Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Mandinernek elmondta, a mostani csúcs eredménye, hogy a támogatás módja – még ha továbbra sem tökéletes, de – már jóval kevésbé hátrányos az unió és benne hazánk számára.
Orbán Viktor csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson jóváhagyta az Európai Unió azon tervét, hogy tovább támogatja a nemzetközösség Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezés során. A mostani megegyezés értelmében Ukrajnának el kell számolnia a támogatással.
A miniszterelnök közösségi oldalán a megállapodás után azt írta, „ma reggel kaptunk egy ajánlatot, és végül kitárgyaltunk egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek ésszerű felhasználást. És garanciát kaptunk arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába. Hosszú tárgyalás után ezt az ajánlatot elfogadtuk”.
Az ügyben megkerestük Szikra Leventét, az Alapjogokért Központ munkatársát, aki lapunknak úgy értékelt: Magyarország komoly előrelépést ért el ezen az uniós csúcson, hiszen sikerült biztosítani, hogy ne feneketlen zsákba öntse az ukránoknak szánt pénzt az EU.
Az évenkénti jelentés, melyet a pénzek felhasználásáról kell benyújtani, biztosítja, hogy az európai adófizetők pénze hasznos célokat szolgáljon, félidőben pedig az egész csomagot felülvizsgálja majd a Tanács”
– jegyezte meg.
A szakértő szerint a magyar álláspont a kezdetektől az volt, hogy nem Ukrajna támogatása, hanem annak módja problémás. Kiemelte: a mostani csúcs eredménye, hogy a támogatás módja – még ha továbbra sem tökéletes, de – már jóval kevésbé hátrányos az unió és benne hazánk számára. Arra a kérdésünkre, hogy a mostani megállapodás miben más a mostani megállapodás a tavaly év végitől, Szikra Levente kifejtette, a fő eltérés, hogy nem feltétel nélküli és ellenőrizhetetlen a támogatás Ukrajna számára.
„A Tanács emlékeztette az unió többi szervét a jogállamisági feltételességi eljárásról 2020-ban kimondott következtetéseire, melyek az elmúlt években látottakhoz képest jóval objektívebb és politikai elfogultságtól mentesebb eljárást irányoztak elő.
Ez nyílt utalás arra, hogy a tagállami vezetők nem elégedettek azzal, hogy Magyarországgal szemben elfogultan és önkényesen alkalmazza a Bizottság a papíron a jogállamiságot biztosítani hivatott szabályokat”
– jegyezte meg.
Szikra Levente arra a kérdésünkre, miszerint hamarabb juthatunk-e az uniós pénzekhez a mostani magyar támogatás miatt, kifejtette, önmagában ez a döntés nem visz közelebb az uniós pénzek egészének kifizetéséhez, de közvetett módon mégis elősegítheti azt.
Az ugyanis, hogy az unió legfőbb stratégiai döntéshozó szerve felhívta a figyelmet a 2020-ban elfogadott, kapcsolódó következtetésekre, azt mondta ki, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament köteles betartani az ott meghatározott korlátokat”
– szögezte le.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a tagállami vezetők mindegyike aggályosnak találja az uniós szervek Magyarországgal szembeni elfogultságát, és felszólították e szerveket a méltányos és jogszerű eljárásra.
Ha a Bizottság betartja a Tanács mostani felszólítását, akkor kénytelen lesz belátni, hogy Magyarország teljesítette a feltételeket, és végül a zárolt pénzek feloldásáról szóló javaslatot kell tennie”
– fogalmazott.
Szikra Levente szerint persze ez még mindig feltételes mód, hiszen sem a Bizottság, sem a Parlament nem érezte minden esetben kötelezőnek magára az uniós jogot eddig sem.
(Bokor Gábor, Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
