Ha végre nem tartják vissza tovább a Magyarországnak járó uniós forrásokat, akkor másnaptól 561 ezer forintra emelkedik az átlagos pedagógusbér – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Rétvári Bence miniszterhelyettes. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a béremeléssel együtt az új életpályamodell szerinte vonzóbbá teheti a pedagóguspályát.
Az új pedagógus-életpályamodellről Rétvári elmondta, hogy a törvény önálló életpályát biztosít a tanároknak, megteremti a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű béremelés alapját, bevezeti a pedagógusoknak a heti fix 24 tanóraszámot, illetve 46 napról 50 napra emeli a szabadság mértékét.
Magyarországon messze jobb a tanár-diák arány, mint az EU-ban, és a pedagógusképzés továbbra is népszerű.
Az új pedagógus-életpálya törvény lépéseket tesz előre minden olyan területen, ahol általában minden európai ország, így Magyarország oktatási rendszere is problémákkal néz szembe: ilyen az oktatás minőségének javítása, a béremelés, a fiatalok pedagóguspályán tartása, a rugalmasabb rendszer, az óraszámcsökkentés, az adminisztratív terhek csökkentése, a társadalmi különbségek csökkentése az oktatás által. Az új életpálya és a béremelés vonzóbbá teheti a pedagóguspályán maradást és a pedagóguspálya választását” – mondta.
Hozzátette:
A felmondások számában nem volt érzékelhető semmilyen változás a korábbi évekhez képest
sem a tanév végén, sem a nyári szünetben. Természetszerű, hogy a pedagógusok javarészt nyáron váltanak munkahelyet, és nem a tanév közben. Az előző nyári szünetek során mintegy kilencezren távoztak az iskolájukból, de a többség még a szünet alatt elhelyezkedett egy másik iskolában.”
Rétvári szerint a pedagógusok terhelése az új törvénnyel nem nő, hanem csökken: egyrészről a maximális heti tanórák száma 26 óráról 24 órára csökken. Eddig 22 és 26 óra között mozgott a tanárok heti tanóráinak száma, átlagosan 24,5 tanóra volt. Az érdekképviseletek a sávos helyett fix tanóraszámot követeltek, ezért lett fix 24 tanóra. Ez a mostani átlagnál kevesebb. Így az új törvény hatálybalépésével a heti 24 tanóra feletti munkavégzésért életbe lépnek a többletmunkára vonatkozó szabályok.
Másrészt a szabadság 46 napról 50 napra nő. Harmadrészt a pedagógusok adminisztratív terhei is csökkennek, hiszen eltörlik a kötelező minősítést, az önértékelést, valamint az egyéni pedagógus-tanfelügyeletet is. Az új törvény hatálybalépésével megszűnik tehát a pedagógus I. fokozatban levők portfóliókészítési kötelezettsége is. Kevesebb energia kell az adminisztrációra, és több marad a gyerekekre – tudjuk meg.
Mikor teljesülhet az ígért béremelés?
„Ha végre nem tartják vissza tovább a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, akkor
első ütemben 561 ezer forintra emelkedik az átlagos pedagógusbér, 2025-re pedig 800 ezer forint körül lesz.
A magyar baloldal és Brüsszel mondvacsinált okokkal akadályozta meg, hogy a most lezárult tanévben már pénzüknél legyenek a magyar pedagógusok” – mondta a politikus, majd hangsúlyozta: „Az igazságügyi reform kapcsán minden kért jogszabály hatályba lépett, ez egy szupermérföldkő, semmi érdemi akadálya nem lenne a nagyobb emelés folyósításának.
Költségvetési forrásból 10-10 százalékos emelést megvalósítunk, de több mint a dupláját szeretnénk az uniós források felhasználásával. Brüsszel nyolcszázmilliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak.”
Rétvári Bence a baloldal brüsszeli tevékenységéről elmondta: „Aljas, amit művelnek. Havi öt-hat millióért ők azért verik az asztalt Brüsszelben, hogy egy magyar pedagógus ne kaphasson 800 ezer forintot. A baloldal a pedagógusbér-emelés kapcsán már rég elvesztette a hitelét. Egyrészt, amikor kormányoztak, akkor válságkezelésre hivatkozással elvettek egyhavi bért minden pedagógustól 2008–2009-ben. Másrészt most pont ők akadályozzák a béremelés forrásához való hozzáférést.
Ilyen csúfságot még a világ nem látott, hogy egy politikus – kisstílű politikai érdekből – a pedagógusok nagyobb arányú béremelése ellen dolgozzon.”
(Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
