Megvan a Párbeszéd nevű kispárt két új társelnöke, a tisztújító kongresszus (!) Szabó Rebekát és Tordai Bencét találta alkalmasnak arra, hogy Szabó Tímea és Karácsony Gergely után vezessék a 2010 után az LMP-ből kivált formációt.
2013-ban, megalakulásukat követően szinte azonnal választási szövetségre léptek a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 nevű párttal, a parlamenti választáson pedig az Összefogás elnevezésű listán szerepeltek a politikusaik. A kudarc után aztán az ellenzék részeként az EP-választáson is elhasaltak, Bajnai lelépett a politikából – bár mostanában fel-feltűnik Karácsony Gergely környékén –, Brüsszelbe így Jávor Benedek mehetett ki, a közös lista második helyéről.
Bajnai és Juhász után szocialista szövetség
2018-ban a Párbeszéd (korábban: Párbeszéd Magyarországért) Karácsony Gergelyt „adta” egy formálódó új szövetségbe, az akkor zuglói polgármester ugyanis – hátat fordítva a Juhász Péter által vezetett Együttnek, illetve az „új pólus” gondolatának – az MSZP-vel létrejött szövetség nyomán lett miniszterelnök-jelölt. A parlamenti választás azonban újabb fideszes kétharmadot hozott.
A P a szocialisták hátán bejutott a törvényhozásba, ám csupán három politikussal. Csakhogy az MSZP-s Burány Sándor és a Liberálisok színeiben politizáló, ma már DK-s Bősz Anett, később pedig a független Mellár Tamás lízingelésével végül frakciót is tudott alakítani a magát leginkább zöldpártként definiáló formáció.
A két új társelnök közül Tordai hosszú évek után, 2022 áprilisában egyéni mandátumot tudott szerezni, ám Szabó Rebeka nem jutott be ilyen „egyszerűen”. A közös lista 57. helyén korántsem volt esélyes befutó, ám miután a monori választókörzetben a kegyeletsértő posztjai miatt visszalépni kénytelen Gér Mihály helyett lett közös ellenzéki jelölt, lehetőséget kapott. Csakhogy alulmaradt a megmérettetésen.
Állatvédő felelősség. Szabó Rebeka, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Perédi Gergely, a Tetovált Állatmentők Állatvédelmi Egyesület elnöke egy 2019-es tájékoztatón (MTI/Szigetváry Zsolt)
Hangos Tordai, ismeretlen Szabó
Tordai és Szabó egyaránt az LMP-ben kezdték, ám mindketten otthagyták Schiffer András alapítót a Bajnai-féle, végül csonka közös lista kedvéért. Tordai aztán botrányos akcióival vetette észre magát a parlamentben. 2017-ben nem is volt képviselő, amikor feliratokat helyezett el Orbán Viktor dolgozószobájának ajtaján, 2018-ban pedig egy hozzászólásában „úgynevezett miniszterelnöknek” nevezte, máskor letegezte a kormányfőt. Aktívan részt vett a túlmunkatörvény elleni parlamenti hangoskodásban és „székfoglalásban” is.
Tordai hétfői nyilatkozatában célként nevezte meg, hogy a Párbeszéd növelje jelenleg egy százalék körüli támogatottságát, sőt, az ötszázalékos küszöb meghaladásával ismét európai parlamenti képviselehthez jusson. A 2024-es EP-választáson jelen állás szerint a hatpárti összefogás résztvevői külön indulnak, így kiderülhet, kinek mekkora a tábora. Épp a Párbeszéd az, amelyik ezt ugyebár még soha nem próbálta meg.
A dolgot nehezíti, hogy információink szerint az ugyancsak tisztújítási és identitásbeli válsággal küzdő MSZP már nem kér a sokáig részben Karácsony „brandje” miatt szoros szövetségesként megtűrt pártból. Megírtuk: ennek oka részben maga a főpolgármester, akire az előválasztás körüli kavarásai miatt nem csak a DK-ban, hanem az MSZP-ben és magában a Párbeszédben is megharagudtak.
Karácsonyra a DK-ban és az MSZP-ben is fújnak
Megírtuk: mindkét pártban sebeket ejtett a korábban egyenesen csodafegyverként kezelt, a nemzetközi sajtó által is ajnározott budapesti városvezető Márki-Zay Péter melletti kiállása, illetve a javára történő váratlan visszalépése. Egyesek szabályos sokkról beszéltek. Mindezt csak tetézte a választási eredmény.
Az sem aratott mindenhol tetszést az őt támogató pártokban, amikor egy interjúban utólag bevallotta: „A miniszterelnök-jelölti vitákat untam. Ott voltam, tudtam, hogy ezt nagyjából egymillió ember nézi most, és két kérdés között az jutott eszembe, hogy a gyerekem megy-e röplabdaedzésre.” Az egyik azonnali következmény a választás után az lett, hogy
Mint az MSZP-s Molnár Zsolt lapunknak korábban elmondta: „A visszalépését kudarcnak éltük meg az MSZP-ben, keserűség volt bennünk miatta.” Márpedig a 2010 után időszak eddigi egyetlen igazán szimbolikus győzelmét, a Budapest vezetését elnyerő Karácsony volt a Párbeszéd legjelentősebb „portékája”, ám mindezek után kérdéses, a szintén zabos Gyurcsány-párt által dominált, elviekben még létező hatpárti konglomerátum ismét Karácsonyt támogatja-e majd az önkormányzati választáson. Ahogy az is egyértelmű, hogy a legitimációs deficittel küzdő Párbeszéd, illetve az országos szinten szinte „láthatatlan” Szabó Rebeka és az Ukrajnába fegyverszállítást javasló Tordai Bence számára a politikai túlélés lesz a tét a közelgő EP-választáson. Ha megint nem sikerül mandátumot szerezni, s a tisztán listás voksoláson kiderül, hogy a párt támogatottsága öt százalék alatt van, annak lényegében megsemmisítő hatása lehet, aminek a 2026-os következő parlamenti választást megelőző alkufolyamatokra is komoly hatása lesz. Megegjegyzendő: az állami támogatás kihúzhatja a párt agóniáját.
Itt már a lét a tét a Párbeszéd számára
Mindez annak tükrében különösen is lényeges, hogy a Momentum és a visszatérésére készülő Gyurcsány részéről is felmerült, szűkíteni és koncentrálni kellene az ellenzéki pártkínálatot.
könnyen lehet, hogy az első választás, melyen két év múlva először önállóan elindulnak, egyben az utolsó is lesz. Hogy ez ne így legyen, az az új társelnökök felelőssége.
(Kacsoh Dániel, mandiner.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
