in ,

Na, ettől be fog fordulni az ellenzék: borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

52,8 milliárd euró

A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.

 

Mennyi az annyi?

Bár több tagállam kormánya már közzétette az általa 2021 utánra kiharcolt uniós támogatások és a helyreállítási alapból várható források tömegét, a magyar kormányzat felől ilyen számokat még nem láttunk a ma hajnalra összeállt végső alku alapján. Ezért óvatos becslést készítettünk az egyes programok teljes uniós keretösszege alapján, hogy Magyarország várhatóan mekkora forrástömeggel gazdálkodhat. Ehhez néhány támpontunk már van és fontos, hogy a mostani ciklus keretét a következővel végig 2018-as árak mellett hasonlítjuk össze. Így hasonlítunk ugyanis almát az almával. A következők jöttek ki kalkulációink során:

  • Amint megírtuk: egy egymondatos szabály miatt nem 24%-os, hanem „csak” 15%-os a felzárkóztatási források terén a reál értelemben vett forráscsökkenésünk, ami az alábbi táblázat jobb felső részében is látszik. Kalkulációnk szerint 2018-as árak mellett tehát 23,7-ről 20,1 milliárd euróra esnek a Brüsszelből érkező támogatások, de mivel a magyar állami önrész kötelezően megugrik 15%-ról 30%-ra, így az itthon pályázatok formájában kiosztható forrástömeg mindössze 1,5%-kal csökkenhet.
  • Az agrár- és vidékfejlesztési források kalkulálásánál hangsúlyozottan csak óvatos becslésekkel éltünk, az egész EU-ra érvényes agrár- és vidékfejlesztési kassza méretéből indultunk ki, illetve abból, hogy a helyreállítási alapon belül a vidékfejlesztési programot lefelezték a hajnali alku alapján. Mindezek miatt az agrárkassza első pillérében (közvetlen támogatások) 9,8-ról 8,2 milliárd euróra, azaz 16% körüli, a másodikban (vidékfejlesztés) 3,8-ról 3 milliárd euróra, azaz 20% körüli forráscsökkenéssel kalkulálunk reál értelemben. Mivel a második pillérnél szintén van kötelező magyar társfinanszírozás, így az összes itthon elkölthető forrástömeg reál értelemben várhatóan 4,6-ról 4,3 milliárd euróra, azaz “csak” 7% körüli mértékben csökken.
  • A közlekedési (CEF), a digitális és más nagyberuházások támogatására szolgáló (InvestEU) programok uniós keretösszegeiből arra következtetünk, hogy itt érdemben több pénzre számíthat Magyarország (2,5 milliárdot kalkulálunk).
  • Mindezek alapján a teljes tagállami „boríték” hangsúlyozottan óvatos becsléssel 38,6-ról 34 milliárd euróra csökkenhet, a magyar állami önrésszel együtt 43,8-ról 42,7 milliárdra, ami 2,3%-os reál értelemben vett csökkenés lenne.
  • A közvetlenül Brüsszelből folyósítandó források mindezt a fenti képet teljesen átírják, hiszen a NextGenerationEU program ilyen lesz, márpedig ott a vezetők 750 milliárd eurónyi forrásról határoztak (390 milliárd támogatás, 360 milliárd hitel). A támogatási lábon belül a tagállami reformok finanszírozására szolgáló keret (RFF) 310-ről 312,5 milliárd euróra emelkedett. Utóbbiból becsüljük azt, hogy a Magyarországnak szánt támogatási keret az eredetileg szánt 8 milliárd eurónál minimálisan nagyobb lehet (a helyreállítási alap többi programjában pedig további kb. félmilliárd eurót kaphat).
  • Mivel a hitel láb 250-ről 360 milliárd euróra ugrott, itt az eredetileg javasolt 7 milliárd euró helyett 9 milliárdos elméleti keretet becslünk Magyarországnak. Hangsúlyozzuk, hogy ezek óvatos becslések és a hitel részt nem is feltétlenül kell lehívnia Magyarországnak: eldöntheti, hogy megéri-e neki (olcsóbb-e a Bizottság kötvénykibocsátása által forrást szerezni, mint ahogy a magyar állam tudna), másrészt olyan reformprogramokra akar-e költeni, amiket a Bizottság és a Tanács előtte és a megvalósítás során szigorúan ellenőriz.
  • Ha tehát a teljes hitelkeretet felhasználná az ország, akkor becslésünk szerint a tagállami borítékon felül összesen közel 19 milliárd eurót kaphatna még, összesen tehát 52,8 milliárd eurót, amihez mintegy 10 milliárd eurónyi tagállami önrész jönne még. Így tehát összesen 61,5 milliárd eurónyi összes forrásról beszélhetnénk, ami reál értelemben 39,7%-kal lenne több, mint a mostani ciklusbeli összes uniós forrás. Ez a 61,5 milliárd eurónyi forrás egyébként a tavalyi egész éves magyar GDP kb. 43%-át jelentené, igaz itt 7 évre szóló jövőbeli forrásokról van szó.
  • Mivel a támogatások és hitelek döntő részét 2021-2024 között kifizetik a helyreállítási alapból, miközben az igénybe vett hitel törlesztését majd csak 2026-tól kell elkezdeni (először évente kamatot kell fizetni) és 2058 végéig kell befejezni az összes törlesztést, így egyelőre lehetetlen megmondani, hogy pontosan mennyi lesz Magyarország uniós költségvetésből való nettó egyenlege (a kapott források és a befizetések egyenlege). A mostani ciklusban évi kb. 1 milliárd eurót fizettünk be, ez nagyon durva becsléssel közel 2 milliárd euróra felmehet (7 év alatt durván 14 milliárd euróra), így ha az összes hitelt felveszi Magyarország, az összesen elérhető 52,7 milliárd euró helyett a nettó egyenlege kb. 39 milliárd euró lenne. (Két évvel ezelőtt, az akkori tudásunk alapján még 21,3 milliárd eurós nettó egyenleget kalkuláltunk.)

 

 

(Weinhardt Attila, portfolio.hu)

 

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Csak egy csatát nyertünk! Varga Judit szerint ősszel újra megtámadják Magyarországot!

Össze-vissza vergődik az ellenzék Orbán Viktor győzelme után! Hihetetlen, mit összehazudoznak