Az idén és 2019-ben akár a 30 ezret is meghaladhatja az új lakások száma, de hosszabb távon évi 25 ezer lakás megépülésére lehet igény – derül ki az OTP Jelzálogbank elemzéséből, amely szerint a sokszereplős lakásfejlesztési piac néhány befektetője a magánkollégiumok és apartmanhotelek felé fordulhat. Eközben az is látható, hogy megnőtt azon magánbefektetők száma, akik nagyobb portfóliót szeretnének, és akár egy teljes társasházi emeletet megvásárolnak.

Egyre több lakásfejlesztő mérlegeli magánkollégium vagy apartmanhotel építésének a lehetőségét az OTP Jelzálogbank lakáspiaci előrejelzése szerint. A jelenleg rendkívül sokszereplős lakásépítési piacon keresett alternatív megoldás kevésbé érzékeny a gazdasági fellendülésre, még a bérlakásépítéshez képest is.

Nagy ingatlan- és nyugdíjalapok vagy más intézményi befektetők fantáziáját ezért a jelzálogbank szerint megmozgathatja a lakásbefektetéssel elérhetőnél ugyan valamivel kisebb, ugyanakkor kiszámíthatóbb hozam.

Az OTP Lakóingatlan Értéktérképe szerint, noha a befektetési céllal vásárlók becsült aránya a teljes ­lakáspiaci forgalmon belül 30 százalék körülire csökkent, egyéb befektetési lehetőség híján jelenlétük továbbra is meghatározó lesz. – Megnőtt azok száma, akik nem egy-két lakást vesznek, hanem nagyobb portfólió kialakítására törekednek.

Olyan helyeken, ahol hiányzik az új építés, ott ezek a befektetők a régebbi társasházakban egész szinteket szeretnének megvenni. Ahol viszont bőséges az új lakások kínálata, ott az új társasházakban vesznek egyszerre akár többtucatnyi lakást – mutatott rá ­Valkó Dávid vezető elemző.

E befektetők az új lakás vásárlását és kiadását kevésbé tartják kockázatosnak, mint a régebbie­két. Számukra az sem probléma, ha a lakás átadása odébb van, ugyanis hosszabb távra terveznek, sőt az értékesítés korai szakaszában vásárolva a bevezető és az átadáskori ár közötti hozammal is számolhatnak. Az elemzés szerint az ilyen típusú befektetők egyelőre szinte kivétel nélkül magánszemélyek.

Az elemzés szerint a tavalyi, csaknem 150 ezer adásvétel után a ­lakáspiaci forgalom rövid távon beállhat a válság előtti évek átlagát jelentő ­170-190 ezres sávba. Noha országosan 2018-ban és 2019-ben akár a 30 ezres szintet is meghaladhatja az új lakások száma, hosszabb távon évi 25 ezer lakás megépülése lehet egyensúlyban a kereslettel.

A már két éve két számjegyű reálár-növekedés az idén ugyan még minden bizonnyal nem vált egy számjegyűre, de egyre valószínűbb a lassúbb bővülési ütem. Középtávon az általános gazdasági növekedés szintjét veheti fel az árak változása.

A jelzálogbank rámutatott, hogy az újlakás-boom jövőjét nagyban befolyásolja, hogy az eredetileg 2019 végéig érvényes 5 százalékos forgalmi adó hatályát meghosszabbítja-e a kormányzat. Erről a választási hajrában, legkésőbb tavasszal minden bizonnyal lesz már információ, addig azonban e tekintetben a bizonytalanság uralkodik.
(Pintér Balázs, magyaridok.hu)