arra enged következtetni, hogy a baloldal-közeli, a jelek szerint az illegalitástól csöppet sem ódzkodó pénzügyi csoportok meglehetősen belterjesek, és 2010 óta legfeljebb a túlárazott beruházások neve, illetve az eszközök változtak. „Napjaink »nokiás doboza« az adományládika” – írták az elemzők.
Ami az ügy lehetséges jogi hatásait illeti, a hatóságok vizsgálata még tart, így egyelőre kevés részlet ismert. Ha bebizonyosodik az elkövetők bűnössége, akár a felmerült sikkasztás, akár más hasonló bűncselekmény, így hűtlen kezelés vagy csalás tényállásában, akkor – függően a minősítéstől, de figyelembe véve a 900 millió forintos értéket –
AKÁR TÖBBÉVES SZABADSÁGVESZTÉS LEHET A KÖVETKEZMÉNY
– hívta fel a figyelmet Zila János és Szikra Levente .
(Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
